Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-26

1923 Az Országgyűlés 26. ülése, 1974. április 25-én, csütörtökön 1924 s érettük minden erőnket latbavetjük. Álláspon­tunkat a külpolitika, a nemzetközi viszonyok fej­lődésének döntő kérdéseiben nem a politikai széljárás esetleges változásai, hanem marxista— leninista elveink, népünk érdekei, s a világfejlő­dés hosszú távú tendenciáinak felismerése hatá­rozza meg. Ez a külpolitika a baráti Szovjetunió­val, a szocialista országokkal való szilárd szö­vetségre és egyre sokoldalúbb együttműködésre, továbbá a szocialista gazdasági integrációt meg r valósító Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­ra, s a védelmi erőink egyesítését szolgáló Varsói Szerződésre épül. Ezekre a biztos alapokra támaszkodva kap­csolódik-kötődik külpoillitikánk a kapitalista or­szágok és a .fejlődő világ minden haladó antiim­perialista erejéhez és segíti elő a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését európai és világméretékben egyaránt. Ezeknek az alapoknak a megőrzése és erősítése külpolitikánk szocialista jellegének, konstrukti­vitásának és hatékonyságának záloga volt, s lesz a jövőben is. Tisztelt Országgyűlés ! Napjaink nemzetközi életének legjellegzete­sebb vonása, amiről Púja elvtárs is beszélt az, hogy fordulat megy végbe a hidegháborútól a békés egymás mellett éléshez, s ha akadályokon keresztül is, de folytatódik a nemzetközi feszült­ség enyhülése. E folyamat alapvető oka és magyarázata a .nemzetközi erőviszonyok folyamatos eltolódása a szocializmus, a béke, a demokrácia, s a nem­zeti függetlenség javára. Korunk a kapitalizmus­ból a szocializmusba való átmenet történelmi ideje, amelynek nyitánya a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelme volt. Azóta a tör­ténelem visszafordíthatatlan tendenciája az erő­viszonyok eltolódása a szocializmus, a társadal­mi haladás javára. A fejlődésnek ez az irányzata most, századunk hetvenes éveiben jut abba a szakaszába, amelyet a különböző társadalmi rend­szerű államok között megkötött szerződések, egyezmények révén nemzetközi jogi normává emeli a szocialista politika 1917-ben meghirde­tett célját: a békés egymás mellett élést. Közismert, hogy e tevékenység mai prog­ramját a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa dolgozta ki, s e program megvalósítása során születtek meg azok a szá­mottevő eredmények, amelyek a nemzetközi eny­hüléshez, a békés egymás mellett élés irányába tett fordulathoz Vezettek. Ebből a szempontból lehetséges és szükséges értékélni a Szovjetunió, s a'szocialista közösség országainaik egyeztetett diplomáciai tevékenységét, örömmel állapíthat­juk meg, hogy országaink a békés egymás mel­lett élés elveinek évényesítésében jelentős si­kereket értek el, elsősorban itt, Európában. Itt jutottunk el a legmesszebbre, s itt bontakoznak ki természetesen távolról sem ellentmondásoktól mentesen e politika legreményteljesebb távla­tai. Európa világpolitikai jelentőségét tekintve ez igen biztató, s arra ösztönöz bennünket, hogy a Szovjetunióval, s a többi testvéri szocialista országgal közösen segítsük e folyamat további előrehaladását Genfiben, Bécsben, minden más fórumon, s kétoldalú kapcsolatainkban is. A szocialista közösség országai egységének, együttműködésének megszilárdításában és elmé­lyítésében, a szocialista közösség hatalmas ere­jének még hatékonyabb érvényesítésében nagy jelentősége van a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testülete múlt heti ülésének. A tanács­kozás hozzájárult ahhoz, hogy a szocialista kö­zösség államai eddigi politikájúiknak megfelelő­en újabb lépésieket tegyenek nemzetközi tevé­kenységük folyamatos, sokoldalú koordinálására, amely biztosítja egységes fellépésüket a nemzet­közi enyhülés folyamatainak elmélyítéséért, visz­szafcrdíthatatlanná tételéért vívott közös harc­ban. Különös jelentősége van annak, hogy a szo­ciálist! közösség országai az 'európai biztonsági és együttműködési értekezletre nem mint végső célra tekintenek, hanem mint olyan kiinduló­pontra, amellyel elkezdődik az európai konti­nens államai új kapcsolatainak kialakítására irá­nyuló történelmi munka. Ugyanakkor a Varsói Szerződés tagállamai a békés egymás mellett élés sikere érdekében folytatott harcnak újabb erő­forrásait tárták fel Európában és .az egész vi­lágon. Kijelentették, hogy készek az ilyen értel­mű együttműködésre és erre szólítottak fel min­denkit. Küzdünk azért, hogy mielőbb összehívják az európai biztonsági értekezlet harmadik, befe­jező szakaszát, s a legmagasabb szinten fogadják el az előző szakaszokban, a hosszú diplomáciai küzdelem árán kidolgozott dokumentumokat, amelyek az európai biztonsági rendszer keretéül szolgálnak. Külügyminiszterünk részletesen szólt arról, hogy a politikai enyhülést katonai enyhülésnek kell követnie. Valóban, mert éneikül a politikai . enyhülés is labilis, törékeny. Küzdünk azért, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyver­zet csökkentésével szűnjék meg a fegyverkezési hajsza, és kezdődjék meg az általános leszerelés. A szocialista országok több ízben, most Varsó­ban is kijelentették, hogy ezzel segítik megte­remteni annak a feltételét, hogy kontinensünkön a katonai tömbök megszűnjenek. Ezzel teljesen összhangban van az az állásfoglalásunk, hogy amíg az Eszak-Atlanti Szövetség tagállamai nem járulnak hozzá a két európai katonai-politikai szövetség egyidejű megszüntetéséhez, elenged­hetetlen a Varsói Szerződés tagállamai védelmi képességének erősítése, együttműködésének fej­lesztése. Tegnap jelent meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága és a Miniszter­tanács közös közleménye, amely a varsói tanács­kozás határozataival kapcsolatban ezeket a főbb állásfoglalásokat tartalmazza. Bizonyos vagyok benne, hogy az Országgyűlés is kifejezi egyet­értését,, s támogatja azt a szándékunkat, hogy a magunk részéről mindent megteszünk a hala­dás és a béke ügyét jól szolgáló célok maradék­talan megvalósításáért. Tisztelt Országgyűlés! Földrészünk jelenéről és jövőjéről szólva, egy pillanatra sem feledkez­hetünk meg arról, hogy az enyhülés irányá­ban végbemenő általános fordulat harc kérdése volt, az ma, s az lesz a jövőben is. A hideghábo­rú, a feszültségek, a kalandorpolitika lovagjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom