Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.
Ülésnapok - 1971-26
1923 Az Országgyűlés 26. ülése, 1974. április 25-én, csütörtökön 1924 s érettük minden erőnket latbavetjük. Álláspontunkat a külpolitika, a nemzetközi viszonyok fejlődésének döntő kérdéseiben nem a politikai széljárás esetleges változásai, hanem marxista— leninista elveink, népünk érdekei, s a világfejlődés hosszú távú tendenciáinak felismerése határozza meg. Ez a külpolitika a baráti Szovjetunióval, a szocialista országokkal való szilárd szövetségre és egyre sokoldalúbb együttműködésre, továbbá a szocialista gazdasági integrációt meg r valósító Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsára, s a védelmi erőink egyesítését szolgáló Varsói Szerződésre épül. Ezekre a biztos alapokra támaszkodva kapcsolódik-kötődik külpoillitikánk a kapitalista országok és a .fejlődő világ minden haladó antiimperialista erejéhez és segíti elő a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését európai és világméretékben egyaránt. Ezeknek az alapoknak a megőrzése és erősítése külpolitikánk szocialista jellegének, konstruktivitásának és hatékonyságának záloga volt, s lesz a jövőben is. Tisztelt Országgyűlés ! Napjaink nemzetközi életének legjellegzetesebb vonása, amiről Púja elvtárs is beszélt az, hogy fordulat megy végbe a hidegháborútól a békés egymás mellett éléshez, s ha akadályokon keresztül is, de folytatódik a nemzetközi feszültség enyhülése. E folyamat alapvető oka és magyarázata a .nemzetközi erőviszonyok folyamatos eltolódása a szocializmus, a béke, a demokrácia, s a nemzeti függetlenség javára. Korunk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet történelmi ideje, amelynek nyitánya a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme volt. Azóta a történelem visszafordíthatatlan tendenciája az erőviszonyok eltolódása a szocializmus, a társadalmi haladás javára. A fejlődésnek ez az irányzata most, századunk hetvenes éveiben jut abba a szakaszába, amelyet a különböző társadalmi rendszerű államok között megkötött szerződések, egyezmények révén nemzetközi jogi normává emeli a szocialista politika 1917-ben meghirdetett célját: a békés egymás mellett élést. Közismert, hogy e tevékenység mai programját a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa dolgozta ki, s e program megvalósítása során születtek meg azok a számottevő eredmények, amelyek a nemzetközi enyhüléshez, a békés egymás mellett élés irányába tett fordulathoz Vezettek. Ebből a szempontból lehetséges és szükséges értékélni a Szovjetunió, s a'szocialista közösség országainaik egyeztetett diplomáciai tevékenységét, örömmel állapíthatjuk meg, hogy országaink a békés egymás mellett élés elveinek évényesítésében jelentős sikereket értek el, elsősorban itt, Európában. Itt jutottunk el a legmesszebbre, s itt bontakoznak ki természetesen távolról sem ellentmondásoktól mentesen e politika legreményteljesebb távlatai. Európa világpolitikai jelentőségét tekintve ez igen biztató, s arra ösztönöz bennünket, hogy a Szovjetunióval, s a többi testvéri szocialista országgal közösen segítsük e folyamat további előrehaladását Genfiben, Bécsben, minden más fórumon, s kétoldalú kapcsolatainkban is. A szocialista közösség országai egységének, együttműködésének megszilárdításában és elmélyítésében, a szocialista közösség hatalmas erejének még hatékonyabb érvényesítésében nagy jelentősége van a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete múlt heti ülésének. A tanácskozás hozzájárult ahhoz, hogy a szocialista közösség államai eddigi politikájúiknak megfelelően újabb lépésieket tegyenek nemzetközi tevékenységük folyamatos, sokoldalú koordinálására, amely biztosítja egységes fellépésüket a nemzetközi enyhülés folyamatainak elmélyítéséért, viszszafcrdíthatatlanná tételéért vívott közös harcban. Különös jelentősége van annak, hogy a szociálist! közösség országai az 'európai biztonsági és együttműködési értekezletre nem mint végső célra tekintenek, hanem mint olyan kiindulópontra, amellyel elkezdődik az európai kontinens államai új kapcsolatainak kialakítására irányuló történelmi munka. Ugyanakkor a Varsói Szerződés tagállamai a békés egymás mellett élés sikere érdekében folytatott harcnak újabb erőforrásait tárták fel Európában és .az egész világon. Kijelentették, hogy készek az ilyen értelmű együttműködésre és erre szólítottak fel mindenkit. Küzdünk azért, hogy mielőbb összehívják az európai biztonsági értekezlet harmadik, befejező szakaszát, s a legmagasabb szinten fogadják el az előző szakaszokban, a hosszú diplomáciai küzdelem árán kidolgozott dokumentumokat, amelyek az európai biztonsági rendszer keretéül szolgálnak. Külügyminiszterünk részletesen szólt arról, hogy a politikai enyhülést katonai enyhülésnek kell követnie. Valóban, mert éneikül a politikai . enyhülés is labilis, törékeny. Küzdünk azért, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésével szűnjék meg a fegyverkezési hajsza, és kezdődjék meg az általános leszerelés. A szocialista országok több ízben, most Varsóban is kijelentették, hogy ezzel segítik megteremteni annak a feltételét, hogy kontinensünkön a katonai tömbök megszűnjenek. Ezzel teljesen összhangban van az az állásfoglalásunk, hogy amíg az Eszak-Atlanti Szövetség tagállamai nem járulnak hozzá a két európai katonai-politikai szövetség egyidejű megszüntetéséhez, elengedhetetlen a Varsói Szerződés tagállamai védelmi képességének erősítése, együttműködésének fejlesztése. Tegnap jelent meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága és a Minisztertanács közös közleménye, amely a varsói tanácskozás határozataival kapcsolatban ezeket a főbb állásfoglalásokat tartalmazza. Bizonyos vagyok benne, hogy az Országgyűlés is kifejezi egyetértését,, s támogatja azt a szándékunkat, hogy a magunk részéről mindent megteszünk a haladás és a béke ügyét jól szolgáló célok maradéktalan megvalósításáért. Tisztelt Országgyűlés! Földrészünk jelenéről és jövőjéről szólva, egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy az enyhülés irányában végbemenő általános fordulat harc kérdése volt, az ma, s az lesz a jövőben is. A hidegháború, a feszültségek, a kalandorpolitika lovagjai
