Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-26

1925 , - Az Országgyűlés 26. ülése, . és haszonélvezői még nem tették le a fegyvert. Változatlanul folytatják aknamunkájukat. Mások, mivel nyíltan a siker egyre kevesebb reményével léphetnek fel, a legkülönbözőbb manipulációkkal próbálkoznak szándékaiknak érvényt szerezni. Szavakban, nyilatkozatokban a békés egymás mellett élés híveinek álcázzák magukat, ám a politikai gyakorlatban, a nemzetközi fórumokon mindenféle ürüggyel igyekeznek az előrehaladást hátráltatni, a javuló nemzetközi légkört mérgezni és zavarni. E törekvések jegyében születnek, röppennek fel újnak tűnő, látványos elgondolások, tetszetős tervek a kis- és a nagy-Európáról. Közöttük szélsőségesen reakciós elképzelések is, amelyek a kiszélesedett Közös Piac bázisán, az Egyesült Államok támogatásával katonai-politikai egységet kívánnak létrehozni a szocialista közösség országai ellen. Mások az európai egységet valamiféle harmadik erőnek képzelik el az úgynevezett két „szuperhatalom", a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Véleményünk szerint Európa népeinek békéje és biztonsága csakis olyan kollektív biztonsági rendszer keretében valósítható meg, amely arra a történelmi tényre épül, hogy földrészünkön ma két társadalmi rendszer létezik. Ezt a tényt semmiféle „egységtervek" nem változtathatják meg. Viszont az európai biztonsági rendszer lehetővé teszi, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok között a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök alapján, mindenféle diszkriminációt kizárva, 'élénk, sokoldalú gazdasági, kereskedelmi, tudományos és kulturális kapcsolatok alakuljanak ki. Lehetővé teszi azt is, hogy növekedjék azoknak a jóakaratú embereknek a száma, akik más anyanyelvű, más országokban élő sorstársuk mindennapi életével, kultúrájával, küzdelmével és gondjaival kívánnak megismerkedni. Az európai biztonságért folytatott küzdelmünk eredményeit pozitívan értékeljük. A gyökeres fordulatnak azonban még csak a kezdetén vagyunk. A folytatás nemcsak tőlünk, de a tőkés országok uralkodó és kormányköreinek az eddiginél konstruktívabb magatartásától is függ. Most Európa áll az első helyen, de a békés egymás mellett élés, a biztonság és együttműködés nem korlátozható csak Európára. A béke, s így a biztonság és az együttműködés oszthatatlan. Ez a politika hosszabb távon összeegyeztethetetlen azzal, hogy egyik kontinensen érvényesül,, a másikon és a harmadikon pedig nem. Különösen fontos ezt ma hangsúlyozni, mert az imperializmus erői is felismerték azt a tényt, hogy a gyarmati rabságból 'felszabadult, valamint a valóságos politikai és gazdásági függetlenségükért küzdő országok, nemzeti céljaik megvalósításán munkálkodva, a szocialista közösség természetes szövetségesei. Természetes szövetségesei, hiszen a szocialista országok segítségének ára soha nem vdlt, soha nem lesz a szuverenitásuk feladása. Az agresszív erők viszont mindent elkövetnek, hogy erőszakos politikai, gazdasági manőverékkel behálózzák ezeket az országokat, s azok jobb létéért küzdő hazafias tömegeit megtévesszék. Az öntudatra ébredő népek azonban mind hatarozottahiban támogatják 974. április 25-én, csütörtökön 1926 az el nem kötelezett országok antiimperialista: álláspontját, határozott fellépésüket az enyhülé-* sért, a háború és agresszió ellen, a békéért, a népek függetlenségéért. Az oszthatatlan béke követelése tükröződik a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének dokumentumaiban is. Az európai biztonság kérdései mellett határozottan állást foglalt a vietnami és a közel-keleti kérdésben. Követelte továbbá, hogy vessenek véget az önkénynek, a demokraták üldözésének Chilében. Felhívta a világ közvéleményét : még szélesebben bontakoztassa ki a nemzetközi szolidaritási mozgalmat a chilei nép iránit, amely harcot folytat hazájában a katonád junta véres terrorja ellen. A béke, a biztonság, az együttműködés sürgetően követeli, hogy szerezzenek érvényt Saigonnal szemben a párizsi megállapodásoknak, Izraellel szemben a Biztonsági Tanács és az ENSZközgyűlés határozatainaik. Megköveteli, hogy szüntessék meg a szégyenletes gyarmati rendszer még szégyenletesebb maradványait, hogy a világ országai kényszerítsék rá a portugál gyarmatosítókat és másokat is az afrikai népek nemzeti jogainak tudomásul vételére. Megköveteli, hogy az Amerikai Egyesült ÁHaniok tartsa tiszteletben a latin-amerikai országok és népek jogát sorsuk alakítására, természeti kincseik felhasználására. Csak így vállhat a 'békés egymás mellett élés politikája a nemzetközi kapcsolatokat meghatározó normává, minden ország, minden nép, minden nemzet javára. Tisztelt Országgyűlés! Külügyminiszterünk beszámolójában állást foglalt a nemzetközi élet konkrét kérdéseiben is. Ezek közül kívánok néhányhoz megjegyzéseket fűzni. Pártunk, kormányunk, közvéleményünk változatlanul és következetesen támogatja a testvéri vietnami népet nagy nemzeti Céljaiért vívott hősi harcában. Támogatjuk a Vietnami Demokratikus Köztársaságot a helyreállítás, az újjáépítés, a szocialista építőmunka kibontakoztatásában. Támogatjuk a Dél-Vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányát a demokratikus, semleges Dél-Vietnamért, Vietnam békés egyesítéséért folytatott harcában. Egyetértésünket fejezzük ki és támogatjuk az ideiglenes forradalmi kormány új javaslatait, amelyeket a párizsi egyezmények megvalósítása érdekeben terjesztett elő ez év március 22-én. Ezekben látjuk az előrelépés lehetőségét. A saigoni kormányra és az Egyesült Államokra hárul a felelősség, hogy ez a lépés megtörténik-e, vagy továbbra is fegyverekkel folyik á „párbeszéd" Dél-Vietnamiban. A realitásoknak nagy az ereje! Meggyőződésünk, hogy a haladó világ a vietnami nép küzdelmének támogatásával rákényszerítheti a politikái reakció erőit a realitások tudomásul vételére Dél-Vietnamban is. A világpolitika másik, állandó figyelmet kívánó kérdése a közel-keleti válság. Közismert,, hogy e téren kezdettől fogva az imperialista agresszió ellen küzdő népek, országok mellett állunk. Elvi alapokon kialakított álláspontunk nem változott. Igazságos politikái rendezést kívánunk, amelynek tartálma nem lehet kevesebb, I mint a megszállt arab- területek feltétel nélküli