Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-25

1879 Az Országgyűlés 25. ülése, 1974. április 24-én, szerdán 1880 metélten kérték az elhelyezés újabb szabályozását. A gyermek érdekeit szolgálja elhelyezési ügyben a bírói eljárások soronkívülisége is. A gyermek és szülő Iközti érintkezés, a szabályozással hatályban levő jogszabályok, általában a gyámhatóságok hatáskörébe tartoznak. Megfontolandónak tartom: nem volna-e célszerű a szülők megegyezése esetén az érintkezéssel kapcsolatos kérdésnek a szabályozását is az elhelyezés kérdésében eljáró bíróság hatáskörébe utalni? Egyrészt kizárná a kettős eljárást, másrészt hatékonyan szolgálná a gyermek érdekeit. A törvényjavaslat előfeltételként írja elő a házasság közös akaratnyilvánítás alapján történő felbontásánál, hogy a felek megegyezzenek — többek között — a gyermek elhelyezésében is. A statisztikai adatok mutatják, hogy országosan, de megyénkben is, nagyon magas a bontóperek száma, ami azt jelenti, hogy sok házasságot kellő megfontolás nélkül kötöttek meg. Az állampolgárok megítélése szerint a törvényjavaslatnak a házassággal kapcsolatos rendelkezései hatékonyan segítik elő azt a fontos társadalmi érdeket, amely a meggondolatlan házasságkötések megakadályozásában, a házasulok felelősségének a fokozásában jut kifejezésre. E rendelkezések közül szeretnék szólni a házasságkötés alsó korhatáráról, a házasságkötés szándékáról, bejelentésének intézményéről és a névviselésről. Sok vitát váltott ki a házasságkötési korhatár megszorítása nálunk is. Az eredeti javaslat mellett a vitában is, a miniszteri előterjesztésben is, újabb javaslat hangzott el a korhatárt illetően. A magam részéről azzal a javaslattal értek egyet, hogy a korhatár lányoknál 16 év, a fiúknál pedig 18 évben nyerjen megállapítást. Megyei közvéleményünk többségének egyetértését juttatja kifejezésre a javaslat azon rendelkezése is, hogy a házasságot általában nem lehet azonnal megkötni, hanem csak a szándék bejelentését követő 30 nap után. A várakozási idő elősegíti, hogy a házasulókban ténylegesen erősödjön a megfontolt, felelősségteljes elhatározás. ' ' A törvényjavaslat sokoldalúan kifejezi és erősíti a nők egyenjogúságát, többek között a névválasztással kapcsolatos rendelkezéseiben is. Mi, nők, rendkívül jelentősnek tartjuk a törvényjavaslat azon rendelkezését is, amely egy esetre szűkíti le annak lehetőségét, hogy a volt feleséget el lehessen tiltani a volt férje nevének a viselésétől. A javaslat ezzel kapcsolatban azt tartalmazza, hogy a bíróság akkor tilthatja el a volt feleséget a névviseléstől, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték. Megfontolás tárgyává kérem tenni — éppen a fentiekre figyelemimel nem kellene-e a javaslatot akiként módosítani, hogy eltiltásra csak akkor kerülhessen sor, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítélték : felfüggesztett szabadságvesztésre gondolok. Tisztelt Országgyűlés! Olyan törvényjavaslat felett tanácskozunk, amelynek rendelkezései a hatályba lépést követően minden állampolgár legbensőbb viszonyait szabályozzák és elősegítik a szocialista család továbbfejlődését. Ezért nélkülözhetetlenül fontos, hogy a törvényjavaslat elfogadása után annak rendelkezéseit az állampolgárok széles körben megismerjék, azokat helyesen értelmezzék, azoknak megfelelően éljenek és a törvényben is rögzített felelősségérzettel neveljék gyermekeiket, a jogalkalmazók pedig mindent megtegyenek annak érdekében, hogy a módosított családjogi törvényünk rendelkezései a gyakorlatban maradéktalanul érvényesüljenek is. Mindez fokozott felelősséget ró a jogászi, valamint a társadalmi szervekre és mozgalmakra és minden egyes állampolgárra. A törvényjavaslatot elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Húsz perc szünet következik. (Szünet: 16.06—16.35. — Elnök: VARGA GÁBORNÉ.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. A következő felszólaló Sebesi Lászlóné képviselőtársunk. SEBESI LASZLÓNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Az utóbbi években elfogadott szép törvények és határozatok sorozatának újabb láncszeme fekszik törvényhozásunk asztalán. Tudatosan említettem sorozatot, hiszen az alkotmány, az ifjúságról és az egészségügyről szóló törvény, valamint a népesedéspolitikai határozat egyaránt hazánk állampolgárainak védelmét, boldogulását segíti elő. A családjogi törvény módosítására irányuló javaslatot áttanulmányozva meggyőződhetünk arról, hogy paragrafusai messzemenően védik a család intézményét és benne a gyermeket. A család védelme egyben a nemzet védelmét is jelenti. Ennek elősegítése minden becsületes állampolgár elsőrendű hazafias kötelessége. Életünk a családban kezdődik, és legszebb gyermekkori emlékeink is a családhoz fűződnek. E kis közösségben ismerkedünk a világgal, itt érezzük először a szeretet melegét, az otthon biztonságot nyújtó erejét, amely nélkül az ember egész életére sérültté válnék. A nyugodt családi körből pihenten megyünk a munkába, s a család békéje, nyugalma mindenkor felüdülést nyújt. Kiegyensúlyozott család csak akkor jöhet létre, ha a házasfelek kölcsönösen becsülik egymást és felelősséget éreznek gyermekeik neveléséért. A családi harmónia elsősorban a családtagok egymáshoz való viszonyától, alkalmazkodásától és türelmétől függ. De mint az élet más területén, úgy a családban is akadnak, akik kényelemszeretetből, esetleg önzésből az alkalmazkodást csak a másik féltől várják el, vagy éppen megfeledkeznek szülői, illetve gyermeki kö-