Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-25

1879 Az Országgyűlés 25. ülése, 1974. április 24-én, szerdán 1880 metélten kérték az elhelyezés újabb szabályo­zását. A gyermek érdekeit szolgálja elhelyezési ügyben a bírói eljárások soronkívülisége is. A gyermek és szülő Iközti érintkezés, a szabá­lyozással hatályban levő jogszabályok, általá­ban a gyámhatóságok hatáskörébe tartoznak. Megfontolandónak tartom: nem volna-e célszerű a szülők megegyezése esetén az érintkezéssel kapcsolatos kérdésnek a szabályozását is az el­helyezés kérdésében eljáró bíróság hatáskörébe utalni? Egyrészt kizárná a kettős eljárást, más­részt hatékonyan szolgálná a gyermek érdekeit. A törvényjavaslat előfeltételként írja elő a házasság közös akaratnyilvánítás alapján tör­ténő felbontásánál, hogy a felek megegyezze­nek — többek között — a gyermek elhelyezé­sében is. A statisztikai adatok mutatják, hogy orszá­gosan, de megyénkben is, nagyon magas a bon­tóperek száma, ami azt jelenti, hogy sok házas­ságot kellő megfontolás nélkül kötöttek meg. Az állampolgárok megítélése szerint a tör­vényjavaslatnak a házassággal kapcsolatos ren­delkezései hatékonyan segítik elő azt a fontos társadalmi érdeket, amely a meggondolatlan há­zasságkötések megakadályozásában, a házasu­lok felelősségének a fokozásában jut kifejezésre. E rendelkezések közül szeretnék szólni a há­zasságkötés alsó korhatáráról, a házasságkötés szándékáról, bejelentésének intézményéről és a névviselésről. Sok vitát váltott ki a házasságkötési korha­tár megszorítása nálunk is. Az eredeti javaslat mellett a vitában is, a miniszteri előterjesztés­ben is, újabb javaslat hangzott el a korhatárt illetően. A magam részéről azzal a javaslattal értek egyet, hogy a korhatár lányoknál 16 év, a fiúk­nál pedig 18 évben nyerjen megállapítást. Megyei közvéleményünk többségének egyet­értését juttatja kifejezésre a javaslat azon ren­delkezése is, hogy a házasságot általában nem lehet azonnal megkötni, hanem csak a szándék bejelentését követő 30 nap után. A várakozási idő elősegíti, hogy a házasulókban ténylegesen erősödjön a megfontolt, felelősségteljes elhatá­rozás. ' ' A törvényjavaslat sokoldalúan kifejezi és erősíti a nők egyenjogúságát, többek között a névválasztással kapcsolatos rendelkezéseiben is. Mi, nők, rendkívül jelentősnek tartjuk a törvényjavaslat azon rendelkezését is, amely egy esetre szűkíti le annak lehetőségét, hogy a volt feleséget el lehessen tiltani a volt férje nevé­nek a viselésétől. A javaslat ezzel kapcsolatban azt tartalmazza, hogy a bíróság akkor tilthatja el a volt feleséget a névviseléstől, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték. Megfontolás tár­gyává kérem tenni — éppen a fentiekre figye­lemimel nem kellene-e a javaslatot akiként módosítani, hogy eltiltásra csak akkor kerülhes­sen sor, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztés­re ítélték : felfüggesztett szabadságvesztésre gon­dolok. Tisztelt Országgyűlés! Olyan törvényjavaslat felett tanácskozunk, amelynek rendelkezései a hatályba lépést köve­tően minden állampolgár legbensőbb viszonyait szabályozzák és elősegítik a szocialista család to­vábbfejlődését. Ezért nélkülözhetetlenül fontos, hogy a tör­vényjavaslat elfogadása után annak rendelke­zéseit az állampolgárok széles körben megis­merjék, azokat helyesen értelmezzék, azoknak megfelelően éljenek és a törvényben is rögzített felelősségérzettel neveljék gyermekeiket, a jog­alkalmazók pedig mindent megtegyenek annak érdekében, hogy a módosított családjogi törvé­nyünk rendelkezései a gyakorlatban maradékta­lanul érvényesüljenek is. Mindez fokozott felelősséget ró a jogászi, valamint a társadalmi szervekre és mozgalmak­ra és minden egyes állampolgárra. A törvény­javaslatot elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Húsz perc szünet következik. (Szünet: 16.06—16.35. — Elnök: VARGA GÁBORNÉ.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. A következő felszólaló Sebesi Lászlóné kép­viselőtársunk. SEBESI LASZLÓNÉ: Tisztelt Országgyű­lés! Az utóbbi években elfogadott szép törvé­nyek és határozatok sorozatának újabb láncsze­me fekszik törvényhozásunk asztalán. Tudato­san említettem sorozatot, hiszen az alkotmány, az ifjúságról és az egészségügyről szóló törvény, valamint a népesedéspolitikai határozat egy­aránt hazánk állampolgárainak védelmét, boldo­gulását segíti elő. A családjogi törvény módosítására irányuló javaslatot áttanulmányozva meggyőződhetünk arról, hogy paragrafusai messzemenően védik a család intézményét és benne a gyermeket. A család védelme egyben a nemzet védelmét is je­lenti. Ennek elősegítése minden becsületes ál­lampolgár elsőrendű hazafias kötelessége. Életünk a családban kezdődik, és legszebb gyermekkori emlékeink is a családhoz fűződnek. E kis közösségben ismerkedünk a világgal, itt érezzük először a szeretet melegét, az otthon biz­tonságot nyújtó erejét, amely nélkül az ember egész életére sérültté válnék. A nyugodt csalá­di körből pihenten megyünk a munkába, s a család békéje, nyugalma mindenkor felüdülést nyújt. Kiegyensúlyozott család csak akkor jöhet létre, ha a házasfelek kölcsönösen becsülik egy­mást és felelősséget éreznek gyermekeik nevelé­séért. A családi harmónia elsősorban a családta­gok egymáshoz való viszonyától, alkalmazkodá­sától és türelmétől függ. De mint az élet más területén, úgy a családban is akadnak, akik ké­nyelemszeretetből, esetleg önzésből az alkalmaz­kodást csak a másik féltől várják el, vagy ép­pen megfeledkeznek szülői, illetve gyermeki kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom