Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-25

1877 . Az Országgyűlés 25. ülése, 1974. április 24-én, szerdán 1878 a rendelkezését is, amely a gyermek elhelyezése megváltoztatásának lehetőségét kifejezetten törvénybe iktatja. A 76. § (4) bekezdése ugyanis kimondja: „a gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és a gyermek fejlődése eddigi környezetében már nincs biztosítva". Korábban ez a lehetőség nem •volt kifejezetten törvénybe iktatva. Élt ugyan ez a lehetőség a bírói gyakorlatban, de világos törvényi megszövegezés hiányában nem volt általánosan köztudott, nem volt közismert. így a szülő, akinél a bíróság egyszer a gyermeket elhelyezte, abban a tévhitben ringathatta magát, hogy végérvényesen övé a gyermek, akkor is, ha nem az elvárható gondossággal neveli őt. A másik szülő sem tudott világos törvényi rendelkezésre hivatkozni, és így indokolt esetben sem •kérte magához a gyermeket. Az elhelyezés megváltoztatása lehetőségének mostani törvénybe iktatása rendkívül nagy garancia lesz a gyermek helyes, gondos nevelésére, mert, aki egyszer akár bírói döntés, akár közös megegyezés alapján megkapta a gyermeket, a maximális törődést fogja kifejteni a gyermek nevelése terén. Ennek hiányában ugyanis számolnia kell azzal, hogy a hivatkozott törvényi rendelkezés alapján a jobb nevelést biztosítani képes másik szülőhöz kerülnek a gyermekek. Világosan látható, hogy milyen alapvetően biztosítja majd a módosított törvényi rendelkezés a gyermek igazi érdekét, a gyermek helyes nevelését. A legjobb jogszabály is csak annyiban hasznos a társadalomra, amennyiben azt végrehajtják. A módosított családjogi törvény 76. §-ának alkalmazásánál nem lesznek könnyű helyzetben bíróságaink, amikor meg kell állapítaniuk, hogy a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődése melyik szülőnél van jobban biztosítva; hisz legtöbbször többé-kevésbé elfogult tanúvallomásokra támaszkodhatnak. A gyermek érdekeinek tárgyilagos felderítése végett szükségesnek mutatkozik, hogy az eddiginél részletesebb és alaposabb környezettanulmányok álljanak a bíróságok rendelkezésére, melyekből egyértelműen megállapíthatók a helyes döntéshez nélkülözhetetlen objektív és szubjektív tények. Tisztelt Országgyűlés ! Mint ahogy az előterjesztett javaslatot jónak, célravezetőnek és megalapozottnak tartom, azt elfogadom, s tisztelt képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Lakos Zoltánné képviselőtársunké a szó. LAKOS ZOLTÁNNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Szocializmust építő társadalmunkban központi helyet foglal el a család, mint a társadalom legkisebb közössége, a társadalmi együttélés alappillére. Ezért a család erősítése, védelme, a családi viszonyok szocialista tartalommal való megtöltése elsődleges társadalmi feladat. A feladatok megvalósításának egyik fontos eszköze a jogi szabályozás is. Véleményem szerint a most tárgyalt törvényjavaslat alapelvei és rendelkezései szocialista módon, korszerű jogi eszközökkel jól fogják szolgálni a család szocialista jellegű továbbfejlődését. A családjogi törvényünket módosító törvényjavaslat elfogadása és gyakorlati alkalmazása szorosan kapcsolódik a pártunk népesedéspolitikai határozatának megvalósítását biztosító feladatok közé. A törvényjavaslat a legfontosabb emberi viszonyainkat szabályozza, ezért nálunk, Zalában is megyénk dolgozói figyelemmel kísérték a törvényjavaslat előkészítését. A véleményemet a törvényjavaslatnak a szülői felügyelet és a házasság című fejezeteiben foglalt egyes rendelkezéseiről szeretném elmondani. A törvényjavaslatnak a szülői felügyelettel kapcsolatos rendelkezéseit áthatja a gyermekért érzett társadalmi felelősség, mely a jelenlegi szabályozáshoz viszonyítva a gyermek jogos érdekeinek fokozottabb védelmét biztosítja. Ez önmagában aláhúzza, hogy a gyermek helyes irányú nevelése társadalmunk egyik legfontosabb feladata. Mint munkásnő, két gyermek anyja, rendkívül jelentősnek tartom a törvényjavaslatban rögzített azon szülői kötelezettséget, hogy a szülőknek biztosítaniuk kell „a gyermek szocialista szellemben történő nevelését". Társadalmunk jogosan elvárja tőlünk, szülőktől, hogy a gyermekeinket a szocializmus eszméjéhez hű, a hazáját, népét szerető, a társadalom építését hasznos munkával szolgáló emberré neveljük. A szülők azonban e kötelezettségüknek csak akkor tudnak maradéktalanul eleget tenni, ha munkájukkai, magatartásukkal, egész életükkel példaképül szolgálnak a gyermeknek. A törvényjavaslat tehát nyomatékosan aláhúzza a mi felelősségünket az új generáció felnevelésében. Ugyanakkor azonban a szülők ezen felelősségteljes munkájához a társadalmi szerveknek a jövőben fokozott segítséget kell nyújtaniuk. A gyermekért érzett társadalmi felelősségérzetünk jut kifejezésre a javaslat azon részében is, amelynek értelmében társadalmunk kiszélesíti a gyereknek intézetben történő elhelyezési lehetőségeit, kimondva, hogy a gyereket intézetben kell elhelyezni, ha kiskorú gondozása, nevelése, tartása, testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődése a szülői gondozásban nem biztosítható. Ez esetben az ilyen jellegű intézeti nevelésnek rendkívül kedvező hatása van a gyermek szociális szellemű fejlődésére. Mindezt bizonyítja — többek között — a nagykanizsai járásban országosan elsőként felépült csapi község körzeti cigánykollégiuma, ahol az elhelyezett gyerekek értelmi, erkölcsi, testi fejlődése rendkívül eredményes. A törvényjavaslat, éppen a gyermekek érdekeit figyelembe véve, újszerűen szabályozza a gyermek egyik vagy másik szülőnél történő elhelyezésének általános elveit. A javaslat értelmében a gyermeket annál a szülőnél kell elhelyezni, akinél kedvező testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosítva van. Emellett a rendelkezés eleve elejét veszi olyan elhelyezési pereknek, amelyekben a szülők — kizárólagosan formai okokból — a gyermek valódi érdekeit figyelmen kívül hagyva, saját, sokszor anyagi érdekért, is-