Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-25

1851 Az Országgyűlés 25. ülése telezettől a megállapított összeg behajtása valamely okból átmenetileg lehetetlen, és a gyermeket gondozó szülő sem (képes a megfelelő tartás biztosítására, akkor kérelemre a bíróság kellő mérlegelés után elrendelheti a tartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítását. Ezzel az intézkedéssel államunk a legjobban rászorulókon kíván segíteni ily módon is. Nem kell bővebben indokolni, hogy ez ia rendelkezés a leginkább rászoruló anyákat mennyi utánjárástól, megaláztatástól, keserűségtől kíméli meg, és ugyanakkor a gyermekük neveléséhez megfelelő anyagi biztonságot nyújt. A gyermekek és a nők védelme mellett —' ami kötelességünk — abból indultunk ki e rendelkezésnél, hogy az állaim mindig erősebb, mint egy állampolgár, így az előlegezett tartásdíj behajtására megvan a módja. Elejét vesszük majd, hogy a felelőtlen szülők, főként apák munkahelyük állandó változtatásával, vagy alkalmi munkavállalásokkal kibújjanak kötelezettségeik alól. Az állam pénzügyi, munkajogi, vagy — ha kell — büntetőjogi, tehát adminisztratív eszközökkel is rákényszeríti az emberi selejt e díszpéldányait a megítélt tartásdíj visszatérítésére. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Elvtársak ! Az elmondottakban kívántam vázolni a benyújtott törvényjavaslat fő célkitűzéseit és az új rendelkezések indokait. A kormány megítélése szerint a törvényjavaslat valóságos társadalmi igényeket fejez ki, szocialista céljaink szolgálatában. Elfogadásával újabb jelentős lépést teszünk előre a család intézményének fejlesztése, ezzel együtt pedig társadalmi rendünk további építésének, erősítésének útján. A Minisztertanács megbízásából javasolom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítására és egységes szövegének megállapítására vonatkozó törvényjavaslatot vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország törvényei közé. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 12.03—12.32. FAnök: VARGA GÂBORNÉ) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat megnyitom. Dr. Vámosi Erzsébet képviselőtársunknak, a törvényjavaslat bizottsági előadójának adom meg a szót DR. VÁMOSI ERZSÉBET: Tisztelit Országgyűlés! Az ülésszak jelenlegi napirendjén az 1952. évi IV. törvény módosításának javaslata szerepel. Alkotmányunk létrehozására és elfogadására a szocializmus építésének kezdeti szakaszában került sor, de az már megfogalmazta, hogy a szocialista társadalom legfőbb értéke az ember, A családjogi törvény akkor három évvel követte a szocialista állami életünk rendjét lefektető alaptörvényünket. A szocializmus alapjainak sikeres lerakása 1974. április 24-én, szerdán 1852; után 1972-ben került sor a szocialista állam legfőbb törvényének módosítására, amely pontosan határozza meg az állampolgárok jogait, kötelességeit a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában. S míg az 1949. évi XX. törvényt az előzőkből adódóan három évvel követte a családjogi törvény megalkotása, az 1972. évi alkotmánymódosítást most követi a családjogi törvényünk korszerűsítése. Hogy e javaslatot az Országgyűlés tárgyalja, az összefügg alkotmányunk 54. §-ának (3) bekezdésével, amely kimondja, hogy a Magyar Népköztársaságban törvény állapítja meg az állampolgárok alapvető jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályokat. Két évvel az alkotmány módosítása után a. legfőbb törvényhozó testület elé terjesztem a parlament szociális és egészségügyi, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának javaslatát a családjogi törvény módosítása tárgyában. El kell mondanom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, és a Magyar Nők Országos Tanácsa szervezésében — érvényesítve a szocialista demokratizmust — több ezren vitatták meg a törvénytervezetet, s a módosítási javaslatban a vitákban elhangzottak túlnyomó többsége megfogalmazást is nyert. Ezt az együttes ülésen dr. Mátay Pál képviselőtársam úgy summázta, hogy választóink elé jó érzéssel mehetünk a családjogi törvény elfogadása után. A parlament már említett két bizottságának 1974. április 17-i ülésén a képviselők igen sokoldalúan, felelősségtől fűtötten vettek részt a vitában, illetőleg tették meg módosítási javaslataikat. A 21 felszólaló összesen 17 módosítási javaslatot tett, amiből a bizottságok az Országgyűlésnek hatot javasoltak elfogadásra. Az elhangzott javaslatok között egyébként számos utalás történt az állampolgárok érdekében a végrehajtási utasítás módozataira is, ezeket a kormány figyelmébe ajánljuk. A két bizottság a törvényjavaslatot alkalmasnak tartja arra, hogy (megfeleljen a maga' sabb szintű szocialista család elvárásainak. A bizottságok vitájában is megfogalmazódott, hogy a törvényjavaslat szubjektív és anyagi előfeltételei adva vannak. Jól érvényesül a javaslatban a marxizmusnak az a megállapítása, hogy a család, amely a társadalmi rendszer terméke, viszszatükrözi annak mindenkori állapotát. A magyarországi családokban a nők felszabadításával — utalhatnék a nőhatározatra is — 'mind jobban érvényesülnek a humánus szempontok, a demokratizmus. Annak ellenére, hogy a családon belüli változások — az életvitelre gondolok elsősorban — nem képesek kellő gyorsasággal követni a társadalmi változásokat, szó sincs a családi élet válságáról vagy hanyatlásáról. Állami, politikai vezetésünk — mint már bizonyította, például a nő-, az ifjúsági, a népesedéspolitikai határozatokkal is — kiemelten foglalkozik a nők szerepével a családban. Ez a mostani .törvénymódosítás hangvételéből, egyes szakaszaiból is jól érződik. A szocialista családtípus fejlesztésében ezért.