Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-25

1853 Az Országgyűlés 25. ülése mint érdekeit védő, hű szövetségesekre talál az anyákban a törvényjavaslat és a kormány. A nő a család főrendezője, érzelmi centruma, ő az, aki minden társadalmi normát, 'követelményt érzelmileg áthangol, személyhez szólóan közvetít. Mindezekkel megteremtődött a lehetőség arra, hogy a módosítási tervezet jogszabályban rögzítse a szülői elvhűséget, a szocialista szellemben való nevelést, és ezt a bizottságok is örömmel .nyugtázták. Á nevelés demokratizmusát szolgálja dr. Noszkay Aurél elvtárs javaslata, amelyét a felszólalók közül többen támogattak. Képviselőtársam kifogásolta a nevelési elveinkkel ellentétes parancsoló jelleget, s helyébe a szocialista nevelés elveinek megfelelően .kérte a 78. §. (1) .bekezdéséneik megváltoztatását, amely az életpálya választásakor nem nélkülözheti a gyermek meghallgatását, a szülőkkel közösen történő állásfoglalást. Humánus és jelentős javaslat az, hogy a szülőtartásnál a gyermek az arra érdemtelenné válást, mint kifogást ne hozhassa fel. Ennek érdekében tette meg dr. Mátay Pál javaslatát, hogy a 60. §-t egy olyan bekezdéssel szükséges bővíteni, hogy a gyermek a szülő érdemtelenségére általában nem hivatkozhatik, ha a szülő tartási, „gondozási, nevelési kötelezettségeinek eleget tett. Jól illeszkedik a szocialista társadalmi fejlődés törvényszerűségeibe a válásoknak meghatározott feltételek esetében egyszerűsített eljárásban való intézése. Ez elsősorban a gyermek megrázkódtatásainak csökkentését hivatott szolgálni, másrészt azt szolgálja, hogy a felek kulturáltsági mércéjüknek megfelelően ne kényszerüljenek egymás méltóságát megbántani, mint a miniszter elvtárs expozéjában mondta, legintimebb dolgaikat is kiteregetni. A legtöbb súrlódást a meglevő közös lakás felszámolása jelenti. Ezt a bizottsági ülésen többen is felvetették, így Tóth Szilveszterné, "Újhelyi Sándorné képviselők. A házassági különvagyon, mint régi mai^advány — mondták a bizottság tagjai közül dr. Szép Zoltán, dr. Mátay Pál —, jó hogy kissé megnyirbálódott, s az együttes állásfoglalás ebijén a kérdésben az, hogy a törvényjavaslat intézkedése megfelel társadalmunk jelenlegi elvárásának, a meglevő tudatnak. Szökola Károlyné dr. részéről három olyan módosítási javaslat is elhangzott, amelyet indokoltnak tart a bizottság elfogadásra ajánlani. Ezek egyike a 100. §. (2) bekezdésére vonatkozik. A gyámság kérdésében az elvtársnő elmondta, hogy munkaterületén számos olyan 60 évet meghaladott, gyámsággal megbízott személyt ismer, aki ezt a felelős társadalmi tevékenységet igen jó tartalommal látta és látja el. Felmentésüket ezért az említett szakaszban javasolta „kérelmükre" eszközölni. Szokoláné dr. javasolta továbbá a nők érdekében, hogy a válás kimondása után ne 30, hanem 60 napig jelenthesse be a volt feleség az anyakönyvvezetőnék a további névviselésre vonatkozó igényét. Tisztelt Országgyűlés ! A volt házastársaik névviseléséről hangzottak el észrevételek. Pongrácz Imréné, valamint dr. Radnai Éva képviselő és még néhányan úgy vélték, hogy a házasság felbontása utáni névvi1974. április 24-én, szerdán 1854 seléstől való eltiltásnál — az igazságügyminiszter elvtárs is utalt erre — a szándélkos bűncselekmény, mint indok igen szélsőséges. Ezért az „erre méltatlanná vált" kitételt is alkalmazni kellene. A miniszter elvtárs válasza — a bizottsági ülésen adott válasza —, amelyben ismertette, hogy az elmúlt években sok volt a megalapozatlan ilyen vádaskodási per, és bár a volt feleség méltányossága a bíróságon tisztázódott, ennék ellenére, különösen vidéki viszonylatban az aszszony megbélyegezettsége megmaradt. Ezért egyetértettünk a törvényjavaslat erre vonatkozó rendelkezésével. A bizottsági ülés részvevői több irányból is foglalkoztak az örökbefogadás kérdésével. Dr. Nezvai Ferenc országgyűlési képviselő a törvényjavaslat vonatkozó szakaszait igen célszerűnek tartotta, hiszen a család az emberi, társadalmi csoport alapegysége, amely megteremti a védett környezetet, amelyre a felnövekvő fiataloknak szükségük van. Az állami gondozásban levő gyermekek örökbefogadása — a bizottság véleménye szerint — a módosított törvényjavaslat, mindenekelőtt a titkosság lehetőségéből adódóan várhatóan növekedni fog. Társadalmilag ugyancsak rendkívül hasznos és fontos, hogy annak a gyermeknek, aki a szülőkön kívül álló, elsősorban szociális okok miatt állami gondozásba kerül, elhelyezése a vérszerinti szülőknél lehetséges. Rugalmas és sokak számára igen lényegbevágó szakasza a jogszabálynak, hogy a tartásdíjat az állam meghatározott esetekben megelőlegezi. Karkus Sándor képviselő javasolta, hogy késedelmi és kezelési kamat felszámítását is kellene eszközölni, s a bizottság ezzel a javaslattal egyetértett. A házasságkötés előtti kötelező orvosi vizsgálat kérdése is felvetődött, amelyről dr. Schültheisz Emil egészségügyi miniszter elvtárs úgy gondolom, hozzászólásában kifejti azt a véleményét, amit a bizottság tagjai elfogadtak. Kedves Képviselő Elvtársak! A törvény joggá csak a gyakorlatban válik, mint ahogy Nies elvtárs is mondotta és egyben javasolta, hogy a végrehajtás vizsgálatára egykét éven belül térjenek vissza az illetékes bizottságok. A vizsgálatnál az örökbefogadások végrehajtásának kellene elsősorban hatékonynak lenni. Ezeknél a rendelkezéséknél nem tűrhetők el a bürokratikus vonások. Tisztelt Országgyűlés ! Az országos vitában — amint a miniszter elvtárs is mondotta — igen szenvedélyesen és szélsőségesen foglaltak állást a házasságkötés alsó korhatára kérdésében. Az együttes bizottsági ülésen a képviselő elvtársak ugyancsak nagy számban és több oldalról foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Valamennyien egyetértették abban, hogy megértek a feltételek a tudatos családtervezésre. A törvényjavaslat ezzel párhuzamosan, ennek érdekében szigorítást tartalmaz, de a teljes kiskapu bezárás — amint dr. Bene Zoltán szülész-nőgyógyász képviselőtársam is mondotta — komoly egyéni és társadalmi tragédiákhoz vezethet.