Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-25

1853 Az Országgyűlés 25. ülése mint érdekeit védő, hű szövetségesekre talál az anyákban a törvényjavaslat és a kormány. A nő a család főrendezője, érzelmi centruma, ő az, aki minden társadalmi normát, 'követelményt ér­zelmileg áthangol, személyhez szólóan közvetít. Mindezekkel megteremtődött a lehetőség arra, hogy a módosítási tervezet jogszabályban rög­zítse a szülői elvhűséget, a szocialista szellemben való nevelést, és ezt a bizottságok is örömmel .nyugtázták. Á nevelés demokratizmusát szolgál­ja dr. Noszkay Aurél elvtárs javaslata, amelyét a felszólalók közül többen támogattak. Képvise­lőtársam kifogásolta a nevelési elveinkkel ellen­tétes parancsoló jelleget, s helyébe a szocialista nevelés elveinek megfelelően .kérte a 78. §. (1) .bekezdéséneik megváltoztatását, amely az életpá­lya választásakor nem nélkülözheti a gyermek meghallgatását, a szülőkkel közösen történő ál­lásfoglalást. Humánus és jelentős javaslat az, hogy a szü­lőtartásnál a gyermek az arra érdemtelenné vá­lást, mint kifogást ne hozhassa fel. Ennek érde­kében tette meg dr. Mátay Pál javaslatát, hogy a 60. §-t egy olyan bekezdéssel szükséges bőví­teni, hogy a gyermek a szülő érdemtelenségére általában nem hivatkozhatik, ha a szülő tartási, „gondozási, nevelési kötelezettségeinek eleget tett. Jól illeszkedik a szocialista társadalmi fej­lődés törvényszerűségeibe a válásoknak megha­tározott feltételek esetében egyszerűsített eljá­rásban való intézése. Ez elsősorban a gyermek megrázkódtatásainak csökkentését hivatott szol­gálni, másrészt azt szolgálja, hogy a felek kul­turáltsági mércéjüknek megfelelően ne kénysze­rüljenek egymás méltóságát megbántani, mint a miniszter elvtárs expozéjában mondta, leginti­mebb dolgaikat is kiteregetni. A legtöbb súrlódást a meglevő közös lakás felszámolása jelenti. Ezt a bizottsági ülésen töb­ben is felvetették, így Tóth Szilveszterné, "Újhe­lyi Sándorné képviselők. A házassági különvagyon, mint régi mai^ad­vány — mondták a bizottság tagjai közül dr. Szép Zoltán, dr. Mátay Pál —, jó hogy kissé megnyirbálódott, s az együttes állásfoglalás eb­ijén a kérdésben az, hogy a törvényjavaslat in­tézkedése megfelel társadalmunk jelenlegi elvá­rásának, a meglevő tudatnak. Szökola Károlyné dr. részéről három olyan módosítási javaslat is elhangzott, amelyet indo­koltnak tart a bizottság elfogadásra ajánlani. Ezek egyike a 100. §. (2) bekezdésére vonatkozik. A gyámság kérdésében az elvtársnő elmondta, hogy munkaterületén számos olyan 60 évet meg­haladott, gyámsággal megbízott személyt ismer, aki ezt a felelős társadalmi tevékenységet igen jó tartalommal látta és látja el. Felmentésüket ezért az említett szakaszban javasolta „kérel­mükre" eszközölni. Szokoláné dr. javasolta to­vábbá a nők érdekében, hogy a válás kimondása után ne 30, hanem 60 napig jelenthesse be a volt feleség az anyakönyvvezetőnék a további név­viselésre vonatkozó igényét. Tisztelt Országgyűlés ! A volt házastársaik névviseléséről hangzot­tak el észrevételek. Pongrácz Imréné, valamint dr. Radnai Éva képviselő és még néhányan úgy vélték, hogy a házasság felbontása utáni névvi­1974. április 24-én, szerdán 1854 seléstől való eltiltásnál — az igazságügyminisz­ter elvtárs is utalt erre — a szándélkos bűncse­lekmény, mint indok igen szélsőséges. Ezért az „erre méltatlanná vált" kitételt is alkalmazni kellene. A miniszter elvtárs válasza — a bizottsági ülésen adott válasza —, amelyben ismertette, hogy az elmúlt években sok volt a megalapozat­lan ilyen vádaskodási per, és bár a volt feleség méltányossága a bíróságon tisztázódott, ennék ellenére, különösen vidéki viszonylatban az asz­szony megbélyegezettsége megmaradt. Ezért egyetértettünk a törvényjavaslat erre vonatkozó rendelkezésével. A bizottsági ülés részvevői több irányból is foglalkoztak az örökbefogadás kérdésével. Dr. Nezvai Ferenc országgyűlési képviselő a tör­vényjavaslat vonatkozó szakaszait igen célszerű­nek tartotta, hiszen a család az emberi, társadal­mi csoport alapegysége, amely megteremti a vé­dett környezetet, amelyre a felnövekvő fiata­loknak szükségük van. Az állami gondozásban levő gyermekek örökbefogadása — a bizottság véleménye szerint — a módosított törvényjavas­lat, mindenekelőtt a titkosság lehetőségéből adó­dóan várhatóan növekedni fog. Társadalmilag ugyancsak rendkívül hasznos és fontos, hogy an­nak a gyermeknek, aki a szülőkön kívül álló, el­sősorban szociális okok miatt állami gondozásba kerül, elhelyezése a vérszerinti szülőknél lehet­séges. Rugalmas és sokak számára igen lényegbe­vágó szakasza a jogszabálynak, hogy a tartásdí­jat az állam meghatározott esetekben megelőle­gezi. Karkus Sándor képviselő javasolta, hogy késedelmi és kezelési kamat felszámítását is kel­lene eszközölni, s a bizottság ezzel a javaslattal egyetértett. A házasságkötés előtti kötelező orvosi vizs­gálat kérdése is felvetődött, amelyről dr. Schül­theisz Emil egészségügyi miniszter elvtárs úgy gondolom, hozzászólásában kifejti azt a vélemé­nyét, amit a bizottság tagjai elfogadtak. Kedves Képviselő Elvtársak! A törvény joggá csak a gyakorlatban válik, mint ahogy Nies elvtárs is mondotta és egyben javasolta, hogy a végrehajtás vizsgálatára egy­két éven belül térjenek vissza az illetékes bizott­ságok. A vizsgálatnál az örökbefogadások vég­rehajtásának kellene elsősorban hatékonynak lenni. Ezeknél a rendelkezéséknél nem tűrhetők el a bürokratikus vonások. Tisztelt Országgyűlés ! Az országos vitában — amint a miniszter elvtárs is mondotta — igen szenvedélyesen és szélsőségesen foglaltak állást a házasságkötés al­só korhatára kérdésében. Az együttes bizottsági ülésen a képviselő elvtársak ugyancsak nagy számban és több oldalról foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Valamennyien egyetértették abban, hogy megértek a feltételek a tudatos családter­vezésre. A törvényjavaslat ezzel párhuzamosan, ennek érdekében szigorítást tartalmaz, de a tel­jes kiskapu bezárás — amint dr. Bene Zoltán szülész-nőgyógyász képviselőtársam is mondot­ta — komoly egyéni és társadalmi tragédiákhoz vezethet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom