Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-24

1829 Az Országgyűlés 24. ülése, 1973. december 20-án, csütörtökön 1830 ok tatásról-nevelésről vallott nézetének, tanítási módszerének. Ezért is találkozik pedagógusaink kérelme azzal az össztársadalmi igénnyel, hogy alsófokú intézményeink képzett nyugdíjasai fokozottabb mértékben járulhassanak hozzá a párt által meghatározott oktatási feladatok megoldásához. Köztudomású, hogy az elkövetkezendő években még nagyobb lesz az óvodai, általános iskolai, napközi elhelyezés iránti igény. A kulturális bi­zottság tájékoztatása szerint 1974-ben 180 új ta­nulócsoport és 514 napközis csoport kért peda­gógust, tanítót. 1 Az alsó tagozatos tanulók létszáma a jövő­ben emelkedő tendenciájú. Az 1972—1973-as év­ben országos viszonylatban 518 000, amely szám 1975—1976-ra 560 000-re, 1980-ra pedig 585 000­re nő. Ezekkel a tényekkel párhuzamosan jelent­kezik egyes megyék pedagógusellátottságának gondja. így pedagógushiány miatt Pest megyé­ben a képesítés nélküliek alkalmazása fokozó­dik. Közel 2000 óvónő közül 300 fő képesítés nélküli, és ebből 180 újonnan alkalmazott. 5200 általános iskolai pedagógusból közel 500 fő ké­pesítés nélküli, és ebből 200 újonnan alkalma­zott. A jelenlegi rendelkezés egyértelműen nem teszi azonban lehetővé, hogy nyugdíjasaink egy szorgalmi évet végig taníthassanak nyugdíjuk meghagyása mellett. Feltétlenül szükséges lenne egész évi foglalkoztatottságuk a folyamatos ok­tatás érdekében. Tisztelt Miniszter Elvtársak! Megkérde­zem, terveznek-e intézkedéseket tenni a nyugdí­jas pedagógusok- foglalkoztatási órakeret-szá­mának feloldására azokon a területeken, ahol nagyszámú a képesítés nélküli pedagógusok al­kalmazása? ELNÖK: Az interpellációra Karakas Lász­ló munkaügyi miniszter elvtárs válaszol. KARAKAS LÁSZLÓ: Tisztelt Országgvű­lés! Tarjányi Béláné (képviselőtársam részéről a művelődésügyi miniszterhez és hozzám intézett interpelláció olyan országosan is jelentkező problémát érint, amelynek megoldásáért a jövő­ben is sokat kell munkálkodnunk. Köztudott, hogy kormányunk eddig is nagy gondot fordí­tott a szakképzett pedagógus-ellátás biztosításá­ra. Ennek ellenére még ma is találkozunk olvan területekkel, ahol a növekvő óvodai és általa aos iskolai pedagógusigénvek szakkéozett színvona­lon nem elégíthetők ki maradéktalanul. Érért jogos az interoellációban megfogalmazott Ikér­dés: hogvan lehet a nyugdíjas szakképzett peda­gógusok hatékonyabb foglalkoztatását biztos'ta­ni ott. ahol erre szükség van? Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzott kér­désre dr. Orbán László államtitkár elvtárssal egyetértésben a következőket válaszolom: A nvugdíiiogosultságot megszerző, de to­vábbi munkavégzésre vállalkozó dolgozók haté­konv továbbfoglalkoztatását célozta a Miniszter­tanács 1971. évben kiadott rendelete. A rendelet kimondja, hogy azok, akik az öregségi nyugdíj­jogosultság megszerzése után a nyugdíj igénybe­vétele nélkül legalább egy évet munkában töl­tenek, ösztönző nyugdíjpótlékra jogosultaik. Ez a szabály nemcsak lehetővé teszi a nyugdíjjogo­sultságot megszerzők további munkavégzését, hanem erre oly módon ösztönöz, hogy a mun­kaerőgondok csökkenését is eredményezi. Változatlanul lehetőség van arra is, hogy azok, akik nyugdíjba mennek, nyugdíjuk folyó­sítása mellett az év egy bizonyos hányadában részlegesen dolgozhassanak. Az általános szabá­lyok szerint a nyugdíjasok évi 840 órát dolgoz­hatnak nyugdíjuk folyósítása mellett. Az éves órakeret néhány munkakör esetében, figyelem­be véve a sajátos munkaerőgondokat, 1260 óra. Figyelembe véve az oktatási intézmények mun­kaerőgondjait és ennek megoldásának kiemelt fontosságát, elsődlegesen az alsó és középfokú oktatási intézmények pedagógusai számára biz­tosítottuk az 1260 órás foglalkoztatási keretet. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy — figyelem­mel a kötelező heti óraszámokra — a nyugdí­jas pedagógusok minden külön engedély nél­kül 6—7 hónapot dolgozhatnak egy naptári év­ben. A pedagógusok számára további kedvez­ményt jelentett eddig is az a megoldás, hogy indokolt esetekben — amennyiben a Művelő­désügyi Minisztérium vagy az illetékes megyei tanács ezt kérelmezi — a SZOT és a Munka­ügyi Minisztérium együttesen az 1260 órás fog­lalkoztatási keretet felemeli. (Eszerint a nyug­díjas pedagógus az egész szorgalmi év alatt dolgozhat nyugdíjának folyósítása mellett. Az illetékes szervek javaslatára, a konkré­tan jelentkező problémák megoldását szem előtt tartva, a közeli hetekben, két héttel ezelőtt mintegy 80 fő pedagógus teljes évi foglalkozta­tására adtunk engedélyt Budapesten, zömmel a pereimkerületi iskolák igényeinek kielégítésére. Az elmondottak alapján is megállapítható, hogy a nyugdíjas pedagógusok célszerű tovább­foglalkoztatása az érvényes jogszabályok és a kialakult gyakorlat alapján jogilag megoldott­nak tekinthető. A pedagógusokra érvényes évi 1260 órás foglalkoztatási keret az egyéni és az iskolák érdekeinek általában megfelel. Az ezen túli speciális, például teljes évi foglalkoztatási igények engedélyezésére a jövőben is mód van, abban az esetben, ha a Művelődésügyi Minisz­térium vagy az illetékes megyei, fővárosi taná­csi szervek a szakszervezettel egyetértésben ja­vaslatot tesznek erre, mi engedélyezzük. Megköszönöm szíves figyelmüket és türel­müket. Kérem a tisztelt Országgyűlést és Tar­jányi Béláné képviselő társamat, hogy vála­szunkat elfogadni szíveskedjenek. {Nagy taps.) ELNÖK: Kérdem Tarjányi Béláné képvi­selőtársamat, egyetért-e a miniszteri válasszal? TARJÁNYI BÉLÁNÉ: Tudomásul veszem. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, hogy miniszter elvtárs válaszát" tudomásul veszi-e? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.') Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) 79*

Next

/
Oldalképek
Tartalom