Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-24

1831 Az Országgyűlés 24. ülése, 1973. december 20-án, csütörtökön 1832 Megállapítom, hogy a miniszteri választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette. Következik dr. Szép Zoltán képviselőtársunk interpellációja az Eötvös Loránd Tudományegyetem épületeinek állagmegóvása és műszaki felújítása tárgyában a művelődésügyi miniszterhez. Dr. Szép Zoltán képviselőtársunkat illeti a szó. DR. SZÉP ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés! ötvenöt épülete van az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek és 120 kazánja. A kazánok közül 13 lett korszerűsítve, az 55 épületnek nagy része ma is magán viseli a háború nyomait. A kazánok leromlott állapota veszélyezteti az oktató és a kutatómunkát, egyúttal balesetveszélyesek is, a leromlott állagú épületek homlokzata a járókelők testi épségét. Az ELTE rektora 1972-ben 80 millió forint egyszeri juttatást kért a hibák kiküszöbölésére. A Művelődésügyi Minisztériumtól 1973-ban 5 millió forint segítséget kapott. A közben beállt építőipari árváltozások következtében a 72-ben kért igény ma már megközelíti a 100 millió forintot, és sajnos emelkedik. Megköszönve az Állami Tervbizottság ez év október 30-i döntését az új természettudományi kar beruházási tervjavaslat előirányzatát illetően, tisztelettel kérdem Orbán elvtársat: milyen intézkedést kíván kezdeményezni annak érdekében, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem épületeinek állagmegóvása és műszaki berendezéseinek föl javítása mielőbb bekövetkezhessek, illetve a jelenlegi ütem megnevekedhessek. ELNÖK: Az interpellációra a művelődésügyi miniszter elvtárs távolléte miatt dr. Orbán László államtitkár elvtárs válaszol. DR. ORBÁN LÁSZLÓ államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Annyit is válaszolhatnék, a valóságnak megfelelően, hogy az interpelláció jogos, indokolt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem,^ különösen a természettudományi kara igen nehéz helyzetben van, és ahogy anyagi lehetőségeink engedik, úgy próbálunk segíteni. Azonban az ügynek a komolysága és az interpelláló képviselőtársunk iránti tisztelet nem engedi meg, hogy ilyen lakonikusan válaszoljak csak. Itt tényleg egy súlyos problémáról van szó, ami az egész Eötvös Loránd Tudományegyetemre, azon belül különösképpen a természettudományi karra vonatkozik. Ez nemcsak az egyetemnek, hozzátenném, nem is csak a minisztériumnak, hanem a kormánynak is gondja. A kulcskérdés itt, ahogy erre utalt is képviselőtársunk interpellációjában, az Eötvös Loránd Tudományegyetem új természettudományi karának a fölépítése. Ez szerepel tárcánknak a programjában, és ahogy erre is utalt Szép elvtárs interpellációjának szóbeli indokolásában, az Állami Tervbizottság határozata alapján ebben az ötéves tervben nekiláthatunk az előkészületeknek, s a következő ötéves tervben pedig nekiláthatunk az épület felépítésének. így hát — hogy úgy mondjam — van szép és megnyugtató, biztató perspektíva. Azonban azt is jól tudom, hogy persze egy biztató perspektívával holnap nem lehet fűteni. Itt pedig ilyesfajta gondjai vannak a természettudományi karnak; de hát a nehézségek elviselését azért könnyíti ez a nem is távoli, és igen biztató és szép perspektíva. Most ami a konkrét kérdést illeti, a nagy probléma az, hogy nem egyedül áll az Eötvös Loránd Tudományegyetem ezzel a gondjával. Hát csak a mostani ülésszakra hivatkozom: tegnap hallhattunk itt nagyon szívhezszóló szavakat Kaposvári elvtársnő részéről a Semmelweis Orvosegyetemmel kapcsolatosan. A mai nap hallhattuk Fodor elvtársnőnek Heves megye iskoláiról elmondott gondjait. Tóth elvtárs Szabolcs megyére, Káli elvtárs Fejér megyére vonatkozóan, méghozzá általános iskolai épületek tekintetében vetett fel súlyos problémákat, amelyek pedig, jól tudjuk, hogy a legkiemeltebb — Faluvégi elvtárs is utalt rá most más kérdés kapcsán adott válaszában —, ezek a legkiemeltebb feladataink között szerepelnek. És mégis az a helyzet, hogy ezeket a súlyos problémákat se tudjuk két-három éven belül megoldani. Az oktatás, a felsőoktatás terén élért történelmi jelentőségű eredményeink mellett vannak még ilyen égető gondjaink. Pedig ezek a legszélesebb néprétegeket, gyerekeink tanulását érintik, és ezeket sem tudjuk máról holnapra megoldani. És így az a helyzet, hogy tudva és ismerve az Eötvös Loránd Egyetemnek rendkívüli nehéz helyzetét, karainak, természettudományi karának nemcsak nehéz helyzetét, hanem óriási szerepét és jelentőségét képzésben, oktató-nevelő munkában és tudományos munkában, az ipar, a gazdaság segítésében egyaránt, mégse tudjuk két-három év alatt az interpellációban szóvá tett súlyos problémáit megoldani. Célszerű egy generálfelújítás lenne. Ez a generálfelúiítás olyan összegeket igényel, amiket nem tudunk rendelkezésre bocsátani, annál inkább, mert korlátozott a lehetőség. Ismeretes, hogy a felújítás képzési alapjai adva vannak, és a költségvetésben e célra központilag biztosított hányadkiegészítési alap is meg van számunkra határozva. Mégis, ezzel egvütt nagyon szeretném megnyugtatni interpelláló képviselőtársamat, hogy a minisztérium a következő évben és az azt követő években is kiemelt feladatként kezeli az Eötvös Loránd Egyetem, benne a természettudományi kar felújítási problémáját, és bizonyos átcsoportosítások útján az eddiginél nagyobb hányadkiegészítést fogunk részükre biztosítani, elsősorban az életveszély elhárítására és éppen a fűtési berendezés rekonstrukciójára. Az ötéves tervből még hátralevő években az egyetem rendelkezésére álló évi 17—18 millió forinton felül a minisztérium már biztosított 5—5,5 millió forint hányadkiegészítést, és remélem, lehetséges lesz ezt további 5—6 millió forinttal emelni a IV. ötéves terv hátralevő részében. Fontosnak tartanám, hogy műszakilag készítse elő az egyetem ennek a felhasználását, bi-