Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-24

1825 Az Országgyűlés 24. ülése, 1973. december 20-án, csütörtökön 1826 Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium részéről e felvetett problémák megoldásával kapcsolatban. Mint például: mikor kerül sor a murakeresztúri határállomásnak a bővítésére, korszerűsítésére, a második vágány újból való lefektetésére vagy a két állomás közti kitérő építésére és végső soron a nagykanizsai állomásnak a rekonstrukciój ára. A felszabadulás után magam is a vasút dolgozója voltam. A sors iróniája az, hogy részt vettem annak a bizonyos második vágánynak a felszedésében, aminek most az újbóli lefektetését kérem. Kérem a miniszter elvtársat, hogy kérésünket vizsgálja meg, és amennyiben mód van rá, az ötödik ötéves terv folyamán teljesítse. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Az interpellációra dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter elvtárs válaszol. DR. CSANÁDI GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! Azok a kérdések, amelyeket Tollár elvtárs felvetett, tulajdonképpen az ötödik ötéves tervnek a programjába fognak bekerülni. Amint azt előbb hallottuk Lázár elvtárstól, és azt hiszem, valamennyien, akik itt vagyunk, tudjuk, hogy az ötödik ötéves terv még rendkívül cseppfolyós állapotban van. Egyes kérdésekre azonban már most tudok válaszolni, s mindazokra, amelyek általában a vasút nemzetközi forgalma lebonyolításának a megkönnyítését jelentik, pozitív választ adhatok, mert bármennyire is kedvezőtlen lesz — bár ezt nem remélem — az ötödik ötéves tervünk, vannak olyan munkálatok, amelyeket mindenképpen el kell végezni. Pontosan ezek közé tartoznak azok is, amelyekről itt most Tollár elvtárs beszélt. Talán pontról pontra mennék. Az egyik: Murakeresztúr állomásnak a bővítése. El kell mondanom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy 1972-ben a magyar és a jugoszláv kormány megállapodást kötött a két ország közötti vasúti határállomásoknak az egymás közötti elosztására, hogy melyik lesz az, amelyik a jugoszláv oldalra, melyik az, amelyik a magyar oldalra jut, s ennek a megállapodásnak az alapján a két vasút később megegyezett Murakeresztúr állomásnak, mint közös üzem váltó állomásnak a bővítésében. Kidolgozásra került Murakeresztúr állomásnak a bővítési koncepciója. Ezért is, mert hiszen nemzetközi kötelezettségről van már szó, de egyébként is, a rendkívül erős észak—déli tranzit-forgalom, s a magyar— jugoszláv forgalom, és Jugoszlávián keresztül a magyar—olasz export- és importforgalom megköveteli Murakeresztúr állomásnak a bővítését. Ezzel kapcsolatban tehát megnyugtathatom a tisztelt Országgyűlést és az interpelláló Tollár képviselőt, hogy Murakeresztúr állomás bővítését az ötödik ötéves tervben befejezzük. Ami a Murakeresztúr és Nagykanizsa közötti vágányépítést illeti, ennek a súlya, a fontossága éppen olyan, mint a határállomásé. Ha a nemzetközi forgalmunkat, a tranzitforgalmunkat is erősíteni akarjuk, nemcsak a határállomásokat kell megerősítenünk, hatnem a határállomásokhoz vezető különböző vonalakat is. Ezért nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy az ötödik ötéves tervben Murakeresztúr és Nagykanizsa között a vasútvonalat rekonstruáljuk. Hogy megnyugtassam Tollár elvtársat, hogy nem hiába végezte el annak a második vágánynak a felszedését: szó sincs arról, hogy mi második vágányt építünk, egy vágány lesz, amely persze nagyobb teljesítőképességű lesz, a forgalmat le tudja bonyolítani. Tálán az lehet valamiképpen a tévhit, hogy a szerencsére meglevő második vágánynak a helyén fogjuk építeni az új vágányt, amely csak megkönnyíti a munkánkat, mert hiszen közben a forgalom a mostani vágányon mehet: tehát megnyugtathatom, hogy nem volt hiábavaló a munkája. (Derültség, taps.) örülök ennek a tapsnak, mert a harmadik részre már nem fogok tudni ilyen pozitív választ adni. (Derültség.) Ez pedig Nagykanizsa állomásnak a kérdése. Meg kell mondanom, hogy mindannak, ami itt is a forgalom lebonyolításához szükséges, a végrehajtását nyugodt lelkiismerettel megígérhetem. Már most is, hiszen Nagykanizsa egy komoly csomópont. A negyedik ötéves tervben ezért készítettük el a tervét, s végrehajtottuk a Szombathely és Nagykanizsa közötti vonalnak a teljes rekonstrukcióját. Az ötödik ötéves tervünkben benne van, és végre is fogjuk hajtani — szintén e bizonyos tranzitszállítások miatt — a Nagykanizsa és Balatonszentgyörgy közötti vonalnak a megerősítését. Végrehajtjuk mindazokat a Nagykanizsán levő, forgalmi szempontból szükséges építkezéseket, vágányépítést, a vontatási főnökségnek a rekonstrukcióját, ami életszükséglet. Nem tudom megígérni Nagykanizsa állomás felvételi épületének az átépítését. Az ötödik ötéves terv pontos számainak az ismeretében tudunk maid dönteni itt Nagykanizsán, és nagvon sok más helyen — pár perc múlva fosiuk hallani, Miskolcon a felvételi énület átéDÍtéséről szóló interpellációt — a felvételi énületeknek az átéüítésére vonatkozólag. Ma még, amikor az ötödik ötéves terv tervszámait nem ismerjük, nem tudunk megnyugtató választ adni. Kérem a tisztelt Tollár elvtársat, és a tisztelt Országgyűlést, fogadja el a válaszomat. (Taps.) ELNÖK: Kérdem Tollár József képviselőtársamat, hogy egyetért-e a válasszal? TOLLÁR JÓZSEF: Teljesen konkrét választ nem is várhattam a kérdéseimre, a kérdések egy része — ahogy Csanádi elvtárs is mondta — az ötödik ötéves tervvel kapcsolatos. A kérésem az, hogy az ötödik ötéves terv végleges összeállításánál ezzel foglalkozzanak. Egyébként nagyon köszönöm a részletes választ. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, hogy a miniszter elvtárs válaszát tudomásul veszi-e. (Igen.) Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Van-e valaki ellene? Nincs. Tartózkodott-e valaki a szavazástői? Nem. Megállapítom^ hogy a miniszteri választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette. 7? ORSZÁGGYŰLÉSI £RTESlTÖ