Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.
Ülésnapok - 1971-24
1815 Az Országgyűlés 24. ülése, 1973. december 20-án, csütörtökön 1816 és ritka ikrek formájában jelennének meg, hanem tudatos családtervezés formájában minél több helyen. (Derültség és taps.) A veszprémi vízellátási, csatornázási ügyekben annyit szeretnék mondani, hogy én — sajnos — még mindig csak, vagy majdnem azt tudom mondani, amit a bizottsági ülésen mondottam. Ismerjük ezeket a problémákat és gondokat. Bár Veszprém megye a vízellátás tekintetében a negyedik, csatorna tekintetében az ötödik helyen áll az országban, de vannak különleges gondjai a bányászat, a Balaton és egyebek tekintetében. A kormány azóta — mármint a bizottsági ülés óta — megvizsgálta ezt a kérdést, pontosabban a kormány tervbizottsága megvizsgálta és arra a megállapításra jutott, hogy nem volna helyes, ha elhallgatnánk, hogy a megye eredetileg tervezett fejlesztési alapfelosztásából közel 100 millió forintot nem erre a területre vitt, viszont nagyon nagy áldozat volna az is, — belátjuk — ha olyan sok munkáslakást nem építenek meg. Űgyhogy január végéig a minisztériumok felülvizsgálják a kérdést és vissza fogunk térni arra, hogy mit tudunk tenni és segíteni! Ami a vízellátás bányászati összefüggéseit illeti, természetes, hogy ezt a bányafejlesztéssel együtt kell majd a jövőben megoldani. A vízügyi szervek és a Nehézipari Minisztérium így fogja fel ezt a kérdést. A vitában elhangzott az egészségügyi, kulturális intézmények ellátásával kapcsolatos néhány ügy is, amelyekkel kapcsolatban tulajdonképpen összefoglalóan egy kérdést szeretnék felvetni. Azt, hogy nagyon sok nagy program végrehajtását visszük végbe! Tudománypolitikai elvek, egészségügyi törvény, népesedéspolitika, oktatási rendszer stb.! Ezek a társadalom fejlődése szempontjából meghatározó, nagyon fontos dolgok. Megértem azt, ha nagyon sokan sürgetik az előrehaladást és nincsenek megelégedve! De szeretném megmondani, hogy a tudományos kutatásnak, a verselésnek, vagy a drámaírásnak szabályai vannak, a gazdaságnak pedig törvényei! És ezek a törvények megfellebbezhetetlenek, legalábbis hosszabb távon! Ezért van az, hogy a mi társadalmi-gazdasági rendünkben hosszabb távra elosztjuk az anyagi javakat — a tervekben mindenki számít erre, minden ágazat, minden terület! Itt tehát rövid távon bármiféle jó cél érdekében súlypont-áthelyezést, tehát lényeges szerkezeti változást az anyagi javak elosztásában nem lehet végrehajtani, csak hosszabb távon, mert ha ilyent rövid távon végrehajtunk, akkor valahonnan nagyon sokat kellene elvenni és visszafejleszteni kellene területeket. Ezt pedig — gondolom — nem lehet megtenni nemcsak gazdasági okokból, hanem társadalmi okokból sem! Ezért reális az a követelmény, hogy ezekben a nagy programokban előrehaladjunk fokozatosan, komolex módon. LeöVünk nagyon-nagyon következetesek, hogy előre menjünk, de azt várni, hogy máról holnapra valami egészen más elosztási struktúrát hozzunk létre, nem reális, és ezért kérek bizonvos türelmet abban, hogy itt mit tudunk tenni. Nyilvánvalóan a következő ötéves tervben sokkal lényegesebb előrehaladásról tudunk beszámolni. Tehát a „kincskereső kisködmön" — ahogy elhangzott — sajnos, nem megoldás. Nem azért, mert az államháztartásnak sincs ilyen, hanem azért, mert az államháztartásnak egy köpenye van, amely alá mindenkinek oda kell férnie és az nem megoldás, ha a két széléről elkezdjük húzogatni a dolgot, és mivel mindenkinek alá kell férnie nálunk egyformán, üzemeknek és vállalatoknak, az egész társadalomnak, ezért van az, hogy néha ezt a köpenyt egyes területeken vékonynak vagy nem elég kényelmesnek érzik. Itt a megoldás csak az összefogás lehet és nem a türelmetlenség! A vitában elhangzott néhány kérdés igen nagy jelentőségű és a következő ötéves terv keretében oldható meg — egyik-másik pedig azon túl mutat. Kérem, hogy tekintsenek el attól a tisztelt képviselő elvtársak, hogy ezekről hosszabban beszéljek, mert ez meghaladja egy ilyen válasz kereteit. Csak azt szeretném regisztrálni, hogy feljegyeztük és visszatérünk rájuk. Ilyenek : a szénbányászat fejlesztése, a szénbányászatnak az energiaprogrammal való összefüggése, a szénbányászatban dolgozók helyzete. Itt mindjárt szeretném hozzátenni, hogy erről eddig sem feledkeztünk meg, ezután sem fogunk megfeledkezni. Az idén egymillió tonna szénnel többre számítunk, mint az elmúlt évben. Ez is mutatja, hogy itt miről van szó. Azok a körülmények, amelyek az energiahelyzetben kialakultak, arra intenek, hogy igenis erre jobban számítsunk, mint eddig és hogy gazdálkodjunk takarékosan. Az egészségügyi intézmények és iskolák felújításának ügyét a következő ötéves tervidőszakban külön megvizsgáljuk, s megfelelő javaslatokat dolgozunk ki a rendszer és az erre a területre fordítható eszközök tekintetében. Ilyennek tekinthetjük a lakóházielújítás és a közműépítés ügyét, a belkereskedelem fejlesztését és a megyék gazdasági feilettségi színvonalának kiegyenlítésére irányuló törekvéseket, és eszközöket — Szabolcs, Borsod, s néhány más megye vonatkozásában is. Szeretném elmondani, hogy a mezőgazdasági adórendszer továbbfejlesztését és a községfejlesztési alapok hozzájárulási rendszerét is a következő ötéves tervhez kapcsolódó feladatnak érezzük. Ebben a kérdésben nagyon egyetértek Fodor elvtársnővel. A szívemből beszélt, amikor a községfejlesztési hozzájárulásról szólt. Remélem ez is hozzájárul ahhoz, hogy a kérdést mielőbb megoldhassuk. Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban azt szeretném még regisztrálni: nem véletlen az V. ötéves tervidőszakra készülve, hogy ennek a tervidőszaknak a harmadik évében kumulálódnak a problémák. Ez nem azt jelenti, hogv a IV. ötéves terv rossz lett volna, hanem azt jelenti, hogy a félidőn túlhaladva esvre inkább előrenézünk. ÖsszeiönTiek a problémák, a gondok, amelyek egy közéntávú terv tematikájába tartoznak. Elsősorban azokban a hozzászólásokban éreztem a legtöbb útravalót, amelyek nemcsak e^v-e^v nagv gondot villantottak fel, hanem amelvek arról is beszéltek, hogv egves területeken, a vállalatoknál, az intézményeknél mii; lehet tenni. Gáspár elvtárs a szocialista brigádokról beszélt,