Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-24

1785 Az• Országgyűlés 24. ülése, 1973. december 20-án, csütörtökön 1786* kásépítési területek közművesítéséhez több mint 2-millió forinttal, az autóbusz-pályaudvar építéséhez egy napi társadalmi munka utáni bérrel, 425 ezer forinttal járult hozzá. Kérésem felvetését indokolja az a körülmény is, hogy ebben az évben nagyközségünkben 70 család kapott új lakást, egyrészt bérlakásban, nagyobb részt szövetkezeti és munkáslakás-építés keretében. A Tisza Cipőgyár is jelentős támogatást biztosít a dolgozók lakásépítéséhez. Terveink szerint 1976 közepéig a munkáslakás-építés keretében további 248 lakás épül. Ennek következtében az elkövetkezendő 2—3 évben a nagyközség lakóinak száma mintegy 30 százalékkal növekedni fog. Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék még egy, az ellátással összefüggő általános problémát is megemlíteni. Az utóbbi időben egyre népszerűbb a háztartásokban a mélyhűtött élelmiszerek felhasználása. Erre, valamint a tejtermékek fogyasztására központi intézkedések is ösztönöznek. Természetesen a növekvő fogyasztás csak úgy biztosítható, ha az üzleteket megfelelő mennyiségű hűtőpultokkal szerelik fel. Ismereteim szerint a kereskedelem ezen feladata megoldására mindent megtesz, azonban saját lehetőségei erre korlátozottak, mivel a hűtőberendezést csak fejlesztési alapjából tudja beszerezni. Jó lenne, ha ezek beszerzése nem érintené a kereskedelem beruházási, illetve fejlesztési alapját. A továbbiakban javasolnám azt is, hogy a kereskedelmi hűtőpultok beszerzésére jelenleg érvényben levő 50 százalékos dotációt — amelyet a Belkereskedelmi Minisztérium csak a belkereskedelemhez tartozó vállalatok által gyártott hűtőipari berendezések után fizet —, terjessze ki az ipar és a szövetkezetek által gyártott összberendezésekre, hiszen ez nem termelési, hanem kereskedelmi dotáció. Ezen körülmény megvizsgálására és a megfelelő intézkedések megtételére tisztelettel szeretném felhívni az illetékes minisztérium vezetőinek figyelmét. Az 1974. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot igen gondos, alapos és körültekintő munkának tartom, amelynek végrehajtásáért örömmel és lelkesedéssel lehet dolgozni. Ezért azt elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Selyem Zsigmond képviselőtársunk. SELYEM ZSIGMOND: Tisztelt Országgyűlés! Isimét mögöttünk áll egy újabb olyan év, amely ország-világ előtt tanúsítja a magyar mc zőgazdaság továbbra is lendületes fejlődését. Sorra-rendre jelentek meg azok a párt- és állami intézkedések, amelyeket agrár- és szövetkezeti politikánk megvalósításaként a mezőgazdaság szocialista átszervezésétől folyamatosan tettünk a termelés növelésére és a korszerű nagyüzemek megteremtésére, összhangban gazdasági politikánkkal, gazdaságirányítási rendszerünk követelményeivel. Mezőgazdaságunk a népgazdaság szerves részeként együtt fejlődik szocialista gazdasági és társadalmi életünkkel, annak egyik erős ágazata. Az élelmiszergazdaság termelése Bács-Kiskun megyében összességében 1973-ban is jó eredménnyel zárult. Továbbra sem kielégítő azonban az évről évre növekvő mezőgazdasági termelés mellett a feldolgozó, tároló kapacitás fejlődése. Az idei évben is gondot jelentett a vágóállat átvétele, feldolgozása és több termék — például gabona, szőlő, illetve must — tárolása. A mezőgazdaság bruttó termelése az 1968-as változatlan áron, előzetes számítások szerint, az idei évben mintegy 4 százalékkal haladja meg az 1972. évi eredményeket. A negyedik ötéves terv első három évének teljesítése 5,3 százalékkal haladja meg az említett tervciklus időarányos előirányzatát. így biztonságos alapot nyújt ötéves tervünk teljesítéséhez, illetve túlteljesítéséhez, Tisztelt Országgyűlés! A korszerű termesztéstechnika alkalmazása, a fejlesztések üteme és iránya egyre nagyobb igényt támaszt a meliorációs munkák elvégzése és az energiahordozók alkalmazása tekintetében. A gazdaságos termelésnek, esetenként a fejlesztés beindításának egyik feltétele a komplex melioráció, valamint a villamos energia biztosítása, egy-egy üzem meglevő vagy megnövekedett energiaszükségletének kielégítése. E két területen súlyos gondjaink vannak. A negyedik ötéves tervidőszak első három évében a termelőszövetkezetek villamosenergia-, bekötővezeték-igényét az ismert pénzügyi feszültségek következtében csak részben, mintegy 30—50 százalékban tudta a MÉM kielégíteni.. 1974-ben a megye által igényelt pénzügyi fedezet körülbelül 25 százalékára számíthatunk. Jó néhány üzem évek óta sorban áll, de a fedezeti források korlátozottsága miatt nem kerülhet sor majorja, telepe villamosítására. 1973-tól kezdődően a feszültségek fokozódtak, a különböző zárt termelési rendszerekhez kapcsolódó» beruházások, szárítóüzemek, takarmánykeverők, stb. miatt. A szakosított állattenyésztő telepek: és az egyéb, jelentős kapacitásbővítő üzemi beruházások miatt a villamosenergia-igény ugrásszerűen megnövekedett. A többlet energiaigény kielégítése új, vagy a már villamosított létesítményeknél is esetenként bizonyos feltételekhez kötött. A feltéteL hogy az áramszolgáltató vállalat mögöttes hálózatvezetékén kapacitásnövelő keresztmetszetcsere is történjék. A meglevő hálózat leterheltsége mellett ugyanis újabb fogyasztók bekötését már befolyásolja ez a korszerűtlen hálózat. E keresztmetszetcsere a műszaki körülményektől függően 5—7 millió forint költséggel jár, ilyenmértékű pénzügyi forrást feltételeznek. Az 1974. évi villamosítási beruházások forrási igénye 19,6 millió forint, ami — biztosítás esetén — 46 üzem bekötését teszi lehetővé. Ebből az összegből nyolc üzemet érint a mögöttes hálózat-korszerűsítés témája, amelynek költségvonzata 8 millió forint. Tehát az összes pénzügyi forrásszükséglet 42 százalékát a korszerűsítés jelenti. Az üzemek számának ugyanakkor ez csak 17 százalékát teszi ki. Az ilyen feladatok