Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-24

1771 Az Országgyűlés 24. ülése, 1973. december 20-án, csütörtökön 1772 datában vagyok, hogy milyen nagyfokú és óriási a fejlődés egészségügyi intézeteinkben az utóbbi tíz évben, s továbbá milyen magasfokú a gyógyítás. Viszont a fejlődés hihetetlenül gyors, és ezt követőiünk kell. Komárom megye egészségügyi vezetői a fentieket figyelembe véve a megyére vonatkozóan egy egészségügyi továbbfejlesztési elgondolást dolgoztak ki, amely hosszú távon meghatározza a feladatokat. Ennek alapvető feltétele, hogy néhány ötéves terv keretében e megyében, illetve esetleg tájegységenként, illetve ahol szükséges, központi kórház létesüljön, mely hatékonyabban, gyorsabban és magasabb szinten biztosítaná a megelőzést és gyógyítaná a betegeket. Szabad legyen dr. Guba Sándor képviselőtársamnak megemlíteni, hogy olyan komplex szűrések, amiről szó volt, és említést tett, három-négy helyen hazánkban folynak, például Budapest VII. kerületében és megyénkben három városban. Igaz, hogy ezen központi kórházak felépítése sokba kerül, de a különbség megtérülne nemcsak a magasabb szintű gyógyítás miatt, hanem a centralizálás következtében a kisebb egészségügyi intézeteket más célra lelhetne felhasználni, például öregek szociális otthonára, vagy elfekvő részlegekre, ugyanis mindkettőre nagy szükség van. A másik kérdés, amivel foglalkozni kívánok, hazánk népesedéspolitikája. Nagyon örvendetes és dicsérendő, hogy a Központi Bizottság és a Minisztertanács mélyrehatóan foglalkozott az ország népesedési helyzetével. Köztudott, hogy a felszabadulás utáni magas születési arányszám, ïami 1955-ben 21,4 ezrelék volt, az ismert rendelkezések következtében, továbbá a városiasodás,» az iparosodás, a nők fokozottabb foglalkoztatása miatt lényegesen csökkent és a mélypontot, a 13,1 ezrelékes születési arányszámot 1965-ben „érte el". Később kormányzatunk megfelelő intézkedései következtében ez a születési arányszám átmenetileg emelkedett, és 1969-ben 15 ezrelék körül volt. Az elmúlt három évben viszont ismét csökkent, és 1972-^ben 14,7 körül stagnált. Ha nem következik be lényeges változás, úgy a lakosság elöregedése tovább folytatódik és az utánpótlás csökken. Jelenleg országunkban körülbelül egymillióhatszázezer nyugdíjas van, és tíz év múlva várható, hogy a nyugdíjasok száma körülbelül kétmillió lesz. Ennek az irányzatnak a javítása határozott és hatékony népesedéspolitikai intézkedéseket követel. Ezek az intézkedések — amelyeket a sajtóban részletesen taglaltak — biztosítják a család szociális és anyagi bázisát. Mindezek olyan szociális és gazdasági alapot biztosítanak, amelyek lehetővé teszik, hogy a jelenleg alacsony szántén levő születési arány ismét emelkedő tendenciát érjen el és egyelőre legalább 17 ezrelékes legyen. Ez a népesedéspolitikai határozat megfelelően magában foglalja a családtervezést. Ennek alapvető feltétele az egészségügyi nevelés széles körű és rendszeres alkalmazása, főleg a tudatformálás alakítása a fiataloknál, és a már említett családtervezés igénybevétele. A népesedéspolitikai intézkedés nagy gondot fordít arra, hogy kevesebb esetben történjék -a terhesség művi megszakítása. Ez magába foglalja a nők egészségvédelmét is. Ha ugyanis kevesebb a művi terhességmegszakítás, akkor kevesebb a nőgyógyászati megbetegedések száma, kevesebb a koraszülöttek száma, kevesebb a koimplikációk száma és kevesebb a meddőség rizikója is. Ha viszont kevesebb a koraszülések száma, úgy lényegesen csökkenni fog a csecsemőhalálozás is. Jelenleg hazánkban 11 százalék körül van a koraszülések száma és a csecsemőhalálozás zömében ebből a csoportból tevődik ki. Mindezekből következik, hogy a jelenlegi népesedéspolitikai intézkedés biztosítani kívánja az egészséges nemzedék fejlődését, a nők egészségvédelmét, és ugyanakkor csökkenteni a csecsemőhalandóságot is. Megyénkben a tervezett bölcsődei helyek száma a negyedik ötéves terv időszakában lényegesen magasabb lesz a tervezettnél. Még jobb az óvodai helyek helyzete, mert a terven felül létesített 500 óvodai helyfejlesztést tovább emelték. A fentebb ismertetett intézkedések, amelyékre kormányzatunk 1974-ben csaknem másfél milliárd forintot fordít, alapját képezik annak, hogy a népesedéspolitikában alapvetően kedvező változás álljon be. Az 1974. évi költségvetési javaslatot megfontolt, kidolgozott, lelkiismeretes munkának tartom, amely mindnyájunktól hasonlóan lelkiismeretes, becsületes munkát követel. A költségvetést elfogadom és elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 11.42—12.06. — Elnöfc: APRÓ ANTAL.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkát. Szurdi István belkereskedelmi miniszter elvtárs kíván szólni. SZURDI ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1972. november 14-i ülésén számadást készített: hogyan halad a X. kongresszus határozatainak végrehajtása? A kereskedelem munkáját értékelve megállapította: az ismert és még meglevő hiányosságok ellenére a kereskedelem sokat fejlődött. Ezt meggyőzően bizonyítja a viszonylag egyenletes és kielégítő közellátás olyan körülmények között, amikor az országban több éves átlagot összehasonlítva az egy főre eső hazai fogyasztás a régebbi 3,6 százalékkal szemben az utóbbi időben 5,5 százalékkal növekedett. A Központi Bizottság elismerése arra ösztönözte a belkereskedelmi vállalatok, intézmények dolgozóit, hogy tovább javítsák munkájukat. A határozatban meg nem nevezett, de az általuk jól ismert és számon tartott fogyatékosságokat és hibákat a lehetőségekhez mérten megszüntessék vagy csökkentsék. Áttekintve a múlt évi és az idei munkát.