Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-24

1769 Az Országgyűlés 24. ülése, 1973. december 20-án, csütörtökön 1770 helyzetét. Pécs egyetemei, főiskolái, szakközépiskolái és iparitanuló-intézetei évente szép számmal adják az új szakembereket, akiknek jórésze sajátos helyzeténél fogva nem helyezkedhet el más vidékeken, s akik mind nehezebben találnak lakóhelyükön vagy annak közelében képességüknek, szaktudásuknak megfelelő munkát. Ügy érzem, szükségessé vált Pécs város és Baranya megye egészségesnek nem mondható ipari termelési struktúrájának, belső arányainak tervszerűbb megváltoztatása, átalakítása. Arra kérem az illetékes tervező szerveket, legyenek figyelemmel erre a jövő év folyamán az V. ötéves terv készítése során. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Dr. Lakatos Pál József képviselőtársunk hozzászólását hallják. DR. LAKATOS PÁL JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Ha évről évre követjük népgazdaságunk költségvetését, következetesen megvalósulni látjuk a X. kongresszus célkitűzéseit, a IV. ötéves terv időarányos alakulását, a dolgozók életszínvonalának állandó javulását, a szociális, egészségügyi, kulturális színvonal emelkedését. A jelen költségvetés tárgyalásánál — amint az utóbbi hónapokban a közvélemény is széles körben tájékozódott — szociális és egészségücvi vonatkozásban előtérbe kerültek a népesedéspolitikai feladatok és az ezzel kapcsolatos intézkedések. Hozzászólásomban két kérdéssel szeretnék foglalkozni. Az egyik az egészségügyi intézetek rekonstrukciója, felújítása, bővítése, a másik az előbb említett népesedéspolitikai kérdések. Felszabadulásunktól kezdve egészségügyi kormányzatunk mindent megtett és megtesz, hogy hazánkban a dolgozók egészségügyi problémáinak megoldása biztosított, zavartalan legyen. Ennek érdekében több új egészségügyi létesítményt hozott létre, korszerűsített, illetve bővített. Ezen új egészségügyi létesítmények — főleg vidéken — elég nagy számban — szükségből — elhagyott kastélyokban, és más hasonló, üresen maradt helyiségekben nyertek elhelyezést. Ezekkel a létesítményeikkel hazánk egészségügyi ellátása még a legnehezebb átmeneti időben is biztosított volt. Azóta eltelt majdnem 29 év, ezen épületek állaga — dacára a ráfordított hatalmas összegeknek, amikből több modern egészségügyi létesítményt lehetett volna építeni — tovább elhasználódott és egyre korszerűtlenedett. Azt is tudjuk, hogy egészségügyi létesítményeink fele a századforduló körül vagy azelőtt épült, és csaknem ugyanennyi egészségügyi létesítmény nem a célnak megfelelő épületben funkcionál. Ezen épületek karbantartása nagyon sokba kerül. Bővítésük nem fizetődik ki a nagy kiadások miatt, fejlesztésük csaknem lehetetlen a hiányzó modern energiaközpont miatt. A másik jellemzője ezen egészségügyi intézményeknek, hogy kis ágylétszámú intézményekről van szó, amelyeknek viszont a fenntartásuk lényegesen költségigényesébb, mint a nagyobb intézeteké, nem is beszélve a szakmai problémákról. A kórházak bővítése pavilon-rendszerrel csak ott oldható meg, ahol 'biztosított energiaközpont van, s megfelelő a víz- és a csatornahálózat. A már működő egészségügyi intézetekben minden bővítés, még ha pavilon-rendszerben is történik, bizonyos nagyság után kell hogy maga után vonja a laboratórium bővítését, mert korszerű, gyors kórisme felállítása és gyógykezelés beállítása jól működő laboratórium nélkül ma már elképzelhetetlen. Itt már felmerül a munkaerőhiány is, mint az egészségügy néhány más területén is. Több egészségügyi intézet állaga olyan, hogy meggondolandó a rekonstrukciója. A jelenleg folyamatban levő tudományos-technikai forradalom az egészségügyben is lényeges változásokat hozott. Elkerülhetetlen intézeteink fejlesztése, modernizálása, hogy ezen új feladatokat el tudják látni. Ha semmi mást nem említek, csak az intenzív részlegek kialakítását a beiosztályokon, amiről tegnap volt szó, mindenki láthatja, hogy mennyire fontos, nélkülözhetetlen, annak dacára, hogy nagyon költségigényes, továbbá több helyütt csak a belgyógyászati ágyszám rovására lehetett megvalósítani. Köztudott, hogy hazánkban a [mozgásszervi megbetegedések száma magas. Tudomásom szerint a táppénzes állományban levők tetemes része ebben a betegségben szenved. Hazánkban, főleg Budapesten olyan magas fokon áll a mozgásszervi megbetegedések gyógyításának színvonala, hogy annak kiterjesztése szükséges. A kezeltek nagy részét munkaképessé teszik. Külföldön is nagy az igény a budapesti gyógyfürdőkkel kapcsolatban, és a velük kapcsolatqfe egészségügyi intézményekkel szemben. Ezért Budapest fürdőinek, és a hozzájuk kapcsolódó intézeteknek bővítése javallt. Annál is inkább ki kell használnunk Budapest ezen szerencsés természeti adottságát, mert ez már csaknem kétezer éve közismert, továbbá az év minden szakában nagy speciális idegenforgalom alapját képezheti. A rekonstrukciót szükségessé teszi az új vizsgálóműszerek beszerzése, a műszerezettség fejlesztése, az elhasznált műszerek cseréje. Mindezekről tegnap dr. Kaposvári Júlia képviselőnő részletesen beszámolt. Akadályozza az alapműszerek kifejlesztését, illetve szükséges bővítését az a pénzügyi rendelkezés, hogy az intézmények költségvetésükből csak olyan beszerzéseket eszközölhetnek, amelyeknek egyedi értéke a 30 ezer forintot nem haladhatja meg. A jelenlegi műszerárak mellett lassan már a legkisebb korszerű műszer ára is meghaladja a 30 ezer forintot. Szükségesnek látszik, hogy ezt a költségvetési beszerzési határt 60 ezer forintra lehessen felemelni. Ezzel a megyei beruházási keretet nem apróznánk fel, hanem nagyobb értékű műszerek beszerzésére, pótlására, és főleg cseréjére lehetne felhasználni. örömmel hallottuk tegnap a pénzügyminiszter elvtárs expozéjában, hogy műszerekre pillanatnyilag 50 millió forintot fordítanak. Akkor, amikor mindezeket elmondom, tu-