Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-23

1723 Az Országgyűlés 23. ülése, 1973. december 19-én, szerdán 1724 lom keretében nagyon sok támogatást kaptak oktatási intézményeink. Hasonlót tapasztalhattunk az óvodai építésnél. Sok termelőüzem nyújtott segítséget és adott anyagi támogatást közművelődési intézményeink fenntartásához, működéséhez. A művelődés céljait nemcsak az ágazat költségvetésében szereplő összegek biztosítják. A vállalatoknál, termelőszövetkezeteknél és társadalmi szerveknél is jelentős összegek állnak rendelkezésre közművelődési célokra — olvashatjuk az indokolás 33. oldalán. Több száz millióit tesz ki ez az összeg. Sajnos, ezeknek felhasználását, a felhasználás hatékonyságát akadályozza a koordináció hiánya, a felhasználásban jelentkező tervszerűtlenség. Erről a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság egyik vizsgálata is tanúskodik. Jobb együttműködést, tervszerű gazdálkodásit és ésszerűbb munkamegosztást kell kialakítani a termelő egységek, a társadalmi szervek és a közművelődési intézményeik között. Ebiben a koordinációs munkában jelentős szerepet kell vállalniuk helyi tanácsainknak is. Csak megemlítem, hogy maga a lakosság is igen jelentős összeggel járul hozzá saját műveltségének, kultúrájának emeléséhez. Sajnos, ezek a ráfordítások rétegenként, területenként, családonként igen nagy eltéréseket mutatnak. Az elmondottakkal csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy lényegesen nagyobb a kultúra területén a rendelkezésre álló anyagi eszköz, mint amennyi az ágazati költségvetési javaslatban szerepel.. Félreértéseik elkerülése végett azonban szeretném leszögezni, hogy nem azt állítom, hogy összefogással, lelkesedéssel mindent meg lehet oldani, de vallom, hogy igen jelentős támogatást nyújt ez a mi területünkön és azért szükségesnek tartom a gazdálkodó egységek még aktívabb közreműködését a jövőben is. Természeténél fogva feladataink többsége olyan, amihez szükséges pénzeszközöket a költségvetésből kell minden körülmények között biztosítani. Az oktatás, a közművelődés hatékonyságában kiemelkedő szerepet játszik az ember. A legjobban felszerelt iskola oktató-nevelő munkája is lehet gyenge, ha nem hivatástudattal, ha nem lelkiismeretesen dolgoznak a pedagógusok. A legkorszerűbben felszerelt művelődési otthon is konghat az ürességtől, ha nem áll élén lelkes népművelő gárda. Továbbra is szükséges ezért a kultúra munkásainak anyagi és erkölcsi megbecsülése, munkájuk segítése, támogatása, az utánpótlásukról való tervszerű gondoskodás, mert az ő tevékenységük nem kis mértékben járulhat hozzá az anyagi eszközök hatékonyságának növeléséhez. E helyről is szeretném kérni pedagógus társaimat és mindazokat, akik valamilyen formában részt vesznek a kultúra terjesztésében, művelésében vagy irányításában, segítsék elő jövő évi terveink megvalósulását és munkájukkal járuljanak hozzá ahhoz, hogy ,az 1974. évi költségvetés által biztosított mennyiségi növekedésen túl a minőségi, a tartalmi munkában is nagyot lépjünk előre. Én a saját munkámmal ezt igyekszem szolgálni! Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Lukács János kép viselőtár sunk. DR. LUKÁCS JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan engedjék meg, hogy hozzászólásomban eltekintsek az akadémiai székfoglaló előadásokon szokásos történelmi bevezetéstől, hanem rátérjek miindjárt mondanivalóm lényegére. Ügy érzem, tehetem ezt annál is inkább,, mert a költségvetés összetevőinek, eredményeinek indoklása a kormány feladata. Ezt a feladatot a kormány nevében dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter elvtárs a nyugodtság jóleső érzésével vállalhatta, mert hiszen az 1974. évi állami költségvetésünkről szóló törvényjavaslatunk olyan alapokra épült, mint az 1973-as esztendő jó gazdálkodási eredményei, és ezek az eredmények biztos reményt nyújtanak a következő év dinamikus fejlődéséhez. Az Országos Tervhivatal által rendelkezésünkre bocsátott tájékoztató is a népgazdaság 1974. évre tervezett fejlődéséről — amely elöljáróban a népgazdaság 1973. évi várható fejlődésének fő vonásait mutatja be — >azt bizonyítja, hogy az egyes termelési fő ágazatok eredménye a számítottnál kedvezőbben alakul. Különösen szép sikereknek lehetünk tanúi a mezőgazdasági fő ágazat termelési eredményeinél. Bár adottságainkhoz viszonyítva Zala megyében is biztató eredményekről számolhatunk be, ennek ellenére a megye gazdálkodásának legfontosabb mutatói a többi megyékhez és az országos átlaghoz viszonyítva is a legalacsonyabb volt. Az általános fejlődés mellett néhány területen feszültségek, lemaradások jelentkeznek, A gazdálkodás megfelelő fejlődését, a szakosodást, a termelésszerkezet szükséges változtatását számos tényező nehezíti. Ilyen például a kedvezőtlen termőhelyi adottságok, az optimális üzemi és ágazati méretek hiánya, a szakmunkáshiány, az alapvető eszközök hiánya, vagy nem kielégítő volta és a folyamatos pénzügyi nehézségek. Mindezek miatt a termelőszövetkezetek egyesülési és együttműködési elképzeléseinek megoldása is nagyon lelassul. Összefoglalva : az élőmunka szükségszerű pótlása, a műszaki-technikai fejlesztések anyagi feltételei a megkívánt ütemben éppen a kedvezőtlen adottságok miatt csupán saját erőből nem biztosíthatók! Az egyéb ágazatok mellett jelentősen befolyásolja mezőgazdaságunk általános fejlődését a szarvasmarha-tenyésztés és -tartás helyzetének alakulása. Az e célra rendelkezésünkre álló anyagi feltételek közel sem biztosítják a terület nyújtotta lehetőségek maradéktalan kihasználását. Éppen ezért az ez év januárjában meghirdetett országos szarvasmarhaprogram megyénk mezőgazdasági üzemeiben rendkívül nagy érdeklődést váltott ki. A megye termelőszövetkezeteiben 11 szakosított telep építését kezdték .meg, amelyből nyolc rekonstrukciós átalakítás. Az igény jelenleg 27 szarvasmarhatelep kialakítása, amelyből 17 rekonstrukcióban kerülne megvalósításra. Természetesen mindezeket csak megfelelő áLLami támo-