Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-23

1725 Az Országgyűlés 23. ülése, 1973. december 19-én, szerdán 1726 gátassal tudjuk megvalósítani, mert az amúgy is kedvezőtlen adottságú üzemek támogatási igényét, illetve a megyei keret ilyen irányú alakulását nagymértékben befolyásolta az 1972-es rendkívüli gazdasági év. Az üzemek saját fejlesztési alapja az említett okok miatt meglehetősen differenciált. Márpedig éppen Zala megyében, ahol az állatsűrűség a legmagasabb — 100 hektárnyi mezőgazdasági területre jutó szarvasmarha-létszám 47,4 darab, az országos 28,7 darabbal szemben —, rendkívül fontos tényezőként szerepel a korszerű telepek kialakítása gazdaságpolitikai céljaink megvalósításánál. Amikor az OT-tájekoztatót tanulmányozva, az állattartási ágazatnál azt olvastam és ezt iá miniszteri expozé is megemlítette, hogy szarvasmarha-tenyésztésben 1974. évben a cél a csak húshasznosítású állomány (növelése, kissé megcsorbítva láttam a megye erre vonatkozó koncepcióit. Mivel az ágazat mégfelelő szintű fejlesztése megyénk összes termelőszövetkezeteinél csak központi támogatással oldható meg, ilyen rendelkezés esetén a fejlesztési lehetőségeink nagyon korlátozódnak, de emellett egyéb kedvezőtlen adottságok is várhatók. Ilyenek: Zala megyében az összes tejfelvásárlás több mint 50 százalékát a háztáji, illetve a kisegítő gazdaságok adják és ez majdnem teljes mértékben a közös gazdaságokon keresztül kerül felvásárlásra. Ahol ezután a (termelőszövetkezet megszünteti a tejtermelést, a háztáji tej felvásárlásról ismét a tejiparnak kell gondoskodnia. Másodszor: a megyei szükséglet tejből a közeljövőben már 100—120 millió liter évenként. Ennek megtermeléséhez hosszú távon is 25—30 ezer darab tejelő tehén szükséges. Jelenleg a nagyüzemi tehénlétszám nem éri el a 19 ezer darabot, ezért szükségesnek látjuk, hogy a támogatás bizonyos része feltétlenül a tejirányú fejlesztésben is felhasználható legyen. Említést érdemel az is, hogy 'éppen az egyoldalú húshasiznosítású szarvasmarhatartás jövedelmezősége a legkedvezőtlenebb. Tisztelt Országgyűlés ! A tradicionális szarvasmarha-tenyésztésiből, illetve .annak korszerű továbbfejlesztéséből adódóan megyénkben egyéb teendők is előtérbe kerülnek. így a megfelelő mennyiségű és főleg minőségű takarmánytermesztés biztosítása érdekében a nagyobb ütemű fejlesztés, a rét- és legelőjavítás, a talajjavítás és a talajvédelem, s természetesen a termelési szerkezet bizonyos fokú változtatása is. A költségvetés indokolásával nagyon egyetértően csak ez a valós útja annak, hogy a kedvezőtlen adottságaink megváltozzanak és a támogatások csökkenjenek. Ezen céljaink mielőbbi eléréséhez viszont az az igény jelentkezik, hogy tisztelt kormányunktól az eddigi támogatás szükségszerű növelését kérjem. Tisztelt Országgyűlés! Annak ismeretében, hogy az import-export árak gyors ütemű változása következtében az 1974. évi állami költségvetésünk eredményei néhány tételnél kedvezőtlenül eltolódhatnak, úgy vélem reális alapokon nvugszanak. Céljaink eléréséhez csak az szükséges, hogy ki-ki a munkahelyen jobb munkát végezzen és a mindenkori körülményekre megfelelő időben felfigyeljen, mert akkor a költségvetésben szereplő igények megvalósítása nem marad el. Az elmondottakból kitűnik, hogy a költségvetést jónak és reálisnak tartom. Ezért azt a felszólalásomban felvetett problémák megoldásának támogatását kérve elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 16.45—17.08. — Elnök: VARGA GÁBORNÉ.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Oláh János képviselőtársunknak adom meg a szót. OLÁH JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Minden ülésszaknak megvan a maga jelentősége. A közvélemény várakozása és figyelme jelzője is annak, lamiről itt döntés születik, s sorsunk további alakulása szempontjából fontos. A költségvetés tárgyalása számvetés is: hogyan végeztük el a magunk elé tűzött feladatokat, hogyan sáfárkodtunk a rendelkezésre álló anyagi 'erőforrásokkal; azt végeztük-e el a lehető legnagyobb eredményességgel, amiből a legtöbbet tudunk profitálni most és a közeljövőben. Ilyenkor azt is mérlegre tesszük — és ez így van jól —, hogy a megye, a városok .az üzemi kollektívák, a mezőgazdaságban dolgozók teljesítették-e éves tervüket, más szóval : megalapozták^e a további előrelépést. Nem akarok Szolnok megye 1973-ban végzett munkájáról itt részletesen szólni, de szeretném jelezni, hogy szorgalmas munka folyt a gyárakban, a földeken, a közlekedésben, az oktatónevelő intézetekben, s eredményeik, ha nem kiugróan jók is, szerény előrehaladásról adhatunk számot. Megyénkben ez évben bővült a foglalkoztatás, gyarapodott a lakosság takarékbet ét-állománya — a háromnegyed évben 14 százalékkal —, az élelmiszer- és iparcifckvásárlás növekedése is figyelemre méltó. Nagy erőfeszítések árán tovább javult az egészségügyi ellátás, 160 bölosődés és 768 óvodáskorú gyermekkel tudtunk többet elhelyezni, mint 19724>en. 6000 új előfizetővel gyarapodott a tv-tulajdonosok tábora. Többet költött a lakosság szolgáltatásokra. Az iparban körülbelül tíz százalékkal több nyereség realizálódik, mint 1972-ben, a mezőgazdaságban tért hódít az iparszerű termelés. A megye kukorica vetésterületének 65, a cukorrépa vetésterületnek 66 százalékán zártrendszerű termelés folyik. A sertésállomány kiheverte a betegség okozta veszteségeket, s mintegy tíz százalékkal növekedett is a darabszám. Vannak gondjaink is, a munka termelékenysége elmarad a tervezettől, a beruházások egy része nem készül el határidőre, és jelentős költségtöbblet is mutatkozik.