Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-23

1693 Az Országgyűlés 23. ülése, 1973. december 19-én, szerdán 1694 a mi költségvetésünk alakulásához? Mindenekelőtt az, hogy hosszabb távon mi sem tudjuk magunkat kivonni a nemzetközi piaci árhatások alól. Azaz már most sem tudjuk, de az alapvető különbség abban van, hogy kormányunk gondosan mérlegel, nem tesz elsietett intézkedéseket, a nemzetközi piaci áremelkedések következményeit döntő részben az állam magára vállalja, csak részben hárítja át a fogyasztókra. Erről tanúskodik a költségvetési törvényjavaslat azon része, amely az import árkiegészítési támogatásokat tartalmazza. Ez a körülmény azonban eddig nem ismert nagyságrendben ró terheket a költségvetésre, önmagában rejt ez olyan tényezőket, amelyek a kormány legjobb szándékai ellenére is a költségvetésben bizonytalansági vonásokat takarnak. Mindezt felismerve, arra kell törekedni vállalatainknak, hogy javítsák a termékek minőségét, külkereskedelmi szerveinknek pedig arra, hogy minél jobban értékesítsenek. Hiba volna a nemzetközi hatások szerepét túlbecsülni, de hiba volna az is, ha azokkal nem számolnánk. Tisztelt Országgyűlés! Az 1974. évi tervvel folytatódik a negyedik ötéves tervben célul tűzött társadalompolitikai feladatok végrehajtása. Helyeselni lehet a tervezett és a miniszteri expozéban is érintett, életszínvonala.t növelő intézkedéseket. Az ilyen jellegű intézkedéseket általában közvéleményünk jól fogadja. Hadd szóljak e helyről is közvéleményünk szinte osztatlan egyetértéséről, amelyet a gyermekgondozási juttatások, a sorkatonák ellátmányának és családi segélyének növelése kivívott. \ A jövőre tervezett központi bérintézkedések költségvetésre gyakorolt hatása nem kisebb, mint az ez évben volt. A tavasszal végrehajtott, az állami iparban dolgozók bérnövekményének egy részét a vállalati nyereségből kellett fedezni, vagyis ki kellett termelni. Ezzel szemben az 1974. évben tervezett központi bérintézkedések nagyobb részben terhelik a költségvetést, mint korábban. A lakosság életkörülményeit javítják azok a tervezett intézkedések, amelyek a pénzbevételek növekedését, a fogyasztási árszínvonal ez évinél kisebb emelkedését, a szolgáltatási igények jobb kielégítését, a lakásépítési tervek megvalósítását teszik lehetővé. Egyetértéssel találkozott a nagyipari munkások körében az a kormányintézkedés, amely könnyítette és egyben lehetővé tette számukra a lakásépítésben való nagyobb részvételt. < Számottevőek — bár a jogos igényeket nem teljesen elégítik ki a lehetőségek —, amelyekkel a kulturális, egészségügyi, szociális téren felmerülő problémák megoldhatók 1974-ben. A bizottságokban szenvedélyes vita folyt az iskolai tantermek, a bölcsődei, az óvodai ellátottságról, az általános iskolai szemléltető eszközök színvonalának helyzetéről, a gyógyintézeti ágyak számának növelési üteméről — utalva a népesedési politika várható következményeire. Jövő évi költségvetésünk reális céljairól, annak gazdasági, társadalmi-politikai összefüggéseiről a költségvetésben ma még meg nem oldható, egyébként jogos igényekről szóltam, amelyek a bizottsági üléseken hangzottak el. Mindannyian tudjuk, hogy a jogos igények megelőzik a lehetőségeinket. Vannak azonban gazdasági, társadalmi életünknek olyan területei, ahol többet tehetünk az igények kielégítéséért. Vannak olyan társadalmi igények, amelyeket emberi magatartással, a köz igazságérzetének figyelembe vételével is lehet biztosítani. Közvéleményünk igazságérzetét bántja, amikor a köz iránti felelőtlenségről, a bizalommal való visszaélésről szerez tudomást. Ilyen vonatkozásban legtöbb gond a szövetkezeti szektorban van. E területen gyakoribb a közös tulajdon kárára elkövetett cselekmény, a pénzügyi szabályok megsértése stb. Esetenként hallunk olyan véleményekről is, hogyha el is követtek rendeletsértést, nem egyéni, hanem csoportérdekből tették, ezért mondják, ez bocsánatos tévedés. A bajok gyökere a gondolkodási módban, a csoport tulajdonviszonyok megítélésének helytelen felfogásában van. Ebből mindenekelőtt a szövetkezeti közösségeknek, de közvetve a társadalomnak erkölcsi, anyagi kára keletkezik. Ráadásul a közhangulatot is befolyásolják. Ezek társadalmunkban nemkívánatos jelenségek, amelyek ellen csak rendeleti úton fellépni nem elegendő. Erre mutat például, hogy a szóbeszéd most azt tartja, miután van reprezentációt szabályozó rendelet, több üdítőital fogy el, mint amennyit gyártunk. Nem változtat a helyzeten az sem, hogy ha „áldják" a pénzügyi szerveket, a Pénzügyminisztériumot, a bankot, a bevételi igazgatóságot, hiszen ezek a szervek intézkedéseikben össztársadalmi érdekéket képviselnek. A változást csak az hozhatja meg, ha olyan légkör alakul ki a társadalomban, hogy ezen negatív jelenségek elkövetésének nem lesz talaja. Ehhez pedig a társadalom összefogására, segítségére van szükség. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A kormány által az Országgyűlés elé terjesztett 1974. évi költségvetés előirányzataiból összességében azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az pénzügyi oldalról biztosítja a jövő évre tervezett gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósítását mind a gazdaságban, mind a társadalomban. Az 1974. évi terv- és költségvetési célok valóra váltását meggyőződésünk szerint, kedvezően fogja segíteni az az egyre növekvő társadalmi aktivitás, amely a munkahelyi kollektívák tevékenységéiben, az, egyre szélesebb területen kibontakozó, szocialista módon végzett munkában ölt testet. Ezek figyelembevételével a terv- és költségvetési bizottság nevében a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot a beterjesztett módosítással együtt általánosságban és részleteiben a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a költségvetéshez eddig 29 képviselőtársunk jelentkezett hozzászólásra. Dr. Havasi Béla képviselőtársunknak adom meg a szót. DR. HAVASI BÉLA: Tisztelt Országgyűlés! Jó közérzettel kapcsolódhatunk az 1974. évi fejlesztési terv és költségvetés vitájához. Örülünk,