Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-23

1689 Az Országgyűlés 23. ülése, 1973. december 19-én, szerdán 1690 ket, előrelátó és jól megalapozott végrehajtási programot dolgozzanak ki terveik megvalósításához. Ha e követelményeknek eleget akarunk tenni, akkor jut a munkából, gondolom, mindenkinek, az esztendő minden napjára. Manapság többen azon vitatkoznak, hogy lehetséges-e forradalmi tett a hétköznapokban. Pedig az élet léptennyomon megmutatja, hogy a szocialista társadalom építménye csak a mindennapi munka építőköveiből emelkedhet magasabbra, és ehhez hozzájárulni, ez a valódi forradalmiság. Az 1974. évi népgazdasági terv és állami költségvetés ennek a programjait tartalmazza. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. (Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem! (Szünet: 12.25—12.45. Elnök: VARGA GÁBORNÉ) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat folytatjuk. Kurucz Márton képviselőtársunknak, a terv- és költségvetési bizottság előadójának adom meg a szót. KURUCZ MÁRTON: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A kormány által beterjesztett 1974. évi költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban az országgyűlési bizottságokban lefolytatott vita alapján a terv- és költségvetési bizottság álláspontját a következőkben terjesztem elő. Képviselőtársaim előtt ismert az a bevezetett gyakorlat, hogy a költségvetés összeállításának főbb irányelveit az Országgyűlés tagjai a bizottságokon keresztül az előkészítés időszakában megismerhetik. Ez a körülmény ugyan megnehezíti a költségvetést előkészítő szervek munkáját, de ugyanakkor módot ad a javaslatok mérlegelésére, a lehetőségen belül azoknak a költségvetésbe való bedolgozására. Ennek folytán a költségvetés összeállításának szükségszerű centrális elemei mellett a demokratikus vonások is érvényre jutnak. Az 1974. évi költségvetés összeállításánál ez a munkafolyamat érvényesült, s kedvezően segítette a költségvetés beterjesztett formájában való kialakítását. Erre mutatnak a bizottságok ülései, ahol a parlamenti ülést előkészítő vitákban 95 képviselő mondta el a költségvetést támogató véleményét. A költségvetési törvényjavaslat a források gondos számbavételével biztosítja a népgazdasági tervek valóra váltását, és viszont, a népgazdasági tervek megvalósulása pedig a költségvetési célok teljesíthetőségét. Ebben a kölcsönhatásban érhetők el azok a gazdaságpolitikai, társadalompolitikai célok, melyek elvi alapjait a párt X. kongresszusa határozta el, melyek megvalósítását az ötödik ötéves tervben célul tűztük ki, a Központi Bizottság pedig a terv végrehajtását az elmúlt év novemberében megvizsgálta. Az előttünk levő törvényjavaslatból, a miniszteri expozéból világosan érthető, hogy a népgazdasági terv, a költségvetés elvi alapjait a párt vonatkozó határozatai adják meg a következő évre is. A törvényjavaslat lényeges vonása viszont, hogy azokat a fontos gazdasági, társadalompolitikai feladatokat segíti, amelyeket fejlődésünk jelenlegi szakaszában, de nemcsak jelenünk, hanem jövőnk miatt is meg kell oldani. A terv- és költségvetési bizottságnak — figyelembe véve a bizottsági viták és vélemények alapvető vonásait — az a következtetése, hogy a beterjesztett költségvetési törvényjavaslat előirányzatai összhangban vannak a társadalmi, gazdasági célkitűzéseinkkel, azok végrehajtását költségvetési oldalról megfelelően segítik elő. Tisztelt Országgyűlés! A bizottságok vitáiban olyan javaslat, amely a költségvetés arányaiban változtatást, vagy az ágazatok közötti átcsoportosítást igényelne, nem hangzott el. Az ipari bizottság részéről javasolták, hogy a költségvetés központi tartalékkerete terhére 20 millió forinttal növeljék a szakmunkásképző intézmények kulturális és sportfelszerelések beszerzésének céljait szolgáló előirányzatokat. Ezzel a módosítással a költségvetés fő összege nem változik, a terv- és költségvetési bizottság a javaslattal egyetértett, elfogadását a tisztelt Országgyűlésnek javasolja. A bizottságok részéről elhangzott több olyan javaslat, amelyek költségvetési feladatokat is jelentenek, megoldásuk szükséges, ezért foglalkozni kell velük, de előkészítésük gondos, elemző munkát igényel. Ilyen például a külügyi és a szociális és egészségügyi bizottság együttes javaslata, amely szerint indokolt létrehozni a trópusi betegségek kutatásával és megelőzésével foglalkozó intézetet. A terv- és költségvetési bizottság a Pénzügyminisztériummal egyetértésben úgy látja: nem szükséges módosító javaslat, mert az egészségügyi tárca költségvetési keretén belül az előkészítő munka elkezdhető, a megoldás pénzügyi fedezete pedig a következő időszakban biztosítható. A bizottságok részéről előterjesztettek olyan javaslatokat is, amelyek az 1974. évi költségvetést nem érintik, de figyelembe ajánlásuk az illetékes . kormányzati szervek számára a jövő szempontjából indokolt. A miniszteri expozé is hangsúlyozta, s a bizottságok is felvetették a szocialista gépimport növelésének fontosságát. Külön hangsúlyozták, hogy a nagyberuházásoknál vizsgálni kell a szocialista import számításba vett nagyságát, és ebben fontos szerep jut külkereskedelmi szerveinknek azért, mert fejlesztési és külkereskedelmi érdekeink egybeesnek. Minden bizonnyal a világban zajló energiaválsággal összefüggésben szóltak a hazai szénbányászat differenciált fejlesztésének szükségességéről. A mezőgazdasági bizottság részéről vetették fel, hogy a gazdasági szabályozó rendszer nem ösztönöz megfelelően a mezőgazdasági üzemek vertikális fejlődésére, az üzemek közötti kooperációra. Ezért célszerű volna, ha a kormányzati szervek a probléma megoldásán gondolkodnának. A zöldség-gyümölcs ellátással vannak gondjaink, és ezek is indokolják annak felvetését, hogy nagyobb gondot kell fordítani a nagyüzemi termelés mellett, a kisegítő gazdaságok és háztáji kertek korszerűbb eszközökkel való ellátására, a termékek rugalmasabb felvásárlására, a forgal-