Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-23

1683 Az Országgyűlés 23. ülése, 1973. december 19-én, szerdán 1684 esetleg az élen járó európai szinthez. E feladatok megoldásához a feltételek rendelkezésünkre állnak, hiszen napjainkban a nagyüzemi kereteket nagyüzemi technológiával töltjük ki, és ezt szabályozási rendszerünk is elősegíti. Az iparszerű zárt termelési rendszerek, amelyek a legjobb termelési körülményeket együtt teremtik meg, gyors ütemben terjednek és jövőre megkétszereződnek. A zárt rendszer jó üzemszervezéssel, technológiai fegyelemmel párosulva, ugrásszerűen növeli a termésátlagot. Ez az élvonalbeli technológia azonban külföldről vásárolt drága gépeket, vetőmagokat, és egyéb berendezéseket feltételez, amelyek ellenértékét a gazdaságoknak a többlettermékek exportjával kell kiegyenlíteniük. Nemcsak a kedvező adottságú, jól gazdálkodó szövetkezetek hajtottak végre fejlesztéseket, hanem a természeti adottságok miatt kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó szövetkezetek is növelték termelésüket, bár nem a jókhoz közeli hatékonysággal, kisebb jövedelemnövekménnyel. Eredményükként könyvelhetjük el mégis, hogy az idén csökkent a veszteséges termelőszövetkezetek száma. A kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó szövetkezeteknek a fejlesztés irányát másképpen kell megválasztaniuk, mint a természeti feltételekben jobb körülmények között dolgozóknak. Egyszerűsíteniük kell a termelési szerkezetüket, lépésről lépésre szűkíteni a vetésszerkezetet, az állattenyésztésben pedig az extenzív állattartáshoz meglevő lehetőségeket is helyes kiaknáznunk. Ezen az úton az eddiginél inkább mód lesz az adottságokhoz igazodó termelési szerkezet és a föld termőképességének megfelelő foglalkoztatás összhangba hozatalára. Minderre a pénzügyi rendszer 1974-ben is serkent majd: jövedelemkiegészítés helyett fokozatosan a szerkezetátalakító fejlesztési támogatásokat helyezi előtérbe, emellett támogatja a mezőgazdasági alaptevékenységen kívüli foglalkoztatást is. Tudjuk, hogy szövetkezeteink gyorsan reagálnak majd az új lehetőségekre, hiszen a jövőjükről van/szó. Az állami vállalatok és szövetkezetek 1974. évi kilátásai egészében véve jók, hiszen élénkül a hazai vásárlóerő, és a már ismert szabályozórendszer alapján tervezhetnek. A mind többet akarás, a gyorsabb fejlődés igénye hozza magával, hogy a vállalati és szövetkezeti gazdálkodásba hibák is csúsznak, és ezeket ehelyütt bírálatokkal is illettük. Azt is mindig el kell azonban ismerni, hogy a múltban látott és a jövőben is várható eredmények elsősorban a gazdasági élet első vonalát jelentő termelési munka sikerei. Ezért bízunk abban, hogy a pénzügyileg megerősödött gazdálkodó szervezetek szélesebb látókörű termeléspolitikával, üzletpolitikával, a műszaki fejlődéssel, az újítással kapcsolatos fokozott kockázatvállalással és ennek eredményeivel képesek lesznek még több korszerű, jó minőségű, árban is versenyképes terméket piacra vinni. Ehhez természetesen az is hozzátartozik, hogy az ésszerű kockázatvállalást, mint olyat, ami a fejlődés velejárója, a társadalmi megítélés és az ellenőrzés is elfogadja. Tisztelt Képviselő Elvtársak! A gazdálkodási kilátások, amelyeket körvonalaztam, minden állampolgárunkat azzal a megnyugvással tölthetik el, hogy a jövő esztendőre biztosítva vannak a jobb életkörülmények anyagi feltételei. 1974ben — mint már említettem — 5—5,5 százalékra tervezzük a reáljövedelem növekedésének ütemét. Nem állíthatjuk, hogy ez az ütem elegendő lenne minden ma ismert társadalmi, szociális gond megszüntetésére, mégis lényeges rámutatni, hogy a gyorsabb növekedés meghaladja a negyedik ötéves terv átlagát, és ami a fő, összhangban van közös munkánk várható eredményeivel. Mit sűrít magában az életszínvonalnak ez az összetett mutatója? Elsősorban 3,7 százalékos reálbéremelkedést, vagyis a népgazdasági átlagos kereseti színvonal több mint 5 százalékos nagyobbodását, 2 százalékot meg nem haladó fogyasztói árnövekedés mellett ; másodsorban a társadalmi közös fogyasztás majdnem 10 százalékos bővülését. 1974-ben is folytatjuk azt a bevált gyakorlatot, hogy megszüntetünk néhány, a népgazdaságban kialakult béraránytalanságot. A második negyedévtől a kormány 8* illetve 6 százalékkal emeli az állami szektor iparon és építőiparon kívüli ágazataiban ipari és építőipari tevékenységet folytató munkások bérét; 5 százalékkal az állami ipar és az építőipar nem fizikai munkát végző, kisegítő dolgozóiét. Természetesen a vállalatoknak jövőre is lehetőségük lesz saját forrásaikból a bérek emelésére. 10—15 százalékos béremelés jut a gazdasági és igazgatási helyi költségvetési szerveknek. Ide tartoznak többek között a tanácsi költségvetési üzemek, az állategészségügyi intézmények és a növényvédő állomások dolgozói. Átlagosan 20 százalékkal emelkedik a költségvetési és a vállalati kutatóintézetek kutatóinak, 10 százalékkal az egyéb munkakörben dolgozóknak a bére. Számottevő lesz a béremelkedés a színházaknál és a színház jellegű intézményeknél. Az államigazgatás új bér- és címrendszerének bevezetésére is sor kerül július 1-én, a tavaszi Országgyűlésen szóvá tett kérdés megoldásával, a tanácsi dolgozók bérének 15 százalékos emelésével együtt. A béremelés mértéke 5—15 százalék, a többi helyi államigazgatási szerveknél, mint a népi ellenőrzés, a statisztikai apparátus szerveinél és az igazságügyi adminisztratív dolgozóknál. A bérrendezés sikeres végrehajtásához a példa adva van, hiszen az ez évi jó eredményekhez nagyban hozzájárult, hogy a bérezési különbségeket, elgondolásokat a vezetők és a dolgozók megbeszélték és érvényesítették az előnyben részesítés népgazdasági és vállalati helyi szempontjait. A központi és a vállalati béremelések, a mezőgazdasági áruértékesítésből származó jövedelem, valamint a pénzbeni társadalmi juttatások 14 százalékos bővülése alapján a lakosság pénzjövedelmei 1974-ben 9 százalékkal emelkednek. Ebben némi szerepe van annak is, hogy a törlesztési tervnél korábban, az 1974. év végéig folyamatosan visszafizetjük az összes békekölcsönöket. A gyors jövedelemnövekedés a kiskereskedelmi áruforgalom lendületes fejlődésén kívül, a lakosság megtakarításainak gyarapodását is elő-