Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-23

1685 Az Országgyűlés 23. ülése, 1973. december 19-én, szerdán 1686 segíti, imás oldalról a lakosság részéről a hitelek iránti kedvet is élénkíti. Némelyeknél nemcsak a gyors jövedelemnövekedésre kell figyelemmel lennünk, hanem arra is, hogy a jövedelem indokolatlanul magas. A lakosság adóztatásának szabályozásában ezért a jövőben tovább haladunk azon az úton, amely a szocialista társadalom elveiből fakadó igazságosabb jövedelemelosztást érvényesíti a gyakorlatban. A kormány az idén kötelezettséget vállalt arra, hogy a fogyasztói árszínvonal 3,6 százaléknál nagyobb mértékben nem emelkedik, és ezt az ígéretet megtartottuk. Év közben kisebb árleszállításokat hajtottunk végre. Egyes, a lakosság ellátásához szükséges téli termékékből hiány mutatkozott, néhány cikket, például 10 000 vagon burgonyát importból szereztünk be. Az 1974. évi népgazdasági terv szerint a fogyasztói árszínvonal emelkedése nem haladja meg a 2 százalékot. A világpiacon éleződő infláció miatt — mint említettem — ez csak úgy lehetséges, ha a költségvetés az import drágulásának túlnyomó részét közömbösíti. Ezt azonban nem lehet minden cikknél megtenni, és ezért számolni kell egyes, nem alapvető fogyasztási cikkeknél esetleg kisebb áremelkedéssel. A kormány 1974-ben is csökkenti néhány termék árát, főleg olyanokét, ahol új kapacitások lépnek be, és ahol az alacsonyabb ár folytán az emelkedő keresletet is biztonsággal ki tudjuk elégíteni. Társadalompolitikai céljaink megvalósításával összhangban, fokozódik a társadalmi közös fogyasztás jelentősége. 12 százalékkal bővül a társadalombiztosítási ellátás, 9 százalékkal az oktatási, a közművelődési és a tudományos intézmények, 7 százalékkal az egészségügyi és a szociális ellátás előirányzata. Beruházásokra ezen a területen 15,9 milliárd forint áll rendelkezésre. A kulturális beruházások 17 százalékkal, az egészségügyiek 22 százalékkal haladják meg az előző évit. Társadalmunk szocialista vonásainak erősödése nemcsak megismétli a társadalmi közös fogyasztás iránti igényeket, hanem évről évre magasabb szintre emeli őket. A magasabb színvonal, a társadalompolitikai feladatok megoldásának mind bonyolultabb követelményrendszere hoszszabb távra kidolgozott, a pénzügyi szükségletet is mérlegelő programok alapján érhető el. Ez kellő támpontul szolgál az ésszerű rangsoroláshoz, a nem alapvető fejlesztési igények visszafogásához, a kevésbé jelentős feladatok esetleg csökkenő mértékű finanszírozásához, azért, hogy a legfontosabb célok, az adott időszak döntő feladatainak megoldása a legnagyobb előnyben részesülhessen. A negyedik ötéves terv két legnagyobb szociálpolitikai programja a népesedéspolitika és az idősekről történő gondoskodás. Ez utóbbiak tekintetében 1974-ben is növeljük a társadalombiztosítási kiadásokat, támogatjuk a szociális otthonok, klubok bővítését, a szociális segélyek kifizetését. De a régi nyugdíjrendszerből eredő problémák átfogó rendezését csak 1975-re ígérhetjük. Ami a kormány népesedéspolitikáról szóló határozatát illeti, a népesség számának kívánatos alakulása sokrétű feladat megoldását követeli a társadalmi tudatformálástól az egészség1 ügyi felvilágosításon át, egészen az anyagi természetű intézkedésekig. A jövőben a kormány által meghirdetettek végrehajtásaként 550 millió forintot folyósítunk a költségvetésből a családi pótlék, 460 millió forintot a gyermekgondozási segély, 250 millió forintot az anyasági segély növelésére, és mintegy 100 millió forintot azért, mert a gyermekápolási táppénzt szélesebb körben lehet majd igénybe venni. A gyermekintézmény-hálózatot is olyan mértékben kell bővíteni, hogy a népesedéspolitikai intézkedések ne növeljék az amúgy is meglevő feszültségeket. Jövőre a gyermekgondozási segély és a bölcsődei ellátás a háromévesnél kisebb gyermekek felénél oldja meg az elhelyezésükkel, nevelésükkel járó gondokat. A 3—6 éves gyermekeknek majdnem 70 százaléka járhat óvodába. Ezek a lehetőségek még mindig nem elégségesek, hiszen előnyeiket nem élvezheti valamennyi gyermek és család. A bölcsődék esetében négy év adataiból arra következtethetünk, hogy a tervidőszak első éveiben jelentkező lemaradás ellenére befogadóképességük végül is eléri a IV. ötéves tervben előirányzott mértéket. Az óvodaépítésnél tapasztalható széles körű társadalmi összefogás eredményeként az 1974-ben várható bővítésekkel együtt a teljes IV. ötéves terv előirányzatát már több mint 23 ezer férőhellyel meghaladjuk. Jöyőre megoldódik a tanácsoknak az a gondja is, hogy miből finanszírozzák a terven felül létesített óvodai helyek fenntartását. Ehhez ugyanis több mint 100 millió forint külön állami hozzájárulást kapnak a költségvetésből. A gyermekintézmények.kérdéséhez még anynyit tennék hozzá, hogy a törvényjavaslat módot nyújt arra, hogy 1974-ben a tanácsok e célra is átcsoportosíthassanak pénzeszközöket a költségvetésből fejlesztési alapjaikba. Nehéz, hosszan tartó feladatra vállalkoztunk a közoktatás fejlesztési programjának kialakításával és megvalósításával. A közoktatási rendszer korszerűsítésével összhangban a közművelődés is előtérbe került, hiszen a tudás olyan hatalom, amit nem elég megszerezni, de meg is kell őrizni, és meg is kell újítani azt. A kulturális élet és az oktatási rendszer általános fejlesztése mellett a következő esztendőkben ismét további minőségi javulást segítünk elő. 140 millió forinttal támogatjuk az általános iskolák anyagi ellátási színvonalának emelését, a felszerelésben meglevő különbségek kiegyenlítését. A fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek továbbtanulására a folyó tanévben először 10 ezer ifjú számára évi 2000—4000 forintos középiskolai tanulmányi ösztöndíjat alapítottunk. Nagy a politikai és a társadalmi szerepe a tanácsi irányításba kerülő szakmunkásképzésnek és a szakmunkásokat felsőfokú tanulmányokra előkészítő tanfolyamoknak is, ami új kiadási tétel a költségvetésben. A IV. ötéves tervben számított általános iskolai tantermek várhatóan elkészülnek. Nem így az általános iskolai diákotthonok. Köztudott azonban, hogy a tanácsok saját tervükben több tanterem és kevesebb diákotthoni férőhely fejlesztésről döntöttek a helyi igények változása