Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-22

1643 Az Országgyűlés 22. ülése, 1973. október 4-én, csütörtökön 1644 Az olyan szerény anyagi eszközökkel rendelkező nyílt gazdaság, mint hazánké, fokozottan kell, hogy becsülje az információ-áramoltatásiból adódó lehetőségieket, a keveset is, a már meglevőt, és igyekezzék az adott emberekkel és gépparkkal is a mostaninál jóval pontosabb, célszerűbb, termelékenyebb információ-áramoltatást megvalósítani. A .társadalmi erőforrások, szükségletek, igények miielőbbi célszerű feltérképezése hazai információs rendszerünkkel, ha azt megfelelően közös irányultságúvá tudjuk változtatni, tulajdonképpen máris elvégezhető lenne. De ehhez egyöntetűvé kell tenni a gépkihasználtságot, a kívánalmakat és a célokat, igen sokat kell dolgoznunk az információ-áramoltatási szemlélet helyes kialakításán, a fetisizál ts ág helyett a szakszerűség érdekében. Több közgazdászra, több jól képzett és kellő gyakorlatra szert tett informatikai káderre volna azonnal szükség. A már tevékenykedő szakemberek tudásának nagyobb teret volna célszerű biztosítani, kibontakozásukat jobban elő kellene segíteni, és mentesíteni kellene őket olyan kötelezettségek alól, amelyek csak lekötik idejüket, energiájukat, de valójában nem fontosak, nem informatikai jellegűek. Csak dicsérni lehet néhány főiskolánk és egyetemünk, így a most 25 éves jubileumát ünneplő Marx Károly Közigazdasági Egyetem informatikai szakemberek képzésében és továbbképzésében eddig tanúsított és ma is élő segítségnyújtását. E törekvést azonban szélesíteni, mélyíteni volna helyes, egységesebbé téve a továbbképzést, nagyobb aktivitást kifejtve az általánosan érzékelhető szemléleti torzulások és túlzások kiiktatására. Legyen tekintélye, tisztelt Országgyűlés, a két és három lapból álló iratoknak is. A most megtárgyalt három törvényjavaslat erre akár jó példa is lehetne. Ne borítsa el a vezetőket az előttem szólt tisztelt képviselőtársaim által is említett információs áradat, a soha el nem olvasható anyagmennyiség, az alig, vagy egyáltalán nem "megválogatott anyagtömeg. Mérséklődjék a párhuzamos adattermelés, adatlekérdezés, a jelentéséhség, és az anyagiakban is megmutatkozóan kerüljön megbecsülésre a mennyiség után végre a szövegek minősége, a rövid, tömör, jól áttekinthető, világos fogalmazás, a kis terjedelem. Sőt a telefonbeszélgetések meglehetősen ráérős idejét is meg lehetne olykor-olykor felezni, ezek főként szemléleti okokra visszavezethető hibák, javítani valók, amelyek természetesen mindig általános értelemben kapnak különböző bírálatot, viszont egyénileg okozzák a kárt azokon a helyeken, ahol ezek a jelenségek tapasztalhatók. Ugyanígy károsak az egyéni utakon szerzett értesülések előidézte vagy befolyásolta döntések, a hipotetikus elhatározások, a valótlan feljegyzések, a hamis adatok, a kimutatás-kényszer, ennék kapcsán a kimutatás-gyártás, amelyek valahol statisztikai adatként meg^megjelennek, isimét torzítva statisztikai rendszerünket, jó témát adva a humoristáknak és ellenfeleinknek. Korszerű eszközökkel rendelkező és a mainál jóval nagyobb apparátussal láthatjuk el az igényeknek megfelelő szervezettségű és méretű információ-áramoltatás csatlakozó területeit. Az áramoltatás rendszerezettsége, sűrítettsége, ellenőrizhetősége, ha jól összefogott, hiteles adatokat produkáló koordináltsággal történik, a fentebb sorolt kisszerűségeknek maguktól meg kell szűnniük. A népgazdasági célok közvetlen szolgálatába állított informatikai szakemberekkel, megvalósítható törekvéseik intézményesített támogatásával és a legszükségesebb fejlesztések áldozatát vállalva az általában tapasztalható felpezsdülés átlényegülhetne egyszerűen terme- ) lő munkává. Gyorsabban emelkedne a vezetési színvonal, legfelső szintű vezetőink pedig integrált, mindig hasznavehető információkhoz tudnának jutni. £ Tisztelt Országgyűlés! Hazánkban a legnagyobb adathalmazzal a KSH dolgozik. Ö rendelkeziik a legnagyobb teljesítményű gépparkkal és a legnagyobb adatfeldolgozói tapasztalatokkal. Leghathatósabban éppen ezért a KSH tudná felkarolni az informatikai tevékenységet, ideért- * ve még némely kísérletet is, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal válhatna olyan módszertani központtá, amely képes irányításával egy jól működő, összehangolt statisztikai információs rendszer kialakítását ténylegessé tenni. Erre a részben máris gyakorolt szerepre jelen törvényjavaslat módot ad. Az egységes elvi irányításnak ez a problémája azonban felmerül a szakmai információs rendszer terén, melyet a l tervtörvény vitájában mint az ágazatközi összehangolás szükségességét egyszer már szóvá tehettem az Országgyűlés plénuma előtt. Azóta a hazai műszaki és tudományos információs rendszer helyzetéről, problémáiról, s a további fejlődés kérdéseiről különböző illetékes, magasszintű, s olykor alig megjegyezhetően hosszú nevű bizottságok, mint például a szakmai információs konzultatív bizottság széles körű, ma is zajló termékeny eszmecserét folytattak több hasznos intézkedés meghozatala érdekében, mely intézkedések tapasztalhatók. Az intézkedések hatására immár körvonalaiban kibontakozóban az a távlat, amikor az egyes tárcák, ágazatok mellett működő, meglehetősen heterogén összetételű, szervezettségű és tevékenységű információs intézmények, majd az egységes állami információ politikai koncepció ^ jegyében célszerű egységesülésű állapotot mutatnak. Ezen a területen a koordinálási kísérletek ellenére még nagyon sok a tennivaló. Célszerű lenne, ha jelen törvényjavaslat alapján az f adatbegyűjtést szervező KSH és a tárcaközi felhasználás biztosítására leginkább hivatott Állami Tervbizottság az információszolgáltatás megszervezése során ezt a nem csupán elvi, de technikai-gépi összefogást, s ezzel adatfeldolgozási rendszerek szintézisét is megoldaná. Az egységes szemlélet kialakítását és koordinációját jelentősen előmozdítja a KGST komplexprogram keretében megvalósuló nemzetközi tudományos és műszaki információs rendszer — a NTMIR — létrehozása, amely munkába az érintett ágazati információs intézmények már bekapcsolódtak, új vonásokkal gazdagítva a rendszer kiépítését. Az átfogó {népgazdasági információs rend-