Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-22

1645 Az Országgyűlés 22. ülése, 1973. október 4-én, csütörtökön 1646 szer kialakítása érdekében feltétlenül szükséges az egyes részrendszerek statisztikai, számviteli, műszakd-tudományos és alaki összehangolása is. Hiszen a tárcaközi kapcsolódás értelemszerű. Sarlós elvtárs a minisztertanács tárcaközi jellegét hangsúlyozta, ebben rejlik itt is ez az értelemszerűség. A példamutatóan jól megszervezett pénzügyi információs rendszerünk egyes adatcsoportjai például kapcsolódnak bizonyos munkaügyi kérdésekhez, s ezzel a munkaügyi információs rendszerhez is. Az ilyen egybefonódások elengedhetetlenül szükségessé teszik a felsőszántű összekapcsolást. Ez mindenképpen megoldásra vár. Gazdasági tervező és döntéselőkészítési munikánk során legtöbb energiát a tényfeltárásra, a dokumentum- és adatgyűjtésre fordítjuk, s miután ennek szolgáltatásszerű biztosítása ez idő szerint még vajúdó probléma, lényegesen kevesebb idejük marad az illetékeseknek az érdemi, elemző munka számára. Pedig a maradi, hagyományos feldolgozási szemlélet akadályaival amúgy is gyakran viaskodni kénytelen a kisszámú szakembergárda. Ezen adatok legtöbbjét az időfecsérlő 'keresgélés helyett az ágazatöktól, így a tanácsoktól vagy a KSH-tól is megkérdezhetnék. Annál is inkább, minthogy a Központi Statisztikai Hivatal ezeknek az adatoknak a zömét mint alapbizonylatokat tárolja. A párhuzamos adattárolás problémáiról képviselőtársaim már szóltak. Az ágazati intézeteik feladata az ágazati munka hatékonyságának alátámasztásán túl az általános műszakitudományos és gazdasági tájékoztatás, valamint az ágazati információs rendszer kiépítése. Közismert viszont, hogy ezen információs intézmények egy része vállalati formában működik. Árbevételben érdekelt nyereséget halmoz fel. Ebből eredően mikroérdekeik esetleg ütközhetnek az ágazat egésze vagy a népgazdaság érdekeivel. Helyes, hogy vállalataink törekednek a nagyobb nyereségre, de az információ áramoltatási területem, amelyen egyrészt szakemberhiánnyal dolgozunk, s elsősorban a kiemelten fontos problémák megoldására és a meglevőket koncentráltan felhasználni akarók elősegítésére való tekintettel, másrészt az áru speciális jellege miatt is szükségesnek érzem faimondani, hogy egy központi információ (szolgáltatási rendszer, esetén az állami, politikai és gazdasági vezetés igényeit kielégítő információbiztosítás, s az ennek létrejöttében való információ áramoltatás! közreműködés ne képezhesse adás-vétel tárgyát. S az egységes összehangolt rendszeren belül tevékenykedő információs szerveket, intézményeket az árbevételtől éppen népgazdasági érdekből teljesítőképességük növelése érdekében függetleníteni kell. Útmutató jellegű e téren a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának az a döntése, amellyel a nemrég megalapított, igen fejlődőképes Információs Intézetét függetlenítette az árbevételtől és megtalálta a módját annak, hogy az információs intézet elsősorban a városvezetés információs igényeinek minél jobb kielégítését szolgálhassa. Hasonlóan a fővároséhoz, a megyékben is történtek kísérletek információs szervek felállítására, s ha ezek adaptálják a már kidolgozott fővárosi rendszert vagy kifejlesztésének változatait, ennek minden bizonnyal az országos információs rendszer fogja hasznát látni. Tisztelt Országgyűlés! A statisztikai törvénnyel előbbre vitt szervezett információáramoltatás minden tekintetben hozzájárul szocialista tervező és építő munkánk gyorsításiához, ezzel is segítve az Állami Tervbizottság munkáját. Ösztönözni bírja tudományos, gazdasági és műszaki információrendszerünk további kiépítését, jó hatással lesz az 1975-toen kipróbálásra tervezett személyi adatnyilvántartás bevezetésére, amely egyébként rendkívül fontos mozzanata lesz a statisztikai törvényt követő fejlődésnek, hiszen ma Magyarországon egy-egy személlyel kapcsolatban körülbelül 200 adatféleséget tartanak nyilván és ebből legalább 65 százalék párhuzamos. A 2014-es minisztertanácsi határozat és a most elfogadás előtt álló statisztikai törvényjavaslat ezen folyamat további magasabbra emelése szempontjából igen lényeges határkő. A törvényjavaslattal és a benne foglaltakkal egyetértek, azt képviselőtársaimnak elfogadásra javaslom és magam is elfogadom. Köszönöm a szót. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Fecser Péter kép vis élőt ár sunk. FECSER PÉTER: Tisztelt Országgyűlés! A parlamenti ülések jegyzőkönyveinek statisztikai elemzéséből azt a következtetést vontam le, hogy egy hozzászólás sikeréhez hozzájárulhat három feltétel teljesülése is. Az első: figyelemkeltő bevezetés, a második: egy jó befejezés és a harmadik: hogy az előző két esemény között lehetőleg rövid idő teljen el. Én ennek a harmadik kritériumnak igyekszem megfelelni. Mindenekelőtt a statisztikai törvényjavaslat változtatásnélküli igenlésével kezdem, mert egyszerűen és röviden jó és korszerű. Jó, mert feloldj 1952. évi VI. törvény és a későbbiek folyamán kiadott alacsonyabb jogszabályok ellentmondásait, és korszerű, mert a 21 éves fejlődés következtében elavulttá vált rendelkezések felszámolása mellett egy új, felfelé ívelő és a maga területén talán lehatárolhatatlan módszerutat ad. Ehhez a korszerű módszerhez kapcsolódik hozzájárulásom kérdése és javaslata. A kérdés: a törvényjavaslat és a végrehajtási utasítástervezet alapján a Központi Statisztikai Hivatal, mint a statisztikai tevékenységek szakmai felügyeletét ellátó országos szervezet fejleszti a korszerű módszerek alkalmazását, elnöke pedig ellátja a számítástechnika alkalmazásának országos szakmai felügyeletét. A számítástechnikának az eszközei és a gépei hazánkban is egyre nagyobb számban állnak rendelkezésre, és megfelelő szervezési és szellemi munkabefektetések árán nagyrészt biztosítani képesek az adatok gyűjtésével, feldolgozásával, elemzésével és tárolásával kapcsolatos igényeket. A népgazdaság fejlődése megkívánja ezeknek a lehetőségeknek a felhasználását, mert a szocialista gazdaság számítógépesítési igénye és I