Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-22

1637 Az Országgyűlés 22. ülése, lí Aasztja ia kötelező állami statisztikát az önkéntességen alapuló statisztikai adatgyűjtésedtől; megteremti az egységes, összehangolt, kötelező állami statisztika művelésének lehetőségét; meghatározott feltételek mellett biztosítja az állami, társadalmi, gazdasági szerveknek, tudományos intézeteknek, hogy a munkájukhoz szükséges adatok rendelkezésre álljanak. Védelmet nyújt az adatszolgáltató állampolgároknak az indokolatlan, a túlburjánzó statisztika okozta sok bosszúságot, időrabiást jelentő kérésekkel szemben. A törvényjavaslat és a végrehajtási utasítás tervezete tehát szinte minden eddigi gonddal számolt, mégis az a gondolat vetődik fel, hogy a , gyakorlatban hogyan fog érvényesülni a törvényjavaslat szellemié, vajon egy csapásra megszűnnek-e az eddig fölmerült anomáliák. Ügy gondolom, hogy a törvényjavaslat csupán a rendszer lehetőségét teremtette meg, maradéktalan érvényesüléséhez minden szinten a politikai, gazdasági, társadalmi, tudományos élet vezetőinek, de az állampolgároknak is sokat kell tenniük. Gondolom, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, Bálint József államtitkár elvtárs is egyetért azokkal a megállapításokkal, amelyek a jelenlegi statisztikai, beszámolási rendszer további egyszerűsítésére vonatkoznak. Ugyanakkor arra szeretnők a figyelmet felhívni, hogy a statisztikának követnie kell a társadalmi és a gazdasági élet változásait, ki kell terjednie olyan kérdések vizsgálatára, amelyekre vonatkozóan a partes a kormány határozatot hozott. Föltételezhető, hogy a törvény, illetőleg a végrehajtási utasításáról szóló rendelet alapján létrehozott statisztikai koordinációs bizottság sok átfedést és párhuzamos adatgyűjtést megszüntet, biztosítja majd az egységes fegyelmi rendszert. Működése azonban csak akkor lesz eredményes, ha a különböző állami szerveik, tanácsok is felülvizsgálják és racionalizálják saját információs rendszerüket és biztosítják szoros kapcsolatát az állami statisztikai információs rendszerrel. A Központi Statisztikai Hivatal a területi sízervek létrehozása óta igen sokat tett azért, hogy a megyei párt- és állami szervek a területükre vonatkozóan megfelelő információk birtokában legyenek. Vannak ugyan olyan társadalmi és gazdasági jelenségek, amelyeknek méi rése megyei szinten nem lehetséges, mégis az a javaslatom, hogy a Központi Statisztikai Hivatal szélesítse tovább a megyei szintű információk körét, iés a területi 'statisztika fejlesztésével to, vábbra is hathatósan segítse a megyei vezető szervek munkáját. Az elmondottak figyelembevételével néhány javaslatot is szeretnek tenni, amelyeket mindenek előtt a végrehajtási utasításban lehetne rögzíteni. A mi irányítási rendszerünkben úgy gondolom, csökkenteni lehet az adatgyűjtés mennyiségét, mivel több észrevétel arra utal, hogy áz igények túlzottak a beszámolók és egyéb jelentéseik vonatkozásában, amelyeknek csökkentése feltétlenül szükséges lenne. Jelenleg olyan tömegű adathalmaz áll rendelkezésre, amelyet a vezetés nem tud felhasználni az irányító, vezető munkában. A főhatóságok kezdeményezésé3. október 4-én, csütörtökön 1638 vei és irányításával felül kellene vizsgálni mindazokat az ez ideig érvényben levő utasításokat, amelyek elsősorban operatív célokra különböző jelentéseket kérnek, viszonylag nagy gyakorisággal vállalatoktól, intézményektől, szervektől. Ezek nem minősülnek ugyan statisztikai jelentésnek, és a szükségességük sokszor nem vitatható, de gyakoriságuk és a kért adattömeg nagy részben mérsékelhető lenne. Ugyancsak főhatósági irányítással meg kellene ismertetni a középfokú szervekkel, valamint a vállalatokkal, intézményekkel, illetőleg vezetőikkel, hogy milyen adatok hol állnak rendelkezésükre, és nem utolsósorban hogyan használják fel ezeket gyakorlati munkájukban. Az eddigieknél jobban figyelembe kellene venni az alsószintű vezetőknek azokat az észrevételeit, amelyek az információkérések sokaságára, vagy gyakoriságára vonatkoznak. El kellene érni, hogy a rendelkezésre álló adatokat, információikat az eddigieknél is szakszerűbben hasznosítsuk és még jobban használjuk fel — természetesen azokat, amelyek nem titkosak — a közvélemény tájékoztatására. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondottakat vegye figyelembe. A beterjesztett törvényjavaslatot a magam részéről elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Varga Sándor képviselőtársunk. VARGA SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! A statisztikai adatszolgáltatással, adatgyűjtéssel kapcsolatban hallottam, tapasztaltam sok pozitív véleményt, de az őszinteség kedvéért hozzáteszem azt is, hogy olykor-olykor negatív vélemények is kifejezésre jutnak. A magam részéről a statisztikai adatszolgáltatás, adatgyűjtés pozitív oldalát, az elkészített törvénytervezet jogosságát, időszerűségét, célját szeretném néhány rövid gondolattal erősíteni. A statisztika akarva-akaratlanul átszövi egész életünket, születésünktől halálunkig, de tudnunk kell, hogy a statisztikai számok, meghatározások mögött is az ember áll, imint a szocialista fejlődés érdeklődésének középpontja. Mindannyian valljuk: célunk az ember szellemi és anyagi igényeinek mind fokozottabb mértékű kielégítése. Fontossági sorrend és a teljesség igénye nélkül említeném meg, hogy a dolgozók életszínvonalának emelkedése, művelődési és szellemi igényeinek kielégítése, a keresetek alakulása, a társadalmi rétegek változása, a nők és a fiatalok helyzete, a mezőgazdaságban dolgozók száma, kora, neme tekintetében nem lehet érzésekre, feltételezésekre támaszkodni. Ha pedig nem lehet és nem is szabad, akkor föltétlenül szükséges és egyet kell értenünk abban, hogy legyen anyagilag biztosított, egységes folyamatában végigkísért olyan meghatározott és tartalmában tisztázott adat, amely rögzíti a múltat, megbízható képet ad a jelenről és ezekre az alapokra támaszkodva összefüggésükben mutat irányt a tennivalóikra is. Szocialista társadalmunk gyors ütemben történő fejlődése az élet minden területén meg-