Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-22

1639 Az Országgyűlés 22. ülése, 1973. október 4-én, csütörtökön 1640kívánta, hogy törvényeinket fölülvizsgálva rögzítsük eddig elért eredményeinket, utat nyissunk és perspektívákat adjunk további fejlődésünknek. Ez alól a szükségszerűség alól a statisztikai adatszolgáltatás, illetőleg a statisztikai törvény mai életünkhöz való hozzáigazítását sem vonhatjuk ki. Tisztelt Országgyűlés! A statisztikai törvényjavaslat indokolásának egyik fontos megállapítása, hogy regisztrálja, elismeri a statisztikai tevékenység eddigi fejlődését. Nagymértékben javult az információszerzés lehetősége, a statisztikai adatok pontossága, elemzések állnak rendelkezésre. A kialakult vélemények alapján a statisztikai adatok megyei szinten jól hasznosíthatók. Némelykor gondot okoznák az összehasonlíthatóságot illetően az időközönként alkalmazott szerkezeti változtatások. Rendkívül fontos a fogalmak tisztázása is. A törvényjavaslat újra szabályozza a feladatokat, azokat a legfőbb követelményeket, amelyeket az állami statisztika egységes rendszerének teljesítenie kell. A statisztikai tevékenység fejlődését Szolnok megyei példával is szeretném aláhúzni. Gondolom, hogy más megyékben is hasonlóan alakult az elmúlt időszak. Míg 1953-ban a Szolnok megyei igazgatóság dolgozói 70 százalékának érettségije sem volt, addig jelenleg már egy negyedének egyetemi és főiskolai végzettsége van, középiskolát pedig mindenki végzett. A megyei igazgatóságnak és valamennyi felügyelőségnek a jelenlegi feladathoz mérten általában megfelelő irodahelyiségei vannak, és el van látva egyre korszerűbb irodagépekkel is. A gond az, hogy anyagiakban egyelőre nem tudják 'munkatársaiknak azt nyújtani, amit a hasonló államigazgatási szervek. Az volna célszerű, ha a megyei igazgatóságok a megyei információáramlás központjaivá válnának és a megyékben információt adó szervek — a KSH, a megyei tanács, az OTP, a Nemzeti Bank — megfelelően koordinálnák tevékenységüket, hogy párhuzamos tájékoztatás ne legyen, mert ez felesleges, egymást ellenőrző tájékoztatásra sincs szükség. Ez természetesen az adatgyűjtésre is vonatkozik. Olykor lehet tapasztalni, hogy olyan adatok gyűjtésére is sor kerül, amelyeik a megyei igazgatóságok rendelkezésére állnak. Ez lényegében azt is jelenti, hogy előzőleg nem egyeztetnek, nem kérilk ki az igazgatóság véleményét. A területi statisztikai igazgatóságon kialakult az egységes statisztikai mutatószámrendszer, amelynek segítségével nyomon követhető a megye, a járások, a városok, a községek társadalmi, gazdasági fejlődése. A megjelent évkönyvek, negyedéves jelentések, a városi és községi törzskönyvek is ezeket az adatokat tartalmazzák. Az eddigieknél jobban kell tudatosítani azon adatforrásokat, illetve törekedni kell arra, hogy a felhasználók köre tovább bővüljön. Az igazgatóságok publikációs tevékenységet is folytatnak rádión, sajtón, szakfolyóiratokon keresztül. A területi megyei tervezés alapjául szolgáló adatok és elemzéseik rendelkezésre állnak, célszerű lenne azonban a megyei méretű tervmutatórendszer kialakítása, anert a tervek mérését csak így lehet biztosítani. Tisztelt Országgyűlés! A statisztikai törvénytervezettel, a statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatban több Szolnok megyei nagyvállalattól kértem véleményt. Egyöntetű álláspont alakult ki abban, hogy elismerik a statisztikai adatszolgáltatás szükségességét ; a vállalatok irányításában azok a statisztikai adatok, amelyek a beszámolási rendszert képezik, a belső információ fő forrásai közé tartoznak. A negyedéves és éves jelentések nemcsak a termelőegység eredményeit mutatják ki, hanem alapul szolgálnak az operatív és hosszabb távú tervek kidolgozásához is. Azt is hozzá kell tennem, hogy a statisztikai jelentések nem mindig elegendők a vállalatvezetők döntéseihez. A statisztikai adatok szükségszerűsége mellett kifogások is merültek fel, melyek a következőkben foglalhatók össze: Egyes jelentésekkel kapcsolatban az időbeli elhatárolás nem megfelelő, mivel nem a tényleges havi zárási időszakon belüli mozgásokat vizsgálja. Elkészítésükhöz szükséges határidő nem elegendő, még gépi adatfeldolgozás esetén sem, a precíz, elemző vizsgálódásokhoz. Gondot okoznak az egyszerű adatszolgáltatások, tekintettel arra, hogy a vállalatoknak az analitikus nyilvántartása még nem áll olyan fejlett szinten, gépi adatfeldolgozása alacsony, amelyből ezen adatszolgáltatások megoldhatók lennének. Az egyéb szervek részére készített adatszolgáltatások rapszodikusan jelentkeznek, amelyek egyáltalán nem igazodnak sem a vállalati jelentések külső és belső információs rendszeréhez, sem határidőben, sem adatigény tekintetében. Kifogás merült fel az adatigények egyenletessége szempontjából is, tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatások súlya a negyedéveikre és az éves zárásokra esik, s általában az egyszerű adatszolgáltatások is ezen csúcsidőben jelentkeznek.. Találkoztak nem egy esetben engedély nélküli adatszolgáltatással is, amely csak huzamosabb időn keresztül nagy munkaerő ráfordítással készülhetett el. A Szolnok megyei tapasztalatok szerint 'megfigyelhető az is, hogy az engedély nélküli adatgyűjtések pontatlan megfogalmazásokat is tartalmaznak, és gyakran kitöltési utasításuk sincsen. Eléggé elterjedt az is, hogy levél formájában, szövegesen határozzák meg a kért adatok körét. Az engedély nélküli statisztika a vállalatokat indokolatlanul terheli, viszont a megyei igazgatóságoknak nincs olyan jogkörük, hogy megtiltsák ezeket az adatgyűjtéseket. Szükségesnek látszik, hogy messzemenő koordináció valósuljon meg, erre utal a törvénytervezet is. Talán helyes lenne az is. ha megyei szinten is folyna ilyen gyakorlat. Az összehangolt egységes állami statisztikának biztosítania kell a különböző szinten jelentkező indokolt adatigényeket, másrészt azonban meg kell akadályozni az adatszoigáltaitókat feleslegesen terhelő, indokolatlan túlméretezett adatgyűitéseket. El kell kerülni a párhuzamos adatgyűjtéseket, a szakszerűtlen statisztikai tevékenységet, ugyanakkor fokozni kell a statisz-