Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-22

1633 Az Országgyűlés 22. ülése, 1973. október 4-én, csütörtökön 1634 kétezer munkaerő, amelyet a statisztika feltárt, Bem ment, mert azt nem vizsgálták, hogy azok, akikre a telepítéseknél számítottak, családi körülményeik vagy egyéb okok végett nem szándékoztak munkát vállalni. így felesleges beruházást végeztek, munkaerő-vándorlást is előidézve. Felvetődött, hogy ha a statisztikusok mélyebb ismereteket közöltek volna a nem dolgozó nőkről, és nemcsak azok létszámát, akkor ez a helyzet elkerülhető lett volna. Az ezzel kapcsolatos vita során olyan álláspont alakult ki, hogy a statisztikusoknak törekedni kell a fokozottabb, részletesebb csoportosításokra. Az adatok helyes felhasználása azonban nem a statisztikusok feladatát képezi. Az indokolatlan és párhuzamos adatszolgáltatásokat bírálták Sas Kálmán és Sándor József képviselőtársaim, példákkal illusztrálva. Dr. Szabó Kálmán képviselőtársunk javasolta, hogy a statisztikai felvételi programok kialakításánál a tudományos szervek, egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek befolyásolási hatáskört kapjanak. Továbbá, hogy a benyújtott és feldolgozott adatokat a tudományos kutatók azok hivatalos közzététele előtt megkaphassák, az ilyen irányú kívánságaikat csak akkor lehessen megtagadni, ha a kért adatok államtitkot képeznek. A két bizottság együttes ülésén úgy foglalt állást, hogy dr. Szabó Kálmán képviselőtársunk javaslata lényeges problémát vetett fel. Ugyanis a tudományos munka nem nélkülözheti a valóságot tükröző, mindenre kiterjedő ismereteket, így az aktuális statisztikai adatokat sem. Mindezeket figyelembe véve a két bizottság együttesen javasolja a Központi Statisztikai Hivatal elnökének, hogy a statisztikai munka öszszehangolása, a feladatok közös kialakítása és ésszerű megosztása érdekében megszervezésre kerülő statisztikai koordinációs bizottság munkájába vonja be a Magyar Tudományos Akadémia illetékes képviselőjét. Tisztelt Országgyűlés ! A bizottsági viták azt bizonyították, hogy egy gondosan, körültekintően szerkesztett törvényjavaslat készült. Tartalmazza mindazokat a követelményeket, amelyek joggal támaszthatók a statisztika iránt, másrészt kellő felhatalmazást ad az érdekeltek számára, hogy feladataikat a X. kongresszus határozatainak megfelelően, a szocialista tervgazdálkodás, társadalmi rendszerünk további megszilárdítása érdekében végezzék. Ezért a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a tervés költségvetési bizottság nevében a törvényjavaslatot a beterjesztett módosításokkal együtt a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javasolom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a statisztikáról szóló törvényjavaslathoz hat képviselőtársunk jelentkezett hozzászólásra. Elsőként Novics János képviselőtársunknak adom meg a szót. NOVICS JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! A statisztikáról szóló törvényjavaslathoz, részben annak végrehajtási utasításához, de általában néhány konkrét kérdéshez kívánok hozzászólni, illetve ahhoz megjegyzéseket tenni. Előre szeretném bocsátani, hogy a törvényjavaslat indokolásával a magam részéről teljes mértékben: egyetértek, és elfogadhatónak tartom magát a törvényjavaslatot is

v Észrevételeimet saját tapasztalataimra és egy NEB-vizsgálatra alapozva teszem meg. Ahhoz, hogy megalapozott döntéseket lehessen hozni, szükséges mennyiségű megbízható« adatra, információra van szüksége mind a felső,, mind a középszintű, de az alsó vezetésnek is. Azt hiszem, ezt a megállapítást senki sem vitathatja, semmilyen irányító szerv, vagy intézmény ' vezetője, de még vállalat vezetője sem képes saját munkáját jól ellátni, ha a döntési szintnek, megfelelő mennyiségű, megbízható, megfelelően rendezett információval nem rendelkezik.. Az azonban, hogy kinek mikor, milyen menynyiségű információra van feltétlenül szüksége a; vezetéshez, korántsem tisztázott kérdés. Jelenleg ugyanis olyan tömegű adathalmaz áll rendelkezésre, amelynek befogadása, a vezetésben való hasznosítása szinte lehetetlen, ennek jórésze felesleges. Ügy hiszem, hogy a szükséges adatgyűjtés, információ mennyiségét az állami irányítás rendszere is meghatározza, mert a túlzottan központosított irányítási rendszer esetében, főleg központilag, több adatra van szükség. Ebből kiindulva a Baranya megyei NEB célvizsgálatot tartott 15 vállalatnál és intézménynél, valamint a tanácsoknál 1972 decemberében abból a célból, hogy az adatgyűjtések mennyiségét, gyakoriságát és azok felhasználását vizsgálja. / A vizsgálat adatai és a szubjektív vélemé-. nyék szerint az információadások számszerint 1971-^hez viszonyítva jelentősen ugyan nem nőttek, de mennyiségüket tekintve soknak ítélhetők. Az általánoson belül talán nem árt szóvátenni, hogy azoknál a vállalatoknál, intézményeknél, szerveknél, amelyek valamiféle függőségi viszonyban vannak a megyén belül, vagy amelyek tröszti szervezetben működnek, növekedés mutatkozik az információadásban abszolút értelemben is és a kért adattömeg vonatkozásában is. A rendeletileg előírt információadások — ide tartozik a hivatalos statisztikai adatszolgáltatás is — különösebb gondot nem jelentenek a vállalatok részére, mert ezekre fel lehet készülni, megfelelő bizonylati alapjuk van, s tartalmaznak olyan utasításokat, útmutatásokait, melyek a helyes kitölthetőséget biztosítják. Meg kell jegyezni azonban, hogy kivétel itt is alkad. Találkozni lehet olvan észrevételekkel is, melyek jogosan sérelmezik az állami statisztika bővülését is. Szabad legyen egyetlen példát szóvá tenni: negyedévenként végeznek reprezentatív állatszámlálást. Szerintem ezen adatokból nem sok következtetést lehet levonni, mert a csökkenést megközelítő pontossággal a felvásárlás adataiból is meg lehetne állapítani. Szerintem elegendő lenne félévenként, vagy évenként ilyen felmérést végezni. A törvénytervezet megkülönböztet állami ,