Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-22

1631 Az Országgyűlés 22. ülése, 1973. október 4-én, csütörtökön 1632 lenleg már túlhaladottak, nem felelnek meg a követelményeknek. Ennek alapján indokolt tehát, hogy a magyar Országgyűlés az állami statisztikáról a jelen időszak és az előrelátható jövő követelményeit felmérő új jogszabályt alkosson. A törvényjavaslatot és a kormány rendelettervezetét az illetékesek igen alapos, körültekintő, mintegy két évig tartó szakmai és jogi előkészítő munkája előzte meg. E munka során kerültek kidolgozásra azok a célkitűzések, melyek megvalósítását az új törvénynek .szolgálnia kell. E célok meghatározása során helyesen alkalmazták az 1952. évi VI. törvény gyakorlatainál szerzett hasznos tapasztalatokat is. A mun-ka során figyelembe vették még a társadalmi, gazdasági valóságban végbement fejlődés által a szocialista statisztika iránt támasztott magasabb szintű követelményeket is, valamint a szocialista és a fejlett statisztikai rendszert alkalmazó egyes tőkésországok tapasztalatait. A vitában felszólaló képviselők valamenynyien helyeselték a törvényjavaslatot, annak időszerűségét, azzal egyetértve egy-egy paragrafusát konkrétan is vizsgálták, elemezték. Bálint elvtárs beszámolójában részletesen indokolta a törvényjavaslatot, melyet a két bizottság részleteiben is megvitatott. A vitában is elvként fogalmazódott meg, hogy a tervgazdálkodás mai "követelményeihez alkalmazkodó modern statisztikát egységes, szabályzóit rendszerként kell felfogni. Egyrészt, mint a statisztikai tevékenység szakmai folyamatait egységbe foglaló, ezek mindegyikének a követelményekhez mért arányos fejlődését és zavartalan működését biztosító állami feladatot, másrészt az egyéb rendszerekkel együttműködő, azokkal kölcsönhatásban élő információs bázist. Ezzel' egyidejűleg lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a folyamatosan átalakuló, fejlődő követelményeknek megfelelően a statisztikai rendszer képes legyen önmagát is megújítani, tudja továbbfejleszteni tudományos és technikai eszközeit, figyelemmel kísérni és értékelni saját működésének hatékonyságát is. Ezzel lehetőséget kell teremteni arra, hogy a népgazdaságilag egységes információs rendszer megvalósítása érdekében a statisztika hatást gyakoroljon, szervező erőként működjék közre, a tervgazdálkodást a statisztika sajátos eszközeivel segítse és erősítse. Mikor teljesíti feladatát ez a törvény? Akkor, ha biztosítja a vezető párt- és állami szervek részére a döntések előkészítéséhez és meghozatalához, a népgazdasági tervek megalapozásához, méréséhez, a funkcionális, az ágazati és területi irányításhoz, a felügyelet ellátásához szükséges adatokat, valamint a közvélemény tájékoztatását is. Az is kívánatos, hogy a világszerte egyre jelentősebb szerepet játszó számítástechnika kellően hasznosítva legyen a magyar statisztikai munka során: ez biztosítja a gyors és pontos adatszolgáltatást. Jó példa erre a budapesti lakásfelmérés és elosztás. A statisztikai tevékenység alapvetően állami feladat, amelyet elsősorban az állami szerveknek kell végezni. Hogyan segíti ezt az új törvény? Az állami statisztikai tevékenységnek az új törvényben két alapvető színterét alakították ki: a központi irányítási célokra a népgazdasági áttekintés érdekében a központi állami statisztikát, és a minisztériumi, főhatósági szakmai irányítási feladatok ellátásához szükséges információk biztosításához az igazgatási statisztikát. Az állami statisztikai rendszer e két eleme között összhang szükséges, Ennek azonban lényeges előfeltételei vannak. Fontos, hogy azonos statisztikai előírásokat alkalmazzanak. Folyamatosan biztosítani kell az országban folyó valamennyi statisztikai adatgyűjtés, később fokozatosan a feldolgozás, tájékoztatás és tárolás feletti áttekintést, azoknak megfelelő nyilvántartását is. Tisztelt Országgyűlés ! A két bizottság együttes ülésén dr. Antalffy György, valamint Bartha János képviselőtársak által beterjesztett módosításokat együttes jelentésünkben ma reggel kézhez kapták képviselőtársaink. Ezenkívül a vitában az is felvetődött, hogy a 2. § (1) pontjának befejező részét, „tájékoztatást adjon" kifejezést megbízható adatok közlésével cseréljük fel. Mivel a tájékoztatás általánosabb fogalom, magában foglalja az adatközlésen kívül a szöveges elemzéseket, előrejelzéseket is, az adatközlés kifejezés pedig korlátozná a törvény célkitűzéseit, a vita az eredeti szöveg meghagyását eredményezte. A felszólalók helyeselték a 13. §-ban törvénybe foglalandó önkéntes adatszolgáltatás elvét, mely előnyöket biztosít mind az adatszolgáltató, mind az adatkérő szempontjából. Ez abban jut kifejezésre, hogy a jövőben bizonyos adatközlések nem kötelezően, hanem önkéntes alapon szerveződnek. Az adatszolgáltatóknak lehetőségük lesz arra, hogy a válaszadást jogi következmények nélkül megtagadják. Az adatkérő szervezetek, intézmények számára az az előny kínálkozik, hogy az állami statisztika adatkörében nem szereplő, de olyan lényeges kérdésekről is kérhetnek adatszolgáltatást, amelyek teljesen újszerű információkat biztosítanak számukra, például a piackutatás, vélekedések, különleges magatartás stb. Számos meggondolás szól amellett, hogy az önkéntes alapon folyó adatgyűjtéseket is bizonyos korlátok közé kell szorítani. Ezt a célt szolgálja az az intézkedés, hogy az ilyen alapon tervezett adatgyűjtéseket is a felügyeleti szerveknél véleményeztetni kell. Ezáltal nyerhető' áttekintés az országban folyó valamennyi adatgyűjtésről. Ilyen esetekben azonban biztosítani kell a gyors ügyintézést. Vita tárgyát képezte az is, hogy sok esetben nem elegendő a statisztika által közölt globális számokból kiindulni. Azok alapján mérlegelés nélkül határozatokat és döntéseket hozni nem lehet. Példaként szerepelt egy új üzem létesítése, amely elsősorban a statisztikában kimutatott munkaképes korú nők számára kíván munkalehetőséget biztosítani. Azonban a felmérést végző szervek elmulasztották a szóban forgó munkaképes korú nők életkörülményeinek és szándékának felmérését elvégezni. Az üzem beindításakor derült ki, hogy az új üzem jobb, mint az előzők, és oda vándorolnak át a munkaerők a régebbi üzemekből. De az a bizonyos