Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-22

1629 Az Országgyűlés 22. ülése, 1973. október 4-én, csütörtökön 1630 Harmadszor: az adatgyűjtés és feldolgozás ne legyen túlságosan költséges. Ezért olyan felmérési programokat és kiadványterveket kell összeállítani, amelyek anyagi fedezetére az ország az adott időben képes. Negyedszer: mindezek megkívánják, hogy a Központi Statisztikai Hivatalban és az azon kívül dolgozó statisztikusok nagy szakmai hozzáértéssel, tudásukat állandóan továbbfejlesztve végezzék munkájukat. Tisztelt Országgyűlés! Az 1952. évi törvény az akkori viszonyoknak megfelelően tartalmazott intézkedéseket a statisztikai munka követelményeinek és előfeltételeinek biztosítására. E törvény egyes rendelkezéseit azonban a gyakorlati élet már túlhaladta. A képviselő elvtársak ismerik a benyújtott törvényjavaslatot, annak indokolását. Ezért nem kívánom az azokban foglaltakat részletesebben taglalni, mégis engedjék meg, hogy néhány részletéhez további kiegészítő megjegyzést fűzzek. Az 1952. évi törvény a statisztikai feladatok ellátásának erősen centralizált rendszerét írta elő. Például valamennyi adatgyűjtés engedélyezésének jogát kizárólag a Központi Statisztikai Hivatal elnökére bízta. Ennek a feladatnak egyre inkább csak formálisan lehetett eleget tenni, és akadályozta a minisztériumok és más irányító szervek önálló tevékenységét. Végül is a törvény ellenére olyan adatgyűjtési rendszer alakult ki, amelyben a centralizmus a fő folyamatokra terjedt ki, számos területen emellett decentralizáltan is létezett statisztika. Az élet ezt megkövetelte. A jelenlegi törvényjavaslat figyelembe veszi a statisztikai munka megosztásának bizonyos fokú szükségességét. Ez abból fakad, hogy mindazok számára, akik valamilyen szinten irányítanak, vezetnek, biztosítani kell a vezetéshez szükséges információk megszerzésének lehetőségét. A törvényjavaslat ezért megkülönbözteti a központi állami statisztikát, amelynek feladatait a jövőben is a Központi Statisztikai Hivatal látja el, valamint az igazgatási statisztikát, vagyis a minisztériumok, országos hatáskörű szervek és tanácsok statisztikai tevékenységét. Az utóbbi szervek a jövőben saját hatáskörükben is elrendelhetnek statisztikai adatgyűjtéseket, amennyiben a központi állami statisztikából a szükséges adatok nem ismerhetők meg. Ez a munkamegosztás nem jelentheti azonban, hogy a Központi Statisztikai Hivatal és a többi állami szerv egymást figyelmen kívül hagyva lássák el a munkájukat. Szoros együttműködésre van szükség, koordinációra, amit a törvényjavaslat előír. A törvényjavaslat értelmében más szerv, tehát például valamely társadalmi szerv vagy kutatóintézet adatszolgáltatást nem rendelhet el. Ilyen korlátozásra feltétlenül szükség van. Adatszolgáltatás-elrendelési jogkörrel nem rendelkező szervek csak az önkéntesség alapján gyűjthetnek adatokat, amire kötelesek az adatközlők figyelmét felhívni. Halaszthatatlan feladat a statisztikai munka fokozottabb számítógépesítése. A Központi Statisztikai Hivatal közreműködik a számítás69* technikai fejlesztési program megvalósításában. Ennek keretében bővítjük a statisztikai feladatokat végző gépparkot, gyorsítjuk a számítástechnikai szakemberek képzését. A törvényjavaslatból kitűnik, hogy a statisztikának változatlanul egyik fő feladata a közvélemény tájékoztatása, valamint a tudományok műveléséhez szükséges adatok szolgáltatása. Az adatgyűjtési és tájékoztatási programokat úgy kell továbbfejleszteni, hogy alkalmasak legyenek az adatok iránt jelentkező differenciált igények kielégítésére. Különféle kiadványok megjelentetésén túlmenően fel kell használnunk mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a sajtó, a rádió és a televízió nyújt számunkra a statisztikai vizsgálatok eredményeinek megismertetéséhez. A statisztikai adatoknak ilyen széles körű nyilvános közzététele egyúttal módot nyújt az adatok állandó társadalmi ellenőrzésére, kifejezve ezzel is társadalmi rendszerünk demokratizmusát. Végezetül szeretném a tisztelt Országgyűlés figyelmét felhívni a törvényjavaslatnak még egy lényeges vonására. Az 1952-es törvény nem tartalmazott intézkedéseket az adatszolgáltatók védelme tekintetében. A jelenlegi törvényjavaslat kitér arra, hogy állami, szövetkezeti szervek, társadalmi és más szervezetek egyedi statisztikai adatait csak különleges feltételek mellett lehet közzétenni, a magánszemélyek körülményére vonatkozó adatot pedig kizárólag csak statisztikai célra szabad felhasználni. Az utóbbit azért kell hangsúlyozni, mert a korszerű statisztika egyre fokozottabb mértékben fordul reprezentatív felvételekkel magánszemélyekhez. Ennek során mind részletesebb, sőt bizalmas adatokat kérdez. A törvényjavaslat intézkedik arról is, hogy' az általuk közölt adatok más magánszemélyekvagy illetéktelen szervek tudomására nem juthatnak. Jelenleg is ezen elv alapján működnek együtt a Központi Statisztikai Hivatal szervei több ezer önkéntes adatszolgáltató állampolgárral a háztartás-statisztika készítése során. Tisztelt Országgyűlés ! Meggyőződésem, hogy ez a törvényjavaslat megfelel a reális igényeknek és egyben segítséget nyújt a statisztika továbbfejlődéséhez. A törvény helyes gyakorlati végrehajtása esetén a statisztika fokozott mértékben lesz képes hozzájárulni szocialista társadalmi rendszerünk építéséhez. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a benyújtott törvényjavaslatot fogadja el, emelje törvényerőre. (Taps.) ELNÖK: Nóvák Béla képviselőtársunkat, a törvényjavaslat együttes bizottsági előadóját illeti a szó. NOVÁK BÉLA: Tisztelt Országgyűlési Kedves Képviselőtársaim ! A most napirenden levő törvényjavaslatot a megyei, valamint a budapesti képviselőcsoportok megtárgyalása után szeptember 28-án az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a terv- és költségvetési bizottsága együttes ülésén tárgyalta meg. Amint ezt a törvényjavaslat indoklása is tartalmazza, az 1952. évi VÏ. törvény előírásai je—