Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-22

1629 Az Országgyűlés 22. ülése, 1973. október 4-én, csütörtökön 1630 Harmadszor: az adatgyűjtés és feldolgozás ne legyen túlságosan költséges. Ezért olyan fel­mérési programokat és kiadványterveket kell összeállítani, amelyek anyagi fedezetére az or­szág az adott időben képes. Negyedszer: mindezek megkívánják, hogy a Központi Statisztikai Hivatalban és az azon kí­vül dolgozó statisztikusok nagy szakmai hozzá­értéssel, tudásukat állandóan továbbfejlesztve végezzék munkájukat. Tisztelt Országgyűlés! Az 1952. évi törvény az akkori viszonyoknak megfelelően tartalma­zott intézkedéseket a statisztikai munka köve­telményeinek és előfeltételeinek biztosítására. E törvény egyes rendelkezéseit azonban a gyakor­lati élet már túlhaladta. A képviselő elvtársak ismerik a benyújtott törvényjavaslatot, annak indokolását. Ezért nem kívánom az azokban foglaltakat részletesebben taglalni, mégis engedjék meg, hogy néhány részletéhez további kiegészítő megjegyzést fűz­zek. Az 1952. évi törvény a statisztikai feladatok ellátásának erősen centralizált rendszerét írta elő. Például valamennyi adatgyűjtés engedélye­zésének jogát kizárólag a Központi Statisztikai Hivatal elnökére bízta. Ennek a feladatnak egy­re inkább csak formálisan lehetett eleget tenni, és akadályozta a minisztériumok és más irá­nyító szervek önálló tevékenységét. Végül is a törvény ellenére olyan adatgyűjtési rendszer alakult ki, amelyben a centralizmus a fő folya­matokra terjedt ki, számos területen emellett decentralizáltan is létezett statisztika. Az élet ezt megkövetelte. A jelenlegi törvényjavaslat figyelembe ve­szi a statisztikai munka megosztásának bizonyos fokú szükségességét. Ez abból fakad, hogy mindazok számára, akik valamilyen szinten irányítanak, vezetnek, biztosítani kell a veze­téshez szükséges információk megszerzésének lehetőségét. A törvényjavaslat ezért megkülön­bözteti a központi állami statisztikát, amelynek feladatait a jövőben is a Központi Statisztikai Hivatal látja el, valamint az igazgatási statisz­tikát, vagyis a minisztériumok, országos hatás­körű szervek és tanácsok statisztikai tevékeny­ségét. Az utóbbi szervek a jövőben saját hatás­körükben is elrendelhetnek statisztikai adat­gyűjtéseket, amennyiben a központi állami sta­tisztikából a szükséges adatok nem ismerhetők meg. Ez a munkamegosztás nem jelentheti azon­ban, hogy a Központi Statisztikai Hivatal és a többi állami szerv egymást figyelmen kívül hagyva lássák el a munkájukat. Szoros együtt­működésre van szükség, koordinációra, amit a törvényjavaslat előír. A törvényjavaslat értelmében más szerv, tehát például valamely társadalmi szerv vagy kutatóintézet adatszolgáltatást nem rendelhet el. Ilyen korlátozásra feltétlenül szükség van. Adatszolgáltatás-elrendelési jogkörrel nem ren­delkező szervek csak az önkéntesség alapján gyűjthetnek adatokat, amire kötelesek az adat­közlők figyelmét felhívni. Halaszthatatlan feladat a statisztikai mun­ka fokozottabb számítógépesítése. A Központi Statisztikai Hivatal közreműködik a számítás­69* technikai fejlesztési program megvalósításában. Ennek keretében bővítjük a statisztikai felada­tokat végző gépparkot, gyorsítjuk a számítás­technikai szakemberek képzését. A törvényjavaslatból kitűnik, hogy a sta­tisztikának változatlanul egyik fő feladata a közvélemény tájékoztatása, valamint a tudomá­nyok műveléséhez szükséges adatok szolgáltatá­sa. Az adatgyűjtési és tájékoztatási programo­kat úgy kell továbbfejleszteni, hogy alkalmasak legyenek az adatok iránt jelentkező differen­ciált igények kielégítésére. Különféle kiadvá­nyok megjelentetésén túlmenően fel kell hasz­nálnunk mindazokat a lehetőségeket, amelye­ket a sajtó, a rádió és a televízió nyújt számunk­ra a statisztikai vizsgálatok eredményeinek megismertetéséhez. A statisztikai adatoknak ilyen széles körű nyilvános közzététele egyúttal módot nyújt az adatok állandó társadalmi el­lenőrzésére, kifejezve ezzel is társadalmi rend­szerünk demokratizmusát. Végezetül szeretném a tisztelt Országgyű­lés figyelmét felhívni a törvényjavaslatnak még egy lényeges vonására. Az 1952-es törvény nem tartalmazott intézkedéseket az adatszolgáltatók védelme tekintetében. A jelenlegi törvényjavas­lat kitér arra, hogy állami, szövetkezeti szer­vek, társadalmi és más szervezetek egyedi sta­tisztikai adatait csak különleges feltételek mel­lett lehet közzétenni, a magánszemélyek körül­ményére vonatkozó adatot pedig kizárólag csak statisztikai célra szabad felhasználni. Az utób­bit azért kell hangsúlyozni, mert a korszerű sta­tisztika egyre fokozottabb mértékben fordul reprezentatív felvételekkel magánszemélyekhez. Ennek során mind részletesebb, sőt bizalmas adatokat kérdez. A törvényjavaslat intézkedik arról is, hogy' az általuk közölt adatok más magánszemélyek­vagy illetéktelen szervek tudomására nem jut­hatnak. Jelenleg is ezen elv alapján működnek együtt a Központi Statisztikai Hivatal szervei több ezer önkéntes adatszolgáltató állampolgár­ral a háztartás-statisztika készítése során. Tisztelt Országgyűlés ! Meggyőződésem, hogy ez a törvényjavaslat megfelel a reális igé­nyeknek és egyben segítséget nyújt a statisztika továbbfejlődéséhez. A törvény helyes gyakorlati végrehajtása esetén a statisztika fokozott mér­tékben lesz képes hozzájárulni szocialista tár­sadalmi rendszerünk építéséhez. Kérem a tisz­telt Országgyűlést, hogy a benyújtott törvény­javaslatot fogadja el, emelje törvényerőre. (Taps.) ELNÖK: Nóvák Béla képviselőtársunkat, a törvényjavaslat együttes bizottsági előadóját il­leti a szó. NOVÁK BÉLA: Tisztelt Országgyűlési Kedves Képviselőtársaim ! A most napirenden levő törvényjavaslatot a megyei, valamint a bu­dapesti képviselőcsoportok megtárgyalása után szeptember 28-án az Országgyűlés jogi, igazga­tási és igazságügyi, valamint a terv- és költség­vetési bizottsága együttes ülésén tárgyalta meg. Amint ezt a törvényjavaslat indoklása is tar­talmazza, az 1952. évi VÏ. törvény előírásai je—

Next

/
Oldalképek
Tartalom