Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-21

1575 Az Országgyűlés 21. ülése, 1973. június 15-én, pénteken 1576 tebb biztosítását segítsék elő. Tegyenek intézkedéseket az illetékes országos szervek abban az irányban, hogy elfogadható vagy esetenként bővebb burgonyatermés esetén is meglegyenek a biztonságos értékesítés föltételei. Ügy hiszem, az értékesítés szervezeti formájának korszerűsítése indokolt, mivel megyénkben 1971-ben, egy viszonylag jó burgonyatermő évben elég nagy gond érte az üzemeket a burgonya nagyon nehézkes értékesíthetősége miatt; nem beszélve arról, hogy korszerű műszaki fejlesztésre az üzemek akkor tudnak vállalkozni, ha a megtermelendő termékek értékesítése garantálva van. Enélkül el sem lehet várni a termelőszövetkezetektől, hogy nagyobb befektetéseket eszközöljenek a burgonyatermesztés céljára. Tisztelt Országgyűlés ! E néhány pontba foglaltan kívántam segítséget kérni a megyénkben egyébként meglevő üzemi törekvéseinkhez, amelyek megítélésem szerint hozzájárulnak lakosságunk jobb ellátásához, az e téren meglevő népgazdasági gondjaink enyhítéséhez. A nagyüzemi burgonyatermesztés fokozott korszerűsítésével együtt természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül az igen jelentős kisüzemi termesztés segítését, fejlesztését sem. A közös és a háztáji termesztés szélesebb körű összekapcsolásával, a szervezett vetőgumó-ellátással, az egyéb feltételek javításával e szektorban is megvan a lehetőség a terméshozam növelésére, a termés további stabilizálására. Az 1972. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot elfogadom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Vincze József képviselőtársunk a következő felszólaló. VINCZE JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Bács-Kiskun megye mezőgazdaságában jelentős szerepet töltenek be a szakszövetkezetek. Különösen jelentős ez a kiskőrösi í árasban, ahol választókerületem van. Mivel magam is szakszövetkezetben dolgozom, ezért fontosnak tartom, hogy gondjainkról beszéljek. A mezőgazdaság szocialista átszervezésekor a kiskőrösi járás parasztságának nagy része a szakszövetkezeti formát választotta. Ez a döntés biztosította mintegy 14 ezer hektár kisparcellás szőlőterület termelésben tartását és 17 ezer szakszövetkezeti család megélhetését. Ez a megoldás a céloknak megfelelt és részben még ma is a fejlődés meghatározója. A kedvezőtlen adottságok ellenére a szakszövetkezetek fejlődése dinamikus volt. Ezt bizonyítja, hogy csaknem 3 ezer hektár nagyüzemi szőlő- és gyümölcsültetvényt telepítettek, jelentős feldolgozókat és bortárolókat építettek. Szakszövetkezeti tagjaink jelenlegi megélhetési forrása a szőlő- és gyümölcstermelés. Népgazdasági szempontból sem hanyagolható el az a körülmény, hogy az említett körzet szakszövetkezetei termelik meg az ország bortermésének 10 százalékát. A homoki szőlőültetvények telepítéséhez nyújtott állami támogatás megszűnésével szövetkezeteinkben a nagyüzemi telepítésekre tovább nem került sor. Ugyanakkor a tagjaink kezelésében levő kisüzemi szőlőterületek jelentős része elavult. Szakszövetkezeteink a generációváltás éveit élik. Nemcsak a szőlő, hanem művelője is elöregedik. A kisüzemi szőlők fajtaösszetétele korszerűtlen, tápanyagfeltöltöttsége minimális, gépi művelésre nagyobb részük alkalmatlan, a realizálandó bevételek alig fedezik a ráfordításokat. Fiataljaink nem vállalják a kisüzemi termeléssel járó gondokat, ők már modern technikát, kulturált élet- és munkakörülményeket követelnek maguknak. Mindezek eredményeként ez idáig mintegy 2500 hektár tagsági szőlő kivágására került sor területünkön. Várható, hogy ez a folyamat meggyorsul, és 1980-ig további ötezer-hatezer hektár szőlő kivágásával lehet számolni. Éppen ezért választókerületemben és egész megyénkben nagy megnyugvással vettük tudomásul a Minisztertanács 1010/1973. számú határozatát, amelyben hosszú távon rendezte a meglevő nagyüzemi szőlőültetvények korszerűsítésének és az új telepítésekhez nyújtandó állami támogatásnak az irányelveit. Hatására várhatóan növekszik a szőlőtelepítési kedv. E határozat megjelenése kapcsán néhány problémát látunk, amelyek adott esetben hátráltathatják a határozat célkitűzéseinek megvalósítását. Elsősorban a szaporítóanyag-ellátásra gondolok. Köztudott, hogy jelenleg az országban szaporító anyagot beszerezni csak elvétve lehet. Kérdés, hogy időben fel tudunk-e készülni kellő minőségű és mennyiségű szaporítóanyag termelésére. Problémák jelentkeznek a gépellátás területén is. Meglevő szőlőterületeinkhez a megfelelő géptípusokat folyamatosan nem tudjuk biztosítani, a géptípusok gyakran változnak. A munkagépek területén is vannak ellátási gondjaink. Például jelenleg nem lehet beszerezni a szőlő mélyszántásához szükséges Rigol-ekét, de más talajművelő gépeknél is vannak ilyen problémák. A határozat végrehajtási utasítása még nem jelent meg, ezért az egyedi elbírálás kritériumait nem ismerjük. Ha a területi nagyságrendek túl magasan kerülnének megállapításra, akkor a kedvezőtlen területi adottságú szakszövetkezeteket kizárhatja az állami támogatásból. Ebből adódóan kérjük a végrehajtási utasítás készítőit, hogy az állami támogatás nyújtásának feltételeként meghatározandó területnagyságok eldöntésénél a szakszövetkezetek adottságait vegyék figyelembe. Kérésünkkel abból indulunk ki, hogy borszükségletünket hazai termésből kell biztosítani. Hisszük, hogy a homokterületeknek nemcsak a múltja, hanem a jövője is a virágzó szőlő- és gyümölcstermesztés, amihez megvannak hagyományaink, termelési tapasztalataink. Tudjuk, hogy kormányunknak nagyon sok problémát és gondot kell megoldania, azt is tudjuk, hogy" a mienk országosan nem a legfontosabbak közé tartozik, és jelentős részét magunknak kell megoldanunk. Mégis kérem kormányunkat, hogy a lehetőségekhez mérten segítse törekvéseinket, problémáink megoldását. Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásom má-