Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-21

1569 Az Országgyűlés 21. ülése, SÁNDOR JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A Magyar Népköztársaság 1972. évi költségvetésének végrehajtásáról ké­szült törvényjavaslat bemutatása minden kép­viselő számára, egy pillanatra felvillantja az el­múlt évi költségvetés tárgyalásának vitáját. Azonnal érzékeli azt a sok-sok fáradságos mun­kát is, ami mögötte van. Csak az elismerés és a tisztelet hangján szólhatunk azokról a fizikai dolgozókról, akik kétkezi munkájukkal, azokról a műszakiakról, akik irányító készségükkel és szellemi kapacitásuk maximális kihasználásával megteremtették a költségvetés fedezeti oldalát. Az elmúlt év sem volt a gondoktól, az iz­galmaktól mentes. Ha csak a mezőgazdaságot vizsgáljuk, egyfelől a rekordtermés, másfelől a dunántúli betakarítási gondok, és végül a pusz­tító és legnagyobb területet érintő állati ragá­lyos betegségek. Költségvetésünk, amelyet 1971 decemberé­ben jóváhagyott az Országgyűlés, igen reális alapokon nyugvó, mértéktartó és kellő optimiz­must sem nélkülöző költségvetés volt. Azok a szervek, amelyek hivatva voltak a végrehajtás figyelemmel kísérésére, nagy felelősséggel és megalkuvásmentesen, sőt kellő eréllyel igyekez­tek érvényesíteni a jóváhagyó Országgyűlés ülésszakának szellemét, és az azt megelőző bi­zottsági ülések hangulatát. Takarékosabban gazdálkodni és többet tar­talékolni. E téren a kezdeti lépéseket megtet­tük. Van még azonban bőven tennivaló : a mun­kafegyelem, a munkaintenzitás, a munkaszer­vezés, a társadalmi tulajdon megóvása, a túl­költekezés mind-mind javítandó és további tar­talékként ielentkezik. Tisztelt Országgyűlés! Az 1972. évi költség­vetésünk teljesítését figyelemmel kísérte egész dolgozó népünk. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának 1972 novemberi ülése különösen ráirányította a lakosság figyel­mét az ország gazdasági helyzetére, az életszín­vonal emelésének további lehetőségeire. A költ­ségvetés 1972. évi eredményei tették lehetővé, hogy a párt, a legfelsőbb vezetés olyan döntést tudott hozni, amely lehetővé tette 1973. már­cius 1. napjával a nagyüzemi munkások és mű­vezetők bérrendezését. Békés megyében, amely közismerten mező­gazdasági jellegű megye, csak a tanácsi iparban 4745 dolgozót érintett és 1973. évben 5 millió 808 ezer forintot használnak fel béremelésre. Különösen jó hatást váltott ki, hogy a nagy többségben nőket foglalkoztató üzemek külön is kiemelten lettek kezelve. A novemberi párt­határozat, az azt követő konkrét intézkedések a tanácsválasztásokra is hatással voltak. A tanácsválasztást az egész országban, így megyénkben is a jó politikai légkör, a társadal­mi aktivitás, az eredmények elismerése és a párt, a kormány, a Hazafias Népfront politikájá­val teljes egyetértés jellemezte. A választást megelőző jelölő gyűlések felszólalói közérdeket elősegítő javaslatokat tettek, majd a központi politika mellett az elismerés hangján szóltak a megyei, a városi, a községi politikáról. A leg­több helyen nemcsak, hogy jóváhagyták a helyi politikát, de a község vezetőit személy szerint is } 73. június 15-én, pénteken 1570 megerősítették beosztásukban. A választás nap­ján azután szavazatukkal és a szavazáshoz lel­kes hozzáállásukkal fejezték ki határozott véle­ményüket. Természetesen a választók nem fu­karkodtak a bírálatokkal sem, és a község, a város, a megye kulturális, egészségügyi, kom­munális problémáiról is elmondták véleményü­két és kérték azok megoldását. Ezek a kérel­mek, javaslatok azonban mértéktartóak voltak és konkrét felajánlásokat tettek a társadalmi munka végzésére is. Tisztelt Országgyűlés! Lezárult egy ered­ményes esztendő. A költségvetési hiány a terve­zettnél több mint félmilliárddal kevesebb. Ez jó dolog. Tovább javult költségvetésünk egyen­súlya. A tervezett feladatok megvalósítása álta­lában minden területen lehetséges volt, ha még­is elmaradt, az nem elsősorban pénzügyi prob­lémából származott. Az elmúlt költségvetési év­ben sikerült igen sok politikai, gazdaságpoliti­kai kérdésre választ adni. A lakosság érdekében sok olyan felvetés került a megvalósítás stá­diumába, amelyekről csak a legnagyobb elisme­réssel és köszönettel nyilatkoztak dolgozóink, választópolgáraink. A képviselőink által tolmá­csolt lakossági kérések — amelyek a realitások talaján mozogtak — szemmel láthatóan meg­valósultak. E helyen is nyugodtan kijelenthet­jük — még ha valamelyest alacsonyabb is a ter­vezettnél —, hogy országunk lakosságának élet­színvonala évről évre növekszik. Különösen igaz az, hogy lakosságunk táplálkozása, ruházkodá­sa a külföldiek előtt is elismert. Éppen ezért nagy figyelemmel kíséri dolgozó népünk az or­szág nemzeti jövedelmének alakulását, a nép­gazdaság egyensúlyi helyzetét. Jóleső érzéssel vesszük tudomásul, hogy a nemzeti jövedelem belső felhasználását illetően komoly javulás van és az export-import alakulása igen pozitív ké­pet mutatott 1972-ben. Külön elismeréssel kívánok szólni e költ­ségvetési év alatt az egyes minisztériumok rea­gálására a felvetett problémákkal kapcsolatban. Ennek számtalan jelét tapasztaltuk úgy az Or­szággyűlésen elhangzott hozzászólásokra, mint a különböző levelezésekkel kapcsolatban. Nem tapasztaltuk az egyes minisztériumok részéről sem az ígérgetéseket, s nem hivatkoztak az esetleges év végi osztható pénzeszközökre. Az volt a tapasztalatunk, hogy az ágazati miniszté­riumok és a Pénzügyminisztérium között is jobb volt az összhang, mint az elmúlt évben. Igen jól bevált gyakorlat alakult ki azon a téren is, hogy az egyes minisztériumok vezetői a következő év költségvetésének előkészítése érdekében a me­gyék székhelyén helyszíni tárgyalást folytatnak a megyék vezetőivel. Ezek a tárgyalások igen hasznosak. Politikailag, szakmailag és társadal­mi szempontból igen termékenyek. Több éves tapasztalat birtokában jelenthet­jük ki, hogy a költségvetés új szabályozási rendszere kiállta a gyakorlat próbáját. A bevé­tel fokozására, a gazdálkodó szervekre ösztön­zően hatnak. Ugyanakkor távol tartják „a min­denáron való pénzköltéstől". A megyék jogot kaptak arra, hogy önállóan és differenciáltan határozzák meg a bevételi forrásokat és annak arányát. Ezzel vállalva an-

Next

/
Oldalképek
Tartalom