Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-21

1559 Az Országgyűlés 21. ülése, hajlam bennünk, viszont ismerjük a népgazdaság teherbíróképességét, ismerjük a fejlesztés, a gépbeszerzés véges lehetőségeit, társadalmi és települési viszonyaink sajátosságait. Tudjuk, hogy a termelőszövetkezetekben hozzávetőlegesen 400 ezer olyan nem nyugdíjas tag, alkalmazott dolgozik, akik különböző okok miatt már az iparba nem vihetők, a mezőgazdasági nagyüzemek legfejlettebb technikájára már nem képezhetők át ésszerűen. Ez a jelentős réteg legcélszerűbben a hagyományos mezőgazdasági termelésben és a háztáji gazdaságokban foglalkoztatható. Itt vehet részt a legnagyobb haszonnal a társadalmi termelésben, és ennek eredményes, rendezett folytatásához a feltételeket továbbra is indokolt biztosítani. Tisztelt Országgyűlés! A vitában elhangzottakon kívül szeretnék fölvetni néhány olyan lehetőséget, amellyel a termelőszövetkezetekben folyó munka eredményességét az előttünk álló időszakban tovább lehetne javítani. Anélkül, hogy ismét nekilendülnénk a legkülönbözőbb elképzelések megvalósításának, valamelyest már enyhíteni lehetne a fejlesztést visszafogó intézkedéseket. Ennek során a termelőszövetkezetekben, ahol a visszafogás hatásosabb volt, mint egyebütt, kissé élénkíteni lehetne az ütemet is. Különösen a szarvasmarha-fejlesztés, a tároló-, keverőkapacitás, a komplex gépesítés terén vannak sürgető teendők, és elgondolkoztató, hogy 1972-ben például egyetlen szakosított sertés- és szarvasmarhatelep építése sem kezdődött meg. Ez termelési céljaink teljesítését veszélyeztetheti. Teendőink vannak az ültetvények és a baromfitelepek felújításában is. A termelőszövetkezetek egyértelműen üdvözlik és erőforrásaiknak megfelelő ütemben, a szövetkezeti önállóság tiszteletben tartásával, előrehaladnak a géprendszerek alkalmazásában, illetve beszerzésében. Kérik azonban, hogy ne érintse ez hátrányosan a rendszereken kívüli termelés alapvető föltételeit, a gépbeszerzést, a műtrágyaellátást és a többi követelmény teljesítését, mert társadalmi feszültséget okozhat és a rendszerek teljesítményének értékelését is nehezíti, A géprendszer legyen olyan többletkapacitás, amelyet többlettermékekkel fizetünk ki. Tisztelt Országgyűlés! Néhány szót szólnék választókerületem és Hajdú-Bihar megye élelmiszer-gazdaságának múlt évi fejlődéséről. A mezőgazdasági üzemek és az élelmiszeripari vállalatok a megyei párt- és állami vezetéssel összhangban jelentős erőfeszítéseket tettek. Ennek eredményeként mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés terén jelentős eredmények születtek. Példaként említem, hogy a termelőszövetkezeti közös gazdaságokban a cukorrépa termésátlaga 25 százalékkal, az árpáé 23, a napraforgóé 21, a búzáé 17 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A zöldségtermelés terén is jelentős fejlődést értünk el. A terület kilencszázalékos növekedése mellett a növényházterület csaknem megkétszereződött, a fóliás termelés pedig több mint ötszörösére emelkedett. Növekedett az állatállomány. A szarvasmarha-állomány több mint 8 százalékos és benne a tehénállomány 7 százalékos fejlődése is fi1973. június 15-én, pénteken 1560 gyelemre méltó. Különösen örvendetes, hogy a nagyüzemi gazdaságokon kívül a háztáji és az egyéni gazdaságok állatállománya, elsősorban a szarvasmarha- és a tehénállomány is növekedett. A termelés növekedésével összhangban növekedett az állam által fölvásárolt termékek mennyisége. Búzából 40, cukorrépából 59 százalékkal, hízott sertésből 27 százalékkal vásároltunk fel többet. Ebben az évben különös figyelmet fordítottunk a munkaigényes kultúrák fejlesztésére. A népgazdasági céloknak megfelelően jelentősen emelkedett a zöldség, a dohány, a cukorrépa vetésterülete is. Gondot fordítottunk az öntözésre. A szarvasmarha-tenyésztés növelése érdekében hozott intézkedések hatása is érződik a gazdaságoknál. Újra nő a sertésállomány is. A juhállomány terén a meglevő problémák remélhetően a nemrég hozott intézkedések folytán megoldódnak. Az élelmiszeripari vállalatok általában felkészültek a többlettermékek átvételére. Eredményeink mellett természetesen vannak gondjaink is, amelyek hasonlók azokhoz, amelyeket a beszámolóm elején említettem. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném ismét hangsúlyozni, hogy ha egy üzemben mérleghiány, többletberuházás vagy bármi más probléma van, a vállalatok, a szövetkezetek vezetését nem lehet mentesíteni a következmények alól, nem is szabad ilyen helyzetet teremteni. Éppen ezért nincs olyan erőfeszítés, ami túlzott lenne a termelés, a gazdálkodás, az önkormányzat színvonalának és kulturáltságának növelése érdekében. A jelenlegi teljesítményeknél több rejlik termelő erőinkben, a termelőszövetkezetekben is. Ezek felszínre hozataláért, a még meglevő tartalékok feltárásáért, azok kiaknázásáért tovább kell dolgoznunk. A zárszámadást elfogadom. (Taps.) ELNÖK: A következő felszólaló dr. Nezvál Ferenc képviselőtársunk. DR. NEZVÁL FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő zárszámadással, amelyet a miniszter elvtárs expozéjával még alátámasztott, s amely hűen tükrözi a népgazdaság helyzetét és eredményeit, a magam részéről egyetértek. Talán szokatlannak tűnik, hogy nem az egész zárszámadáshoz kívánok hozzászólni, hanem csak a könnyűipari minisztériumhoz tartozó bőr- és cipőipar helyzetével kívánok foglalkozni, amelynek jelentősége népgazdaságilag is nagy, hiszen 10 millió magyar napi cipőszükségletét elégítjük ki, és azonkívül az export igényeit, aminek a jelentősége szintén nem lebecsülendő. Ismeretes, hogy az elmúlt esztendőkben számtalan jelzés érkezett a lakosság köréből és az export területéről is a cipők minőségével kapcsolatban. Meg kell állapítanunk, hogy sajnos a reklamációk jogosaknak bizonyultak, s ezért röviden szeretnék szólni a helyzet összefüggéseiről. • Hogyan jutottunk ide? Mik voltak az objektív és szubjektív okok? Az elmúlt esztendőkben szakszervezetünk, a Bőripari Dolgozók Szak-