Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-20

1533 Az Országgyűlés 20. ülése, 1973. június 14-én, csütörtökön 1534 A sajtó, a rádió is beszámolt az Alföldön történt több súlyos olaj- és gázkitörésről, amelyek veszélyességükön túl anyagi károkat okoztak. Nem árulok el titkot azzal, ha elmondom, a kitörések nagy részét a nem megfelelő 'minőségű csövek, szerelvények okozták. De a jövő feladatai nagyobb technológiai követelményeket állítanak a csőgyárakkal szemben. A feladatokat jelenleg is csak jelentős cső- és szerelvény (tolózár, szelep, csap) importtal tudjuk megoldani. A KGM vállalatainak ugyanakkor fel kellene készülni az olajipari igények kielégítésére, mivel az import nem lehet az egyedüli megoldás, devizaigényen túlmenően gyakran csak hosszú idő után kapjuk meg a megfelelő szerelvényeket, alkatrészeket külföldről. Legutoljára hagytam szakmánk egy másik gondját, a szabványok, a hatósági előírások kérdését. Egyes technológiai folyamatok automatizálása az olajiparban eléri az európai, sőt a világszínvonalat. Az örvendetes tény mellett azonban akadályozó tényező, hogy a berendezésekkel, a munkákkal szemben támasztott hatósági előírások nem egységesek. Engedjenek meg néhány példát erre: miért kell a Szovjetunióból vásárolt kazánkocsikra — a magyar szabvány kedvéért — egy második biztonsági szelepet beépíteni, amikor a szovjet szabvány, amely tökéletesen megfelel a szigorú műszaki, technikai normáknak, egyet követel. A szovjet szabvány talán nekünk nem elég jó? A másik: nálunk az automatizált kazánberendezésekhez az előírás szerint külön kazánfűtőt kell alkalmazni. Noha ezt az előíráson kívül semmi más nem indokolja. Az ilyen és ehhez hasonló jelenségek boszszantják a szakembereket, felesleges munkát, költséget okozva. A hazai hatósági előírások is több esetben felülvizsgálandók, hogy megfelelő-e az ország ipari háttere a teljesíthetőségüknek. (Például: anyagminőség előírásnál vagy vizsgálati módszereknél.) Egyes esetekben öszsze kellene hangolni a bányahatósági, a tűzrendészeti, a nyomástartó edények előírásait, hogy ne legyenek ellentmondások és a hatékonyabb, gazdaságosabb, de emellett biztonságos üzemeltetést szolgálják. A KGST-országokon belül gyorsítani kellene a szabványok összehangolását. A cél egyértelmű, ezt követeli a napi munkánk, a gyakorlat. A szocialista országokban gyártott készülékek, berendezések a KGST-országok mindegyikében, de legalább nálunk minden változtatás nélkül üzembe helyezhetők legyenek. Kérem a kormányt az általam felvetett három fontos kérdés megvizsgálására és a szükséges intézkedések megtételére. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy még néhány szót szóljak a lakásépítési programmal kapcsolatban. Mint ismeretes, a tömeges lakásépítkezések a házgyárak nélkül elképzelhetetlenek. Több év tapasztalata alapján azonban kiderült, hogy a házgyári technológiával készült lakások építése seregnyi ellentmondást vetett fel. A teljesség igénye nélkül ezek közül néhányat szeretnék említeni. A kormány hat mélyépítő vállalatot hozott létre éppen azért, hogy elősegítse a közművesítést a lakótelepeken. Sajnos, a hat újonnan alapított mélyépítő vállalat a kezdeti nehézségek után sem talált magára, termelésük akadozik, részben pénzügyi fedezet, részben a perspektivikus tervek hiánya miatt. Lakóhelyemen is tapasztalom, hogy nincs biztosítva a házgyári lakások folyamatos elhelyezése, azaz az üzemek kapacitása nincs teljes mértékben kihasználva. Erre a szegedi Házgyár példáját említhetném, amely egy év alatt kétezer lakás építésére alkalmas, de a Délmagyarországi Építő Vállalat mindössze 1200 lakást tud termékeiből ugyanennyi idő alatt felépíteni. Helyesnek látom a kezdeményezést, hogy a házgyári elemekből középületeket, intézményeket is építsenek, úgy mint például a Volga Szálló. Az építőipar forradalmának időszakát éljük. Az évszázados, téglarakásos, vakolásos módszert felváltja az előregyártott technológia. Ez az átalakulás nem zavarmentes, hiszen kevésnek bizonyul a szakmunkás. Míg a házakat hetek alatt összeszerelik az előregyártott elemekből, a szakipari munkák szinte egy évig húzódnak. De legalább ilyen gond a már elkészült lakótelepek és lakások karbantartása is, mint ahogy erről már az előttem felszólaló képviselőtársak is szóltak. Én ehhez még csak annyit teszek hozzá, hogy az újonnan felépült lakások, a magas lakások karbantartása még nagyabb gondot fog okozni, hiszen erre technikailag sincs felkészülve az Ingatlankezelő Vállalat. E néhány gondolattal azokra a nehézségekre kívántam reflektálni, amelyek meglátásom szerint legsürgetőbben követelik az intézkedést. Az 1972. évi népgazdasági eredmények biztos zálogát jelentik az 1973. évi feladatok sikeres teljesítésének, amelyhez, reméljük, a közelgő aratás, a mezőgazdasági termények veszteségmentes betakarítása is hozzájárul. Az 1972. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot elfogadom, képviselőtársaimnak elfogadásra javaslom. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK: Hallgassák meg Komár András képviselőtársunkat. KOMÁR ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A kiadott jelentéseket, a tájékoztatókat gondosan áttanulmányoztam, a miniszter elvtárs expozéját is érdeklődéssel hallgattam végig. Mindezek bennem is több gondolatot váltottak ki, ezek közül legyen szabad hármat szóvá tennem. A múlt évi gazdálkodásról szóló jelentés és az élet tapasztalata is azt bizonyítja, hogy a legtöbb munkaterületen tisztességes munka folyt és jól gazdálkodtak az anyagi javakkal is. A párt politikája, a kormány célkitűzései, amelyek a költségvetési törvényben is kifejezésre jutottak, legtöbb helyen meghozták a várt eredményeket. Ez hatással van a gazdasági, életre és a politikai hangulatra egyaránt. Ez év tavaszán megtartott tanácsválasztások előkészítése és lebonyolítása is mutatja, hogy a lakosság döntő többsége támogatja célkitűzéseinket, a különböző szintű helyi tanácsok egyre jobban éltek az adott lehetőségekkel.