Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-20

1535 Az Országgyűlés 20. ülése, 1973. június 14-én, csütörtökön 1536 örömmel tapasztaltuk, hogy a tanácsi önállóságnak, köztük a gazdasági, illetve gazdálkodási önállóságnak növelését jól szolgálta az 1971-es évi tanácstörvény. Ennek hatására figyelemre méltók azok a kezdeményezések, amelyek a tanácsok gazdasági erejének növelésére, és ezzel együtt a települések dinamikusabb fejlődésére irányultak. Az olyan aprófalvas megyékben, mint amilyen Baranya is, ahol négy város mellett 316 kisközség is van, óhatatlanul elaprózódnak az anyagi eszközök, örömmel tapasztaljuk, hogy egyre több helyi tanácsnál jelentkezik a készség a tanácsok együttműködésére gazdasági vonatkozásban és az állami munka egyéb lehetséges területein is. A helyi tanácsoknak az ilyen erőfeszítései azt eredményezik, hogy a lakosság kommunális ellátása és a szolgáltatások színvonala javul. Mindezt számos gond és probléma kíséri. A megye iparszerkezete nem szerencsés. A kitermelőipar magas aránya mellett lassan fejlődik a feldolgozóipar. Szénbányászatunk is veszteséges. Mindez káros hatással van a tanácsi bevételekre is. Esetenként és helyenként jelentős bevételi kiesések fordulnak elő. Ezért arra kérem a tisztelt kormányt és ezen belül a Pénzügyminisztériumot, hogy a jövőben is — ha lehetséges — még jobban vegyék figyelembe megyénk tanácsainak öntevékenységét, erőfeszítéseit, településszerkezeti helyzetünket. Központi alapokból az anyagi javak elosztása során kapjunk több segítséget a tanácsokhoz tartozó területek fejlesztéséhez. Kérem a pénzügyminiszter elvtársat, hogy a szabályozók egy részének továbbfejlesztésével segítse elő a tanácsi gazdálkodás hatékonyságának javítását, bevételi forrásainak, gazdasági alapjainak lehetséges növelését. Tisztelt Országgyűlés! A továbbiak során a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodásának néhány kérdésével szeretnék foglalkozni a Baranya megyei tapasztalatok alapján. Abból indulnék ki, hogy bár megyénkben az elmúlt esztendő időjárása nem a legkedvezőbb volt, ennek ellenére tapasztalataink aláhúzzák a törvényjavaslat indokolásában levő megállapításokat, melyek szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodásának anyagi és közgazdasági körülményei 1972-ben tovább javultak. Azt már nem mondhatjuk el, hogy a gazdálkodás eredményei minden vonatkozásban jobbak voltak az egy évvel korábbinál, mert az ár- és belvízkár, a túlzottan sok csapadék kedvezőtlen hatást gyakorolt elsősorban a növénytermelés eredményeire és gazdaságosságára. Kedvező jelenség volt azonban az, hogy a mezőgazdaság bruttó termelésének növekedésén belül az átlagnövekedést meghaladta az allâtes az állati termékek termelésének növekedési üteme, hogy csökkent a befejezetlen beruházások állománya és a beruházásokon belül szerkezeti eltolódás következett be, ha még nem is kielégítő mértékben a gépvásárlás javára. Itt szeretném megemlíteni a termelőszövetkezetek műszaki fejlesztésének két problémáját, csak nagyon röviden. Egyik, hogy a mai viszonylatban modernnek nevezhető erőgépek nagyon drágák. Gondolok itt elsősorban a Kirovec- és Johnter-traktorokra, melyek ára megközelíti az egymillió foil intőt, így vannak termelőszövetkezetek, melyek egy ilyen gépnek a megvásárlása esetén kimerítik az egyévi fejlesztési alapjukat. Másik, ezzel kapcsolatos probléma, hogy a gépek amortizációs kulcsa ma már elavult, újra felül kellene vizsgálni, szükség esetén módosítani. Ugyanis vannak olyan gépek, melyeknek az amortizációs idejük öt év, holott azok már 3 év után használhatatlanná válnak. Viszont vannak olyan gépek is, melyek sokkal tovább használhatók üzembiztosan, mint amennyi az amortizációs kulcs szerint engedélyezve van. örömmel tapasztaljuk, hogy a párt- és kormányintézkedések eredményeként, már az elmúlt esztendőben is, de különösen az év elején örvendetes változás következett be a szarvasmarha-tenyésztésben és -tartásban. Ehhez szeretném hozzátenni, hogy ennek a fejlődésnek anyagi megalapozását jelentette megyénkben a korábbi években elkezdett és ma már szinte befejezést nyert, mintegy 35 szakosított szarvasmarhatelep létesítése, szintén az állami támogatás pozitív hatásaként, amely körülbelül 13 ezer tehénférőhely megteremtését jelenti. Igaz a törvényjavaslat indoklásának az a megállapítása is, hogy a szövetkezetek törekvése általában találkozott a központi szándékokkal. Én hozzátenném, hogy e törekvések megvalósításának biztos záloga termelőszövetkezeti tagjaink becsületes és odaadó munkája. Kissé részletesebben kívánnék foglalkozni, persze a teljességre való törekvés igénye nélkül, a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gazdálkodásának problémájával, elsődlegesen az állami támogatások eredményessége, hatékonysága szempontjából. Közismert, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek állami támogatásának egy része minden termelőszövetkezetre vonatkozik. Emellett megkülönböztetett állami támogatást kapnak az úgynevezett kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek. Ennek formái ismertek. Ügy gondolom, nem indokolt ezekkel részletesebben foglalkozni. Az elmondottakból logikusan következnék,, hogy a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek, mivel kétfajta állami támogatásban részeszülnek, az állami dotáció nagyobb részét kapják. A helyzet azonban a gyakorlatban más. Megyénkben az elmúlt esztendőben 26 termelőszövetkezet kapott árkiegészítéses, nyolc pedig jövedelemkiegészítő állami támogatást. E termelőszövetkezetek az összes szövetkezeteknek 34—35 százalékát teszik ki, és az összes szövetkezeti földterület 31 százalékán gazdálkodnak. Ugyanakkor az 1970—71. években a megye öszszes termelőszövetkezeteinek állami támogatásából 20—25 százalékban részesültek. Az elmúlt évben javult valamelyest a helyzet, részarányuk 28,3 százalékra nőtt, ami azonban, mint látható, még mindig kisebb a létszámukhoz és területük nagyságához viszonyítva. Ez a tény annak következménye, hogy a beruházások állami támogatása nagyrészt a jó, eszközellátottság szempontjából is kedvezőbb körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezeteknél csapódik le. Ebből következik, hogy a támogatási rendszer nem segíti kellő hatékony-