Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-20

1535 Az Országgyűlés 20. ülése, 1973. június 14-én, csütörtökön 1536 örömmel tapasztaltuk, hogy a tanácsi önál­lóságnak, köztük a gazdasági, illetve gazdálko­dási önállóságnak növelését jól szolgálta az 1971-es évi tanácstörvény. Ennek hatására figye­lemre méltók azok a kezdeményezések, amelyek a tanácsok gazdasági erejének növelésére, és ezzel együtt a települések dinamikusabb fejlődé­sére irányultak. Az olyan aprófalvas megyék­ben, mint amilyen Baranya is, ahol négy város mellett 316 kisközség is van, óhatatlanul elap­rózódnak az anyagi eszközök, örömmel tapasz­taljuk, hogy egyre több helyi tanácsnál jelent­kezik a készség a tanácsok együttműködésére gazdasági vonatkozásban és az állami munka egyéb lehetséges területein is. A helyi tanácsok­nak az ilyen erőfeszítései azt eredményezik, hogy a lakosság kommunális ellátása és a szol­gáltatások színvonala javul. Mindezt számos gond és probléma kíséri. A megye iparszerkezete nem szerencsés. A kiter­melőipar magas aránya mellett lassan fejlődik a feldolgozóipar. Szénbányászatunk is veszteséges. Mindez káros hatással van a tanácsi bevételekre is. Esetenként és helyenként jelentős bevételi kiesések fordulnak elő. Ezért arra kérem a tisz­telt kormányt és ezen belül a Pénzügyminiszté­riumot, hogy a jövőben is — ha lehetséges — még jobban vegyék figyelembe megyénk taná­csainak öntevékenységét, erőfeszítéseit, telepü­lésszerkezeti helyzetünket. Központi alapokból az anyagi javak elosz­tása során kapjunk több segítséget a tanácsok­hoz tartozó területek fejlesztéséhez. Kérem a pénzügyminiszter elvtársat, hogy a szabályozók egy részének továbbfejlesztésével segítse elő a tanácsi gazdálkodás hatékonyságának javítását, bevételi forrásainak, gazdasági alapjainak lehet­séges növelését. Tisztelt Országgyűlés! A továbbiak során a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálko­dásának néhány kérdésével szeretnék foglalkoz­ni a Baranya megyei tapasztalatok alapján. Abból indulnék ki, hogy bár megyénkben az elmúlt esztendő időjárása nem a legkedvezőbb volt, ennek ellenére tapasztalataink aláhúzzák a törvényjavaslat indokolásában levő megállapítá­sokat, melyek szerint a mezőgazdasági termelő­szövetkezetek gazdálkodásának anyagi és köz­gazdasági körülményei 1972-ben tovább javul­tak. Azt már nem mondhatjuk el, hogy a gaz­dálkodás eredményei minden vonatkozásban jobbak voltak az egy évvel korábbinál, mert az ár- és belvízkár, a túlzottan sok csapadék ked­vezőtlen hatást gyakorolt elsősorban a növény­termelés eredményeire és gazdaságosságára. Kedvező jelenség volt azonban az, hogy a mezőgazdaság bruttó termelésének növekedésén belül az átlagnövekedést meghaladta az allât­es az állati termékek termelésének növekedési üteme, hogy csökkent a befejezetlen beruházá­sok állománya és a beruházásokon belül szerke­zeti eltolódás következett be, ha még nem is ki­elégítő mértékben a gépvásárlás javára. Itt szeretném megemlíteni a termelőszövet­kezetek műszaki fejlesztésének két problémáját, csak nagyon röviden. Egyik, hogy a mai viszonylatban modern­nek nevezhető erőgépek nagyon drágák. Gondo­lok itt elsősorban a Kirovec- és Johnter-trakto­rokra, melyek ára megközelíti az egymillió fo­il intőt, így vannak termelőszövetkezetek, melyek egy ilyen gépnek a megvásárlása esetén kime­rítik az egyévi fejlesztési alapjukat. Másik, ezzel kapcsolatos probléma, hogy a gépek amortizációs kulcsa ma már elavult, újra felül kellene vizsgálni, szükség esetén módosíta­ni. Ugyanis vannak olyan gépek, melyeknek az amortizációs idejük öt év, holott azok már 3 év után használhatatlanná válnak. Viszont vannak olyan gépek is, melyek sokkal tovább használha­tók üzembiztosan, mint amennyi az amortizációs kulcs szerint engedélyezve van. örömmel tapasz­taljuk, hogy a párt- és kormányintézkedések eredményeként, már az elmúlt esztendőben is, de különösen az év elején örvendetes változás következett be a szarvasmarha-tenyésztésben és -tartásban. Ehhez szeretném hozzátenni, hogy ennek a fejlődésnek anyagi megalapozását je­lentette megyénkben a korábbi években elkez­dett és ma már szinte befejezést nyert, mintegy 35 szakosított szarvasmarhatelep létesítése, szin­tén az állami támogatás pozitív hatásaként, amely körülbelül 13 ezer tehénférőhely megte­remtését jelenti. Igaz a törvényjavaslat indok­lásának az a megállapítása is, hogy a szövetke­zetek törekvése általában találkozott a központi szándékokkal. Én hozzátenném, hogy e törekvé­sek megvalósításának biztos záloga termelőszö­vetkezeti tagjaink becsületes és odaadó mun­kája. Kissé részletesebben kívánnék foglalkozni, persze a teljességre való törekvés igénye nélkül, a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gazdálkodásának problémájával, elsődlegesen az állami támogatások eredményessége, hatékony­sága szempontjából. Közismert, hogy a mezőgazdasági termelő­szövetkezetek állami támogatásának egy része minden termelőszövetkezetre vonatkozik. Emel­lett megkülönböztetett állami támogatást kap­nak az úgynevezett kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetek. Ennek formái ismertek. Ügy gondolom, nem indokolt ezekkel részletesebben foglalkozni. Az elmondottakból logikusan következnék,, hogy a kedvezőtlen adottságú termelőszövetke­zetek, mivel kétfajta állami támogatásban része­szülnek, az állami dotáció nagyobb részét kap­ják. A helyzet azonban a gyakorlatban más. Me­gyénkben az elmúlt esztendőben 26 termelőszö­vetkezet kapott árkiegészítéses, nyolc pedig jö­vedelemkiegészítő állami támogatást. E terme­lőszövetkezetek az összes szövetkezeteknek 34—35 százalékát teszik ki, és az összes szövet­kezeti földterület 31 százalékán gazdálkodnak. Ugyanakkor az 1970—71. években a megye ösz­szes termelőszövetkezeteinek állami támogatá­sából 20—25 százalékban részesültek. Az elmúlt évben javult valamelyest a hely­zet, részarányuk 28,3 százalékra nőtt, ami azon­ban, mint látható, még mindig kisebb a létszá­mukhoz és területük nagyságához viszonyítva. Ez a tény annak következménye, hogy a beru­házások állami támogatása nagyrészt a jó, esz­közellátottság szempontjából is kedvezőbb kö­rülmények között gazdálkodó termelőszövetkeze­teknél csapódik le. Ebből következik, hogy a tá­mogatási rendszer nem segíti kellő hatékony-

Next

/
Oldalképek
Tartalom