Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-20

1529 Az Országgyűlés 20. ülése, 1973. június 14-én, csütörtökön 1530 ben. A nő tanácstagok aránya 31 százalékra, a 30 éven aluli fiatalok aránya pedig ; — ami kü­lön öröm számunkra — 19 százalékra emelke­dett. Szolnok megye fiatalsága a termelőmunká­ban is megállja a helyét. A mezőgazdaság terü­letén dolgozó fiataloknak is elismert szerepe volt abban, hogy a megye mezőgazdasági terme­lése, ezen belül elsősorban a növénytermelés ho­zamai az elmúlt évben nagyobbak voltak az elő­ző négy év eredményeinél. A legfontosabb nö­vények közül, amely a vetésterület 75 százalékát teszi ki, a búza termésmennyisége 24 százalék­kal, az árpáé 15 százalékkal, a kukoricáé 19 szá­zalékkal, a lucernáé 2 százalékkal volt magasabb az 1971. évinél. A megyében búzából 32 mázsa, kukoricából 40 mázsa, cukorrépából 360—370 mázsa volt az átlagtermés hektáranként. Jelentősen növekedett az öntözött területek mennyisége az elmúlt három év alatt. Az állat­tenyésztés terén vannak még tennivalóink. Az. állatállomány az utóbbi két éviben csökkent a nagyüzemekben. Kedvező, hogy az állattenyész­tés beruházásai az ötéves terv szintjén megfele­lően alakultak. Az 1972. év végéig 36 szakosított telep ke­rült átadásra, 64 000 férőhellyel. Az egyéb be­ruházások kategóriájában, sajnos, sok a lema­radás az eredeti elképzelésekhez képest, mely­nek döntő oka a fejlesztési alap pénzeszközeinek hiánya. Legdinamikusabban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek termelése növekedett. Emellett azonban tapasztalható a szövetkezetek közötti differenciálódás tovább folytatódása. A termelőszövetkezetek árbevételének döntő há­nyada az alaptevékenységből származik, a fel­halmozás és a személyes jövedelem között meg­felelő arány alakult ki. A tsz-tagok jövedelme is a termelés növekedésével arányosan emelke­dett. Probléma még, hogy számos esetben az üzemi adottságok és lehetőségek még nincsenek kellően kihasználva. Minden bizonnyal a veze­téssel szemben is jogos további követelménye­ket támasztani. Szolnok megye mezőgazdaságában szinte történelmi jelentőségű eseménynek tekintjük a Tisza II. Vízlépcső közelmúltban történt felava­tását, amely alapját képezi az öntözéses gazdál­kodás kiszélesítésének, a termelékenyebb gaz­dálkodásnak. Messzemenő elismeréssel szólnak erről a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tag­jai és a megye lakossága is. Képviselői munkám során gyakran találko­zom fiatalokkal, akik elmondják gondjaikat, örömeiket. Ebből két fő témát szeretnék kiemel­ni, amely szorosan kapcsolódik általában a gaz­dálkodáshoz, ezen belül is a tanácsi gazdálko­dáshoz. Ez a lakásigények és a kulturális igé­nyek kielégítésének problémája. A beruházások, ezen belül a lakásépítés kérdéseit vizsgálva, az ötödik ötéves tervre készülve, a tanácsi gazda­ságban jelentkeznek problémák, amelyeket szük­séges lenne áthidalni. Közismert, hogy az építési jellegű beruházások jó műszaki előkészítéséhez idő kell, ez a majdani gazdaságos megvalósítás­nak is feltétele. Így vagyunk az ötödik ötéves tervben induló építkezésekkel is, és ezért szük­ségesnek látszana, hogy különösen a tervidőszak elején kezdődő beruházásokra a tanácsok kellő biztonsággal készülhessenek fel. Magyarul szól­va olyan létesítmények előkészítésére fordítsa­nak pénzt és energiát, melyeket a közeljövőben megvalósításra terveznek, és azok rövid időn belül ténylegesen megvalósításra is kerülhetnek. Ez tehát átmeneti munkát igényel az ötödik öt­éves tervhez. Ügy gondolom, indokoltnak látszik az a fel­vetés, hogy a nagyobb volumenű ötödik ötéves tervi beruházásokról kapjanak a tanácsok rövi­desen előzetes tájékoztatást. Ezzel kapcsolatosan két, Szolnok megyei sajátos probléma különösen figyelembe veendő. Az egyik a lakótelepek elő­közművesítésének 'megoldása. Különösen a me­gyeszékhelyen, Szolnok városban vált elkerülhe­tetlenné, hogy a nagyarányú szanálások enyhíté­sére, új lakótelep építéséhez kezdjenek a követ­kező években. Az úgynevezett kisgyepi lakóte­lep előközművesítését saját forrásból sem a he­lyi tanács, sem a megyei tanács nem tudja biz­tosítani. Az összefüggő lakótelepi elhelyezés sok egyéb szempontból is előnyös lenne, így az épí­tőipari kivitelezés folyamatossága tekintetében is. Amennyiben ilyen célra a tanácsok külön tá­mogatást nem kaphatnak, akkor meg kellene fontolni, hogy az úgynevezett célcsoportos lakás­előirányzat terhére az előirányzat egyidejű meg­határozott részének felhasználásával lehessen az előközművesítést elvégezni. Emellett újból meg­oldás tárgyává kellene tenni az előközművesíté­si, banki hitelkeret magasabb összegben történő biztosítását is. Szolnok felsőfokú központnak ki­jelölt város. Gyorsan fejlődő és sok gonddal küszködik. Kinőtte közintézményeit, azok java­részt bővítésre, korszerűsítésre szorulnak, ami nem kevés pénzbe fog kerülni. A gondok közt is legégetőbb a megyei mű­velődési központ hiánya, a jelenlegi a szakszer­vezet megyei tanácsával közös üzemelésben dol­gozik, kicsi, elavult, a legminimálisabb igényt sem elégíti ki. Űj művelődési ház építése politikai kérdés. A város lakossága közt a fiatalok aránya örven­detesen magas, ennek oka a gyorsan növekvő la­koslétszám, elsősorban a faluról bekerülő fiata­lokból kerül ki. Szolnok diákváros. Most nincs lehetőség a fiatalok kellő összefogására, a kultu­rális igények kielégítésére. Ez negatívan befo­lyásolja egyes fiatalok magatartását. A város ipari üzemei, a munkáskollektívák hozzájárul­nak egy új művelődési központ felépítéséhez. A város, a megye vezetősége úgy látja, hogy a köz­ponti, a művelődésügyi kormányzat segítségéve] oldható meg gondunk. A művelődésügyi kor­mányzat is egyetért azzal, hogy új létesítmény­nyel perspektivikusan kell megoldani a gondot. A beruházás műszaki, gazdasági előkészítése megtörtént, a program jóváhagyásához az anya­gi fedezet megjelölése szükséges.' A program megvalósításához még ebben az ötéves tervben hozzá kell kezdeni, kérjük az illetékesek további jóindulatú támogatását. A két kiemelt feladat, amely megyénk és a megyeszékhelynek súlyos gondját megoldaná, egyben azt is példázza, hogy a két középtávú tervidőszak közötti átmenet kér­déseivel már most foglalkozni kell, és a jövőben ezt rendszeressé kellene tenni. így kívánja vá­lasztóink érdeke, és az általam említett két ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom