Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-20

1519 Az Országgyűlés 20. ülése, 1973. június 14-én, csütörtökön 1520 ily módon is erősíteni lehet a tervezés társadalmi vonásait. Mi semmiképpen nem helyezkedhetünk arra a tipikusan kapitalista álláspontra, hogy a nép erre vagy arra nem érett. Még az is elképzelhető, hogy a helyi választásokon nemcsak a személy választásáról lehet szó, hanem a község- vagy városfejlesztés egyik vagy másik változatáról, tehát a helyi politika irányáról döntenek. Mindezeket egy-egy választókerület vagy község lakói nagyon jól értik. Jó a lakosság érzéke a társadalmi igazságosság iránt is. Sok az elégedetlenség, például a községfejlesztési hozzájárulás kivetési módja ellen, mert az a közvélemény, hogy ez úgy, ahogy van, nem egészen igazságos, mert nem terhel mindenkit, aki a községben lakik, pedig a kommunális szolgáltatásokat valamennyi lakos élvezi, és a fejlesztés mindenkinek érdeke, foglalkozásra, keresetre való tekintet nélkül. Élesen vetették fel a választók a városi lakóterületeken a laköbizottságok szerepének tisztázatlanságát, ezzel kapcsolatban a lakók kiszolgáltatottságát a házkezelőségeknek, az ingatlankezelő vállalatoknak. Igen jelentősen befolyásolja a mai helyzet a városi lakosság közérzetét, ami már politikai kérdés. Az sem tűrhető, hogy falvaink örvendetes szépülésével szemben lesújtó régi városrészeink elhanyagoltsága, ahogyan erről már Inokai képviselőtársam beszélt, és tényleg nem vigasztalhatjuk magunkat azzal, hogy vannak szép, új városrészeink, sőt joggal aggódhatunk amiatt, hogy ezek is milyenek lesznek néhány év múlva, ha nem oldjuk meg a városi ingatlankezelés kérdéseit, és ezzel kapcsolatban a társadalom, a lakók részvételének, ellenőrzésének problémáit. Mindez összefügg a helyi választásokon fontos kérdésként kezelt környezetvédelmi tennivalókkal, a lakóhely rendjének, tisztaságának kérdéseivel is. A választói gyűléseken elhangzott megjegyzések azt is mutatják, hogy erősödött a helyi választásokon a szocialista demokrácia gyakorlata, szélesedett a lakosság részvétele a közügyekben, kiszélesedett és jó eredményekéit hozott a párt szövetségi politikája. Formálódott az egyes lakóhelyeken a helyi politika, az erőket számbavették, a helyi célokat alakították. Ez a folyamat beilleszkedik abba a tágabb célba, hogy a szocializmus felépítésére mindenütt a helyi erőket is mozgósítsuk. Jó volt, hogy ennek a helyi politikának az első külön megvitatása olyan időben történt, amikor országosan rendezett helyzetről, előrehaladásról beszélhettünk, és világos, országos célok adhattak támpontot a helyi elképzeléseknek. Népünk reagálása ezekre a célokra egyébként e célok realitásának is jó próbája volt. Kedvezően befolyásolta a választások hangulatát a nemzetközi helyzet alakulása. Nyilvánvalóvá lett, hogy a szocialista országok korábbi céljainak megfelelően a békés egymás mellett élés, a tárgyalások politikája érvényesül. Különösen jó hatásuk volt a vietnami és az európai fejleményeknek. Mindenütt tapasztalhattuk, hogy a világeseményeknek a mi helyzetünkre való hatását népünk jól érti, és a világesemények iránti érdeklődését ez is motiválja. Ugyanezt tapasztalhattuk a most véget ért békehónap során is. Tisztelt Országgyűlés! A most előterjesztett zárszámadás a lehetőségeinkkel való jó gazdálkodást, gazdálkodásunk biztató fejlődését mutatja és azt, hogy gazdagságpolitikánk középpontjában népünk jólétének emelése, szocialista gazdaságunk erősítése áll. A pénzügyminiszteri előterjesztést és a zárszámadást elfogadom. (Taps.) ELNÖK : Szólásra következik Varga B. István képviselőtársunk. VARGA B. ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Évekkel ezelőtt a puszták népének egyik képviselővé felavanzsírozott sarja, Hodek Jóska bácsi parlamenti felszólalását a következő bevezetéssel kezdte. Otthonában látogatta meg egy nyugatnémet újságíró, és csodálkozva tapasztalta, hogy ez az igénytelen külsejű, és valaha tényleg a cselédek sorsára kárhoztatott emberke a magyar törvényhozásnak egyik tagja. Látogatásának eredményeként egy cikket szerkesztett Németországban, és ezt kárpótlásként elküldte Jóska bátyánknak. A lefordított szövegben az egyik mondat így hangzott: Hodek József, a hajdani cselédek sarja a magyar országgyűlésben, a parlamenti padsorban ül. Viccesen mondta Jóska bátyánk, hogy amikor többször végiggondolta ezt a mondatot, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a padsorban nemcsak ült, hanem elhatározta, hogy fel is áll. (Derültség.) Kedves Képviselőtársak! Bár nálam sem nyugatnémet, sem keletnémet újságíró nem járt. felszólalásra tehát nem provokált, de a választóimmal szemben érzett felelősség mégis arra kényszerített, hogy 1—2 éves üldögélés után, én is rászánjam magamat a felállásra, szót kérjek és elmondjam véleményemet itt a költségvetés végrehajtásáról. Tisztelt Országgyűlés ! Kedves Képviselőtársak! Az 1972. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés, a vele kapcsolatos vita, úgy gondolom, hűen tükrözte azokat az erényeket, népgazdaságunk fejlődését, amelyek tényleg a mindennapi életben megvannak, de egyúttal azért jelzi azokat a hiányosságokat is, amelyeket tagadni nem volna politikus. Faluvégi elvtárs eredményes, jó esztendőnek titulálta ezt az elmúlt esztendőt, és higygyünk neki, ő ennek a tárcának legfőbb és legjobb ismerője. Ez a derűlátó megállapítás az országban bárhol ellenőrizhető, bárhol és bármikor, ahol fejlődés és előrehaladás mutatkozik, és ennek jelével találkozhatunk. Ha én most mégis egy-két olyan dolgot teszek szóvá, amely nem éppen ebben az irányban hat, teszem ezt azzal a felelősségérzettel, hogy fejlődésünk útjából elháruljanak még azok a meglevő akadályok is, amelyek a simább előrehaladást és fejlődést gátolják. Származásomhoz és tradíciómhoz híven talán először néhány gondolatot a mezőgazdaságról általában. A zárszámadással kapcsolatos jelentés félreérthetetlenül megállapítja, hogy a magyar mezőgazdaság a legutóbbi két esztendőben eredményes évet zárt. Félő és aggódom,