Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-20

1519 Az Országgyűlés 20. ülése, 1973. június 14-én, csütörtökön 1520 ily módon is erősíteni lehet a tervezés társadal­mi vonásait. Mi semmiképpen nem helyezked­hetünk arra a tipikusan kapitalista álláspontra, hogy a nép erre vagy arra nem érett. Még az is elképzelhető, hogy a helyi választásokon nem­csak a személy választásáról lehet szó, hanem a község- vagy városfejlesztés egyik vagy másik változatáról, tehát a helyi politika irányáról dön­tenek. Mindezeket egy-egy választókerület vagy község lakói nagyon jól értik. Jó a lakosság ér­zéke a társadalmi igazságosság iránt is. Sok az elégedetlenség, például a községfej­lesztési hozzájárulás kivetési módja ellen, mert az a közvélemény, hogy ez úgy, ahogy van, nem egészen igazságos, mert nem terhel mindenkit, aki a községben lakik, pedig a kommunális szol­gáltatásokat valamennyi lakos élvezi, és a fej­lesztés mindenkinek érdeke, foglalkozásra, ke­resetre való tekintet nélkül. Élesen vetették fel a választók a városi la­kóterületeken a laköbizottságok szerepének tisz­tázatlanságát, ezzel kapcsolatban a lakók kiszol­gáltatottságát a házkezelőségeknek, az ingatlan­kezelő vállalatoknak. Igen jelentősen befolyásol­ja a mai helyzet a városi lakosság közérzetét, ami már politikai kérdés. Az sem tűrhető, hogy falvaink örvendetes szépülésével szemben lesújtó régi városrészeink elhanyagoltsága, ahogyan erről már Inokai kép­viselőtársam beszélt, és tényleg nem vigasztal­hatjuk magunkat azzal, hogy vannak szép, új városrészeink, sőt joggal aggódhatunk amiatt, hogy ezek is milyenek lesznek néhány év múl­va, ha nem oldjuk meg a városi ingatlankezelés kérdéseit, és ezzel kapcsolatban a társadalom, a lakók részvételének, ellenőrzésének problémáit. Mindez összefügg a helyi választásokon fon­tos kérdésként kezelt környezetvédelmi tenniva­lókkal, a lakóhely rendjének, tisztaságának kér­déseivel is. A választói gyűléseken elhangzott megjegy­zések azt is mutatják, hogy erősödött a helyi vá­lasztásokon a szocialista demokrácia gyakorlata, szélesedett a lakosság részvétele a közügyekben, kiszélesedett és jó eredményekéit hozott a párt szövetségi politikája. Formálódott az egyes la­kóhelyeken a helyi politika, az erőket számba­vették, a helyi célokat alakították. Ez a folya­mat beilleszkedik abba a tágabb célba, hogy a szocializmus felépítésére mindenütt a helyi erő­ket is mozgósítsuk. Jó volt, hogy ennek a helyi politikának az első külön megvitatása olyan időben történt, amikor országosan rendezett helyzetről, előreha­ladásról beszélhettünk, és világos, országos cé­lok adhattak támpontot a helyi elképzeléseknek. Népünk reagálása ezekre a célokra egyébként e célok realitásának is jó próbája volt. Kedvezően befolyásolta a választások han­gulatát a nemzetközi helyzet alakulása. Nyil­vánvalóvá lett, hogy a szocialista országok ko­rábbi céljainak megfelelően a békés egymás mellett élés, a tárgyalások politikája érvényesül. Különösen jó hatásuk volt a vietnami és az euró­pai fejleményeknek. Mindenütt tapasztalhattuk, hogy a világeseményeknek a mi helyzetünkre való hatását népünk jól érti, és a világesemé­nyek iránti érdeklődését ez is motiválja. Ugyan­ezt tapasztalhattuk a most véget ért békehónap során is. Tisztelt Országgyűlés! A most előterjesztett zárszámadás a lehetőségeinkkel való jó gazdál­kodást, gazdálkodásunk biztató fejlődését mutat­ja és azt, hogy gazdagságpolitikánk középpont­jában népünk jólétének emelése, szocialista gaz­daságunk erősítése áll. A pénzügyminiszteri előterjesztést és a zár­számadást elfogadom. (Taps.) ELNÖK : Szólásra következik Varga B. Ist­ván képviselőtársunk. VARGA B. ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Évekkel ezelőtt a pusz­ták népének egyik képviselővé felavanzsírozott sarja, Hodek Jóska bácsi parlamenti felszólalá­sát a következő bevezetéssel kezdte. Otthoná­ban látogatta meg egy nyugatnémet újságíró, és csodálkozva tapasztalta, hogy ez az igénytelen külsejű, és valaha tényleg a cselédek sorsára kár­hoztatott emberke a magyar törvényhozásnak egyik tagja. Látogatásának eredményeként egy cikket szerkesztett Németországban, és ezt kár­pótlásként elküldte Jóska bátyánknak. A lefor­dított szövegben az egyik mondat így hangzott: Hodek József, a hajdani cselédek sarja a ma­gyar országgyűlésben, a parlamenti padsorban ül. Viccesen mondta Jóska bátyánk, hogy ami­kor többször végiggondolta ezt a mondatot, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a padsorban nemcsak ült, hanem elhatározta, hogy fel is áll. (Derült­ség.) Kedves Képviselőtársak! Bár nálam sem nyugatnémet, sem keletnémet újságíró nem járt. felszólalásra tehát nem provokált, de a válasz­tóimmal szemben érzett felelősség mégis arra kényszerített, hogy 1—2 éves üldögélés után, én is rászánjam magamat a felállásra, szót kérjek és elmondjam véleményemet itt a költségvetés végrehajtásáról. Tisztelt Országgyűlés ! Kedves Képviselőtár­sak! Az 1972. évi állami költségvetés végrehaj­tásáról szóló jelentés, a vele kapcsolatos vita, úgy gondolom, hűen tükrözte azokat az erénye­ket, népgazdaságunk fejlődését, amelyek tény­leg a mindennapi életben megvannak, de egyút­tal azért jelzi azokat a hiányosságokat is, ame­lyeket tagadni nem volna politikus. Faluvégi elvtárs eredményes, jó esztendő­nek titulálta ezt az elmúlt esztendőt, és higy­gyünk neki, ő ennek a tárcának legfőbb és leg­jobb ismerője. Ez a derűlátó megállapítás az or­szágban bárhol ellenőrizhető, bárhol és bármi­kor, ahol fejlődés és előrehaladás mutatkozik, és ennek jelével találkozhatunk. Ha én most mégis egy-két olyan dolgot teszek szóvá, amely nem éppen ebben az irányban hat, teszem ezt azzal a felelősségérzettel, hogy fejlődésünk útjából el­háruljanak még azok a meglevő akadályok is, amelyek a simább előrehaladást és fejlődést gá­tolják. Származásomhoz és tradíciómhoz híven ta­lán először néhány gondolatot a mezőgazdaság­ról általában. A zárszámadással kapcsolatos je­lentés félreérthetetlenül megállapítja, hogy a magyar mezőgazdaság a legutóbbi két esztendő­ben eredményes évet zárt. Félő és aggódom,

Next

/
Oldalképek
Tartalom