Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-20

1517 Az Országgyűlés 20. ülése, 1973. június 14-én, csütörtökön 1518 ban nemcsak népünk kenyere, hanem a munkás-paraszt szövetség további erősödése is érik. A zárszámadás értékeléséből kirajzolódnak tennivalóink, amelyek 1973 évben már megvalósulóban vannak. Folytatni kell a termelésfejlesztés, a külkereskedelem kedvező irányzatait, és folytatni kell a gazdaságtalan termelés további visszaszorítását. Az is megnyugvással tölthet el, hogy a vezetés gondol az alapanyagimport árbefolyásoló hatására és tervszerű ellenlépésekre készül. Nyersanyagszegénységünk és megnövekedett külkereskedelmünk mellett ez nagyon fontos. Ugyanakkor társadalmi közvéleményünk rendkívül érzékeny az árváltozásokra, és természetesen az árváltozásokat elsősorban a mindennapi közfogyasztási cikkek árában méri. Az is természetes, hogy az árak mellé teszi a béreket. Ezért kelt megnyugvást a Minisztertanács és a SZOT legutóbbi együttes tanácskozása is. Tisztelt Országgyűlés! Gazdaságunk örvendetes fejlődésének természetesen széles társadalompolitikai háttere van. Legfontosabb bázisa szocialista gazdálkodásunk elvi szilárdsága, népünk jó hangulata, munkakedve, bizalma a vezetésben, a jövőben. 1968-ban alapos előkészítés után a gazdaság irányításában jelentős változás történt. Ez a változás alkalmas jelzőrendszernek bizonyult. Lehetővé tette, hogy az egészséges hajtások megerősödjenek, míg a gazdaság gyengeségei a korábbinál élesebben kiütközzenek. Igaz, a nagyobb mozgási szabadságot kihasználva elburjánzott néhány vadhajtás. Egyesek visszaéltek ezekkel a lehetőségekkel. Ez tűrhetetlen, ezt vissza kell szorítani, de nem az egész gazdasági lendület rovására. Kezdetben is látható volt, hogy néhány intézkedésen munka közben kell igazítani, akkor, amikor azoknak valóságos hatása megmutatkozik; és itt nyilvánvalóan nemcsak gazdasági, hanem társadalmi, hangulati, politikai hatásokra is gondolni kellett. Éppen az szilárdította tovább a vezetésbe vetett bizalmat, hogy idejében felismerve a helyzetet, megtette a szükséges helyes intézkedéseket. Ezek között voltak olyanok, amelyek a gazdálkodásra, különösen a termelésre vonatkoztak, voltak közvetlenül embereket érintők és voltak, amelyek eszmei eligazodásunkat szolgálták. Hogy mindehhez mit szól a nép, azt fényesen mutatta a választás. A választásokat summásan értékelte az Elnöki Tanács. Az igen tisztelt képviselő elvtársak erről a kiosztott dokumentumból értesültek. Faluvégi elvtárs is utalt expozéjában a választások fontosságára. A Hazafias Népfront most is megtisztelő feladatának tekintette, hogy e kiemelkedő közéleti esemény során alkotmányos kötelezettségeinek jói megfeleljen. A Hazafias Népfront Elnöksége gondosan elemezte a választási tapasztalatokat. Mindenekelőtt kitűnt a választásokon, hogy két év alatt is hallatlanul sokat nőtt népünk társadalmi érdeklődése és gazdaságpolitikai hozzáértése. Sok más soron levő tanácskozás, rendezvény ellenére a választók egyharmada nemcsak szavazni ment el, hanem részt vett a jelölőgyűlések, választási gyűlések, a sok ezernyi csoportos beszélgetés igen élénk politikai vitájában. Ezeken az eszmecseréken elenyésző számban hangzott el személyes panasz, s a teret a közösség gondjainak megvitatása töltötte be. Másik jellemző előrelépés a hiányosság kizárólagos hangoztatása helyett a megoldásra tett javaslatok nagy száma, s a személyes és kollektív segítség felajánlása a megoldáshoz. Népünk valóságérzékének következménye, hogy a felszólalók nem megvalósíthatatlan követelésekkel álltak elő, hanem igényelték mindennemű pazarlás felszámolását, a munka szervezettségének biztosítását, és a visszaélések megszüntetését. Elismeréssel nyilatkoztak a Központi Bizottság novemberi határozatainak realitásáról, és követelték a következetességet a végrehajtásban. A választásnak a tanácsok megválasztásán kívül nagy eredménye volt, hogy az ország fő politikai, gazdasági, kulturális kérdéseit milliók megvitatták és alaposan megtárgyalták a helyi politika alapvető problémáit. A választások elkülönítésének nagy haszna, hogy a tanácsi választások éppen arra adnak alkalmat, hogy a helybeli problémákat alaposan átgondolják, hogy a nép, a lakosság kifejthesse, mit tart helyesnek a közösség, a község, a város fejlesztése, közéletének formálása érdekében. Sokat fejlődött a tanács munkája, amiben nagy szerepe van a tanácsi apparátus javuló munkájának. Ezért indokolt ennek a jó munkának jobb anyagi megbecsülése, ahogyan ezt Prieszol Olga képviselőtársam is javasolta. Ezen a választáson tovább fejlődött, gazdagodott a helyi politika fogalmának tartalma, és kirajzolódott ebben a lakosság személyes érdekeltsége. Ezért vetődött most fel annyi jó ötlet, és született oly sok társadalmi felajánlás. Mind mélyebb lesz a felismerés, hogy egy lakóhely előrehaladása nemcsak a központi keretek mértékén múlik, hanem az ott lakók önmagukon is segíthetnek. Viszont sok múlik a központi segítségen ,is, és itt mindenekelőtt erkölcsi, szervezési segítségre gondolok, hogy az a társadalmi munka, ami 1973-ban már egymilliárdot tett ki, akár megtízszereződjék. Ma általában az a panasz, hogy a felajánlott társadalmi tevékenységet nem veszik igénybe. Sok helyen nincs szervezetileg, adminisztratíve biztosítva a munka tényleges elvégzése. Számos tényező nem segíti, hanem akadályozza a társadalmi közreműködés kiszélesedését, pedig ebben nagy a tartalék. Szeretnék itt a zárszámadás egy számára utalni, hogy az eredetileg tervezett 14 000 óvodai férőhely helyett 18 ezer férőhely létesítése valósult meg. Tudjuk, hogy az óvodaépítésben volt a legtöbb társadalmi segítés. Beszélt a pénzügyminiszter elvtárs az iskolák felszerelésének gyarapodásáról, ami mintegy 400 millió forint nagyságrend körül van. Hadd említsem meg, hogy az „egy üzem, egy iskola" akció egyedül Budapesten 38 millió forintot hozott az iskoláknak ; a társadalmi munka pedig nemcsak anyagi kérdés, nagy erő és nagy erőgyarapodás, ha együtt építünk. Nagy jelentőségű volna, ha a mainál nagyobb gondot fordítanánk a közös értékek gyarapításának erre a költségmentes forrására. A helyi választások népi ötleteit, javaslatait jól lehet hasznosítani a helyi és az országos ötéves terv előkészítésénél. Véleményem szerint