Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.
Ülésnapok - 1971-20
1501 Az Országgyűlés 20. ülése, 1973. június 14-én, csütörtökön 1502 ját élmény anyagom egyik szomorú példájával. Első munkahelyem, mint pedagógusnak Akasztódöbrögec-puszta volt a kiskőrösi járásban. Akkori tanítványaim közül egyik-másik még ma is fölkeres, így hát tudomásomra jutott, hogy egyik, akkor még VTI.-es „fiam", eleven szemű, fürge, szőke kisfiú volt, sajátságos körülmények között halt meg 1956-ban, 18 éves korában. Egyre fáradékonyabbnak látszott, a szülei nem is vitték ki magukkal a nagy melegben nyári munkára a határba, hanem beküldték a faluba valami hivatalos ügyet elintézni. Ez a fiú aztán kerékpárral ment hazafelé, lefeküdt a nagy melegben az egyik út menti bokor alá megpihenni, s ott is találtak rá, meghalt. Utólag kiderült, hogy vérhasban szenvedett, s ennek a betegségnek a tüneteiről beszélni nem mert, mert nem tudta, hogy ez nem szégyen, 1956-ban, s a fiú 18 éves volt. Még utólag is rossz erről beszélnem, de minden bizonnyal egyetértenek velem abban, hogy ma már hasonló veszély nemigen fenyegeti a kötelező tananyag elsajátítása után a tanyán élő gyermeket, ifjúságot, a tanyakérdést azonban mégis mindaddig felszínen kell tartani, amíg véglegesen megoldódik legalább az iskolás korú gyermekek helyzete, s bizonyára nem tartanak lokálpatriótának, ha ehhez a kormány illetékeseinek további támogatását is kérem. A felmérések és számítások alapján 1980-ig 2100 új általános iskolai diákotthoni helyet kell létesítenünk. A megye vezetői és lakossága ebben az ügyben minden erőfeszítésre kész. Egy évvel a tervezettnél korábban gyulladt ki a villany megyénk 81 iskolájában. Hogy ez milyen jelentőségű, mondanom sem kell. Hogy elérjük az általános iskolák alsó tagozatában is a meglevő szintkülönbség megszűntét, az UNESCO-program keretében fokozatosan bevezetjük a tanyai iskolákban az audio-vizuális oktatást, ami az intenzívebb foglalkoztatottságot biztosítja egy nevelővel, több tanulócsoport részére. Hogy a villany és a technika csodái mit jelentenek? Engedjék meg, hogy két adatot közöljek: a tanyai lakosság 36,3 százaléka sohasem volt filmszínházban, 26,4 százaléka könyvet egyáltalán nem olvasott még. Most aztán egyszerre lepik meg őket a villanyáram segítségével a hozzájuk is eljuttatott kultúra áldásai, ezeknek a minőségével később kívánok foglalkozni. A fentiekből kitűnik, hogy amit a nép által nagyon nagyra becsült megyei vezetők buzdítására egy megye lakossága megtehet, az meg is történt nálunk. Szeretnék most már egyéb, országosan is, helyileg is jelentős problémával foglalkozni. Az oktatási reformra gondolok. Kedves Elvtársak! A Művelődésügyi Minisztérium keretein belül működő Tankönyvkiadó Vállalat alig több mint két éve kért felmérést tőlem is, bizonyára többek között, mint pedagógusból lett írótól, sőt személyes véleményt is a tanulók túlterhelésének kérdéséről. Gyakorló anya lévén nekigyürkőztem a feladatnak, több hónapon át, csaknem fél évig nézegettem át, jegyzeteltem ki az általános iskolák, a gimnáziumok és szakmunkásképző iskolák tananyagát. És bár tudtam, hogy nehézségi fokúk, nyelvezetük tekintetében, de a lexikális adatok halmazatát tekintve is igen magas, mégis elképedtem a végeredmény láttán. Nagyon kevés példát említek, nem akarom untatni a tisztelt Országgyűlést. Az általános iskola elvégzése kötelező, mindannyian tudjuk. Az V. osztályban a magyar nyelvkönyv 103 oldala 51 nyelvtani szabályt tartalmaz. Ezek a definíciók kisebb részükben két-három mondatosak, ám többnyire az egyharmad, fél oldalnyi terjedelmet is elérik. Nyelvezete tudományoskodó, a gyermek korának sajátosságait egyáltalán nem veszi figyelembe, s a gyermek 10—11 éves korában közel tíz tantárgyból találkozik hasonló követelménynyel. Hozzá kell tennem, hogy az alsó tagozatban ilyennel nem találkozott korábban. A többi tárgy nehézségi foka nagyobb, nem térek ki rájuk. A nyelvtant választottam, a legkönnyebbet. Az általános gimnáziumok tananyaga egyenes következménye az előbbinek. A tantárgyak összességéből itt is kevés példát említenék. A földrajz nem érettségi tárgy, de csupán az első osztályban heti kétórai oktatás mellett a tankönyv terjedelme 175 oldal, nem sok. Ismeretlen fogalmak, és meghatározások száma ellenben már 117. Idegen szavak és kiejtésük 132, kiemelt fontosságú meghatározás, tehát szám szerint megtanulandó definíció, szám szerint 376. Nem akarok a továbbiakra kitérni. A következő években a tantárgy keretein belül fokozatosan nő a tananyag. A harmadikban a tankönyv terjedelme már 314 oldal, nem érettségi tárgy, a definíciók, kívülről megtanulandó meghatározások aránya 40 százalék. A többi tantárgynál sem jobb a helyzet. Történelemből egy-egy évben az idegen szavak, évszámok betanulása szám szerint 600-tól 1000ig terjed. Fizikából a harmadik osztály anyagának nehézségi foka oly magas, hogy a tananyagból, a kötelező mintapéldákból sem tudják mindegyiket megoldani, tehát a mintafeladatok megoldására sem kerül sor az iskolaév alatt, csak önálló otthoni feldolgozás alkalmával. Nem kívánom részletezni a többit, már csak azért sem, mert pártunk Központi Bizottsága oly gyorsan intézkedett ebben az ügyben, rögtön a felmérések után, amint azt egyikünk sem remélte, s amire talán más területen még nem is volt példa. Az általános iskolákhoz máris eljutottak a tananyagcsökkentésről szóló rendelkezések, a nevelők körében pedig a 10—15 éve, vagy még korábban tapasztalt várakozás és lelkesedés izgalma érzékelhető újra, nevükben is meg kell köszönnöm a gyors intézkedést. Ugyanakkor megkérem az illetékeseket arra, hogy a ma közigazgatását» az állampolgári jogokat és kötelességeket, a törvényhozás mikéntjét, a büntetőjogból csak annyit legalább, mit ne tégy, hogy fegyelmi bizottság vagy a fiatalkorúak bírósága elé ne kerülj, hogy a tanácsok gyermek- és ifjúságvédelemmel is foglalkoznak, a társadalmi érintkezés alapvető formáit valamilyen tantárgy keretén belül oktatni elrendeljék, mert a gyakorlati élet területén az ifjúság körében elképesztő tájékozatlansággal találkozunk. Súlyos tragédiáknak volt már oka