Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-20

1481 Az Országgyűlés 20. ülése, 1973. június 14-én, csütörtökön 1482 jesztésben, hogy a nemzetközi fizetési mérle­günkben keletkezett jelentős aktívumokat mi­ként használjuk fel és milyen gyors ütemben például az elavult gépek lecserélésére? Nem hi­szem, hogy gazdasági célunk lehetne az aktí­vum képzése önmagáért! Ezt a hiányérzetemet némiképpen feloldot­ta Faluvégi elvtárs szóbeli előterjesztése és örömmel üdvözlöm, hogy kormányintézkedés születik ebben az ügyben. Tisztelt Országgyűlés! Végül a mezőgazda­sággal kapcsolatban megemlítem, hogy az utób­bi években figyelmet keltő pénzügyi folyamat­nak lehetünk tanúi. A Vas megyei szövetkeze­tekben erősen mérséklődött a beruházás, az 1973-as tervek alapján ítélve még mindig alatta marad az 1970-es szintnek. Ez is növekvő saját erő és csökkenő állami részvétel mellett való­sul meg. A 13—18 százalékos beruházási hitelrész­arány és a beruházások automatizmusa nem mindenkor garantálja az állami népgazdasági érdekek következetes érvényesülését. Elgondol­koztató az a tény is, és nem maradhatunk so­káig adósak a következtetésekkel sem, hogy az elmúlt két évben a szövetkezetek beruházási hiteltörlesztése erősen meghaladta a folyósítást: 1971-ben közel kétszeresen. Mindez olyan kö­rülmények között, amikor az eszközigényes szarvasmarhaprogram végrehajtása, valamint a zárt termelési rendszerek bevezetése van napi­renden és itt is jellemző, hogy gyorsan növek­szik a null-értéken levő gépek aránya. A jelentésnek a mezőgazdasági szövetkeze­tek támogatását tárgyaló része is érzékeltet egyes problémákat, amelyek úgy érzem nem kerülhe­tik el a figyelmünket. A szükséges pénzügyi in­tézkedések reményében idézem ezeket a helye­ket. .A támogatás összege mintegy 200 millió forinttal kisebb az előirányzatnál." „A támoga­tás az új kezdésű beruházások számának és állományának jelentős csökkenése miatt keve­sebb az előző évinél." És lejjebb az eredmény: „1972-ben csaknem 20 százalékkal csökkent a befejezetlen beruházások állománya." Sajnálom, hogy e két megállapítást nem minősíti a tör­vényjavaslat indokolása. Jó-e vagy nem jó? Ma­gam próbálom minősíteni, lehet, hogy nem si­kerül, majd Faluvégi elvtárs korrigál. Ami a befejezetlen állomány csökkenésére vonatkozik, nem rossz, de ez nem egyértelműen a beruhá­zások jobb előkészítésének és végzésének követ­kezménye. Vajon mitől lenne ennyivel jobb a mezőgazdasági beruházások végzése, hiszen ott is azok a cégek dolgoznak, amelyek az iparban, ahol sokat panaszkodunk. Azt viszont problé­másnak tartom, hogy az új kezdésű beruházá­sok száma és aránya jelentősen csökkent és nem helyeslem, hogy a szűkös fejlesztési támo­gatásból 200 millió forintot úgymond megtaka­rítottunk. Ide kívánkozik még a kedvezőtlen adottsá­gú vagy más szóval, a tartósan veszteséges me­zőgazdasági termelőszövetkezeteknek támogatá­si rendszere. A jelenleg érvényben levő rend­szer jó szolgálatot tett. A támogatás fenntartá­sa továbbfejlesztett formában indokolt. Szüksé­gesnek látszik azonban mérsékelni a támogatás direkt jövedelemkiegészítő jellegét, a támoga­tást a fejlesztési célokhoz, a termelési szerkezet változásához kötöttebben kellene megtarta­nunk. Olyan formára volna szükség, amely nem túl hosszú távon végleges megoldást nyújtana ebben a kérdésben. Ennek gazdasági jelentősé­gén túl politikai hatása sem mellékes. Tisztelt Elvtársak! Az előterjesztett tör­vényjavaslatot és a miniszteri expozét elfoga­dom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Prieszol Olga képviselőtársunk. DR. PRIESZOL OLGA: Tisztelt Ország­gyűlés! Kedves Elvtársak! Hozzászólásomban két témakörrel kívánok foglalkozni. Egyrészt eleget téve az Országgyűlés tisztikara megbízá­sának, röviden tájékoztatni kívánom a tisztelt Képviselőtársaimat Országgyűlésünk nemzetközi kapcsolatainak a legutóbbi ülés óta történt ese­ményeiről. Mondanivalóm második részében pedig a beterjesztett törvényjavaslathoz kívá­nok néhány gondolattal kapcsolódni. » Az utóbbi három hónapban három ország, Kanada, Ausztria és India parlamentjének kül­döttsége érkezett hivatalos látogatásra hazánk­ba. Kanadából a küldöttséget a szenátus elnöke vezette. Ennek a látogatásnak különös jelentő­ségét az adja, hogy ez volt az első hivatalos kapcsolatfelvétel a két törvényhozó testület kö­zött és az első ilyen jellegű látogatás Magyar­országon kanadai részről. Az osztrák parlamenti küldöttséget a Nemzeti Tanács, az indiai parla­menti küldöttséget a Népi Kamara elnöke ve­zette. Mindhárom küldöttséggel megbeszélést folytattak országgyűlésünk elnöke és az ország­gyűlés tisztségviselői. Ezeken a megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztattuk egymást törvényhozó szerveink felépítéséről, munkájáról, az előttünk álló feladatokról és hasznos tapasztalatcserét folytattunk munkánkról. A küldöttségeknek alkalmuk volt találkoz­niuk országunk és a kormányunk vezetőivel, tagjaival, kicserélték a nézeteiket a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, fejlődéséről, a továb­bi teendőkről és kölcsönösen ismertettük a nem­zetközi kérdésekben elfoglalt álláspontunkat. Ugyanakkor vendégeinknek módjuk volt az itt töltött rövid idő alatt arra is, hogy közelebbről megismerjék népünk életét az iparban, a mező­gazdaságban, a kultúrában, és általában a szocia­lista építésben elért eredményeinket. Űgy értékeljük, hogy ezek a látogatások szervesen illeszkedtek be hazánk és az említett országok magas szintű látogatásaink sorába és hasznosan járultak hozzá Kanadával, Ausztriá­val és Indiával szépen fejlődő kapcsolataink el­mélyítéséhez. Tisztelt Országgyűlés! Az 1972. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavas­lat és annak Faluvégi Lajos pénzügyminiszter elvtárs által előterjesztett indokolása, úgy ítélem meg, hogy reális, átfogó képet nyújt az állami költségvetési gazdálkodás múlt évi helyzetéről. A számadásra most olyan időszakban kerül sor, amikor a politikai és az állami vezető tes­tületek múlt évi állásfoglalásainak, határozatai-

Next

/
Oldalképek
Tartalom