Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-20

1481 Az Országgyűlés 20. ülése, 1973. június 14-én, csütörtökön 1482 jesztésben, hogy a nemzetközi fizetési mérlegünkben keletkezett jelentős aktívumokat miként használjuk fel és milyen gyors ütemben például az elavult gépek lecserélésére? Nem hiszem, hogy gazdasági célunk lehetne az aktívum képzése önmagáért! Ezt a hiányérzetemet némiképpen feloldotta Faluvégi elvtárs szóbeli előterjesztése és örömmel üdvözlöm, hogy kormányintézkedés születik ebben az ügyben. Tisztelt Országgyűlés! Végül a mezőgazdasággal kapcsolatban megemlítem, hogy az utóbbi években figyelmet keltő pénzügyi folyamatnak lehetünk tanúi. A Vas megyei szövetkezetekben erősen mérséklődött a beruházás, az 1973-as tervek alapján ítélve még mindig alatta marad az 1970-es szintnek. Ez is növekvő saját erő és csökkenő állami részvétel mellett valósul meg. A 13—18 százalékos beruházási hitelrészarány és a beruházások automatizmusa nem mindenkor garantálja az állami népgazdasági érdekek következetes érvényesülését. Elgondolkoztató az a tény is, és nem maradhatunk sokáig adósak a következtetésekkel sem, hogy az elmúlt két évben a szövetkezetek beruházási hiteltörlesztése erősen meghaladta a folyósítást: 1971-ben közel kétszeresen. Mindez olyan körülmények között, amikor az eszközigényes szarvasmarhaprogram végrehajtása, valamint a zárt termelési rendszerek bevezetése van napirenden és itt is jellemző, hogy gyorsan növekszik a null-értéken levő gépek aránya. A jelentésnek a mezőgazdasági szövetkezetek támogatását tárgyaló része is érzékeltet egyes problémákat, amelyek úgy érzem nem kerülhetik el a figyelmünket. A szükséges pénzügyi intézkedések reményében idézem ezeket a helyeket. .A támogatás összege mintegy 200 millió forinttal kisebb az előirányzatnál." „A támogatás az új kezdésű beruházások számának és állományának jelentős csökkenése miatt kevesebb az előző évinél." És lejjebb az eredmény: „1972-ben csaknem 20 százalékkal csökkent a befejezetlen beruházások állománya." Sajnálom, hogy e két megállapítást nem minősíti a törvényjavaslat indokolása. Jó-e vagy nem jó? Magam próbálom minősíteni, lehet, hogy nem sikerül, majd Faluvégi elvtárs korrigál. Ami a befejezetlen állomány csökkenésére vonatkozik, nem rossz, de ez nem egyértelműen a beruházások jobb előkészítésének és végzésének következménye. Vajon mitől lenne ennyivel jobb a mezőgazdasági beruházások végzése, hiszen ott is azok a cégek dolgoznak, amelyek az iparban, ahol sokat panaszkodunk. Azt viszont problémásnak tartom, hogy az új kezdésű beruházások száma és aránya jelentősen csökkent és nem helyeslem, hogy a szűkös fejlesztési támogatásból 200 millió forintot úgymond megtakarítottunk. Ide kívánkozik még a kedvezőtlen adottságú vagy más szóval, a tartósan veszteséges mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek támogatási rendszere. A jelenleg érvényben levő rendszer jó szolgálatot tett. A támogatás fenntartása továbbfejlesztett formában indokolt. Szükségesnek látszik azonban mérsékelni a támogatás direkt jövedelemkiegészítő jellegét, a támogatást a fejlesztési célokhoz, a termelési szerkezet változásához kötöttebben kellene megtartanunk. Olyan formára volna szükség, amely nem túl hosszú távon végleges megoldást nyújtana ebben a kérdésben. Ennek gazdasági jelentőségén túl politikai hatása sem mellékes. Tisztelt Elvtársak! Az előterjesztett törvényjavaslatot és a miniszteri expozét elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Prieszol Olga képviselőtársunk. DR. PRIESZOL OLGA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Hozzászólásomban két témakörrel kívánok foglalkozni. Egyrészt eleget téve az Országgyűlés tisztikara megbízásának, röviden tájékoztatni kívánom a tisztelt Képviselőtársaimat Országgyűlésünk nemzetközi kapcsolatainak a legutóbbi ülés óta történt eseményeiről. Mondanivalóm második részében pedig a beterjesztett törvényjavaslathoz kívánok néhány gondolattal kapcsolódni. » Az utóbbi három hónapban három ország, Kanada, Ausztria és India parlamentjének küldöttsége érkezett hivatalos látogatásra hazánkba. Kanadából a küldöttséget a szenátus elnöke vezette. Ennek a látogatásnak különös jelentőségét az adja, hogy ez volt az első hivatalos kapcsolatfelvétel a két törvényhozó testület között és az első ilyen jellegű látogatás Magyarországon kanadai részről. Az osztrák parlamenti küldöttséget a Nemzeti Tanács, az indiai parlamenti küldöttséget a Népi Kamara elnöke vezette. Mindhárom küldöttséggel megbeszélést folytattak országgyűlésünk elnöke és az országgyűlés tisztségviselői. Ezeken a megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztattuk egymást törvényhozó szerveink felépítéséről, munkájáról, az előttünk álló feladatokról és hasznos tapasztalatcserét folytattunk munkánkról. A küldöttségeknek alkalmuk volt találkozniuk országunk és a kormányunk vezetőivel, tagjaival, kicserélték a nézeteiket a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, fejlődéséről, a további teendőkről és kölcsönösen ismertettük a nemzetközi kérdésekben elfoglalt álláspontunkat. Ugyanakkor vendégeinknek módjuk volt az itt töltött rövid idő alatt arra is, hogy közelebbről megismerjék népünk életét az iparban, a mezőgazdaságban, a kultúrában, és általában a szocialista építésben elért eredményeinket. Űgy értékeljük, hogy ezek a látogatások szervesen illeszkedtek be hazánk és az említett országok magas szintű látogatásaink sorába és hasznosan járultak hozzá Kanadával, Ausztriával és Indiával szépen fejlődő kapcsolataink elmélyítéséhez. Tisztelt Országgyűlés! Az 1972. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és annak Faluvégi Lajos pénzügyminiszter elvtárs által előterjesztett indokolása, úgy ítélem meg, hogy reális, átfogó képet nyújt az állami költségvetési gazdálkodás múlt évi helyzetéről. A számadásra most olyan időszakban kerül sor, amikor a politikai és az állami vezető testületek múlt évi állásfoglalásainak, határozatai-