Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-17

1261 Az Országgyűlés 17. ülése, 1973. március 21-én, szerdán 1262 Minden szinten tovább kell fejlesztenünk tervező munkánkat, különösképpen elő kell segíteni a tervező szervek közötti együttműködést, javítanunk kell a végrehajtás ellenőrzését. A kormányzati munka fontos része az ágazati irányító tevékenység sokoldalú továbbfejlesztése. Amellett, hogy az ágazat irányítóinak nagyobb felelősséget kell vállalniuk az ossz kormányzati tevékenységért, nagyobb aktivitásra van szükség a termelés gazdaságosságának javításában, a korszerű termelési struktúra kialakításában és fejlesztésében, az árképzés javításában, az árellenőrzésben, a külkereskedelmi tevékenység összhangjának biztosításában. Sokkal több segítséget kell nyújtani a vállalatok szervezési munkájának javításához. Minden szinten javítani kell az ágazati és a funkcionális szervezetek együttműködését. Megkezdtük az előkészületeket az állami tervbizottság létrehozására, amely a Minisztertanács szerveként dolgozik majd. E bizottság alapvető feladata lesz, hogy jobban összehangolja a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek tervező munkáját. A népgazdasági tervek kidolgozásában, a gazdasági szabályozók fejlesztésében, valamint a tervek végrehajtásának ellenőrzésében e bizottság javaslatai bizonyosan nagy segítséget adnak a kormányzat számára. Miközben folyamatosan dolgozunk távlati népgazdasági tervünkön, máris megkezdtük az 1976-tól kezdődő ötéves tervünk kimunkálását. A kormány még a múlt év őszén úgy határozott, hogy az ötödik ötéves terv két szakaszban készüljön el. Az elsőben a tervkoncepció, a másodikban pedig a végleges terv kerül kidolgozásra a KGST keretében történő egyeztetés alapján. A szocialista építés törvényeinek általánosított tapasztalataira támaszkodva, sajátosságainknak megfelelő gazdaságirányítási rendszert alkalmazunk és azt a szükségleteknek megfelelően fejlesztjük. A felelős vezető szervek határozottságával és egyben rugalmasságával párosulva ez járulhat hozzá ahhoz, hogy népgazdaságunkban tovább javuljon a tervszerűség, munkánk minden területen hatékonyabb legyen. A gazdaságirányítási rendszer sajátos eszközeivel elősegíti terveink megvalósítását és társadalmi hatásai is kedvezőek. Nemzetközi gazdasági tevékenységünk szorosan összefügg hazánk fejlődlésével, gazdasági életünk alakulásával. Gyors ütemben növekedtek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Népgazdaságunk fejlődését a nemzetközi munkamegosztásba való széles körű bekapcsolódással is elősegítjük. Az áruforgalom mintegy kétharmadát a szo»cialista országokkal, ezen belül összes külkereskedelmi forgalmunknak több mint egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A szocialista országok közötti külkereskedelem dinamikus bővüléséhez nagymértékben hozzájárult, hogy az elmúlt években a szocialista gazdasági integráció alapján a vállalatok is egyre aktívabban kezdeményezik a nemzetközi együttműködés különböző formáinak alkalmazását. A szocialista országokkal való kapcsolataink továbbfejlesztésének céljait a KGST-országok integrációs programjának soron következő feladatai határozzák meg. Különösen fontosnak tartjuk a KGST-tagállamok ötéves népgazdaságfejlesztési terveinek egyeztetését, és a fejlesztés fő területeinek mind jobb összehangolását. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a szakosítás és a kooperáció fejlesztésére, a lehetőségek jobb kihasználására. Rövidesen sor kerül Prágában a KGST soron következő XXVII. ülésszakára. A magyar küldöttség azzal a szándékkal utazik majd e tanácskozásra, hogy mind tevékenyebben járuljon hozzá az integrációs program további végrehajtásához. Kuba belépése a KGST-be, a Finnországgal megkezdett tárgyalások, valamint más országok érdeklődése bizonyítja, hogy növekszik a KGST-nek mint szervezetnek a súlya, szerepe és jelentősége a nemzetközi gazdasági életben. Az elmúlt években a nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelemben is jelentős eredményeket értünk el. A forgalom számottevően bővült, fejlődtek kooperációs kapcsolataink. A tőkés országok nemzetközi pénzügyi válságának hatásai alapjában véve közvetlenül nem érintenek bennünket, de figyelemmel kell lenni az események alakulására. Az államközi kapcsolatok javulását azonban gátolja a diszkriminációs politika, amely az egyes tőkés országok és országcsoportok részéről még mindig megnyilvánul. Ez a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének és együttműködésének akadálya. A kölcsönös előnyöknek és érdekeknek megfelelően tovább növeljük gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. A negyedik ötéves terv előttünk álló időszakában a nemzetközi gazdasági kapcsolatok további nagyarányú bővülésével számolunk. Arra törekszünk, hogy jobban kihasználjuk a nemzetközi gazdasági szervezetek működésében rejlő lehetőségeket. Exporttermékeink gazdasági, műszaki színvonalától, minőségétől függ, mennyire tudjuk bővíteni forgalmunkat az elkövetkező években. Hazánknak a világpiacon becsülete, súlya és hitele van. Arra kell törekedni, hogy nemzetközi kötelezettségeinknek továbbra is maradéktalanul tegyünk eleget, és ezzel még nagyobb megbecsülést vívjunk ki magunknak. Tartsuk adott szavunkat, teljesítsük vállalásainkat. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Politikánk, gazdaságpolitikánk alaptétele, hogy gazdálkodásunk eredményességével egyidejűleg emelkedjék népünk életszínvonala. Gazdasági építőmunkánk célja és értelme, hogy a lakosság szükségleteit egyre jobban elégítsük ki, szabad, boldog életet, jó munka- és életkörülményeket biztosítsunk a szocializmust építő ember számára. Az ötéves terv első két évében az átlagkeresetek 9.4 százalékkal nőttek. A lakosság egy főre jutó reálbére 4,3 százalékkal, reáljövedelme pedig 8 százalékkal nőtt. A fogyasztói árszínvonal tervezett 3,6 százalékos növekedése ellenére 1973ban a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,5— 5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig 2—2,5 százalékkal növekszik 1972-^höz viszonyítva. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került ágazatok és vállalatok bérfeszültségeinek