Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-20

1471 Az Országgyűlés 20. ülése, 1973. június 14-én, csütörtökön 1472 kinccsé tételével. A szociális és egészségügyi kiadások összege 38 milliárd forint. Ebből mintegy kilencmilliárd forint az egészségügyi intézmények fenntartását, közel egymilliárd forint a felújítást szolgálta. Ez összességében megfelelő pénzügyi segítséget ad az elmúlt évben hozott egészségügyi törvény végrehajtásához. Elmaradás a beruházásoknál van. 1972-ben 1260 kórházi ággyal bővült hálózatunk, de az 1971. évi fejlesztéssel együtt ez még mindig csak a IV. ötéves terv időarányos részének a 60 százaléka. Mi az elmaradás oka? Gyakran a beruházások előkészítése és elhatározása nem nyugszik megalapozott terveken. A tudomány fejlődése, az építési technológia váltása, az előre nem tervezett költségnövekedés a megvalósítás során a beruházások elhúzódását okozza itt is. A tavaly elkészült 500 ágyas ajkai kórház felépítése hat évig tartott. Az elmúlt időszakban sikerült összhangba hozni a IV. ötéves tervben indítandó hosszú távú kórházfejlesztési és rekonstrukciós programot az anyagi és műszaki lehetőségekkel. Ennek során rögzítették a szakmai, műszaki és költségnormatívákat, ami az egészségügyi beruházások körüli bizonytalanságot csökkenti majd. Szükséges azonban, hogy a végrehajtás során minden érintett beruházó, tervező és kivitelező vegye ezeket komolyan és eszerint járjon el. A gyermekintézmények hálózatának bővítése és ellátásának javítására tett intézkedések eredményeként a már említett óvodafejlesztésen túl 1972-ben több mint 1600-zal nőtt a bölcsődei férőhelyek száma. Az egy bölcsődei férőhelyre jutó kiadás meghaladja a 14 ezer forintot. A szülők ennek egyötödét térítik. A gyermekintézmények hálózatának kiterjesztésével és a pénzbeni juttatásokkal fokozatosan szüntetjük meg a családi jövedelmeknek a gyermekek számától függő különbözőségét. A lakosság jövedelmeinek jelenleg több mint egyharmada közvetlenül vagy közvetve a központi pénzalapból származik, különböző juttatások, bérek formájában, nagyobb része természetesen a vállalatoktól. A reálbérek növekedése a múlt évben a tervezett 2,5 százaléktól két tizeddel elmaradt. A kereseteken belül nőtt a nyereségrészesedés és különösen gyorsan a prémium és a jutalom. Ezek a vállalati források az évi bérhez viszonyítva tavaly nyolc százalékot értek el. Ez évben az ipari és építőipari béraránytalanságok enyhítésére, a nagyüzemi munkások életszínvonalának emelésére az iparban átlagosan 8 százalékos, az építőiparban 6 százalékos központi béremelést hajtottunk végre. A vállalatok ezt helyesen kötötték össze a szokásos évi béremeléssel, ami előző évi munkájukból származott. Az elveket és azok gyakorlattá váltását megvitatták a dolgozók. A bérnövelést az előírt mértékben differenciálták a nők, a nehéz fizikai munkát végzők, a több műszakban dolgozók javára. Ennek hatására éves átlagban az érintettek bérnövekedése mintegy 10—12 százalékos lesz. 1971-ről 72-re az egy főre jutó reáljövedelem 3,4 százalékkal növekedett, ez évre ennél magasabb ütem elérésére lehet számítani. A fogyasztói árszínvonal 1972-ben terveinkkel megegyezően 3 százalékkal nőtt. Az áremelkedéseknek mintegy fele központi árintézkedésékkel függött össze. Azért, hogy a fogyasztói árszínvonal ez év egészében a tervezettnek megfelelő legyen, a kormány az elmúlt hónapokban már tett intézkedéseket, most további kisebb árleszállításokat határozott el. Június 18-tól 10—15 százalékkal olcsóbb lesz több szocialista importból származó tartós fogyasztási cikk, hűtőszekrények, lemezjátszók, 5 százalékkal a hazai gyártású hűtőgépek és néhány más termék árát is leszállítjuk. Év közben még később is lesznek hasonló árleszállítások. Mindez a lakosságnak egy év alatt 6—800 millió forint megtakarítást fog jelenteni. A forint vásárlóerejének védelme szükségképpen erőteljes, 1973-ban még tovább fokozódó állami tehervállalást igényel. Az igen gyors világpiaci drágulás közepette nem kis feladat ez. Erőfeszítéseink, ha nem is minden tekintetben váltják ki az elismerést, alapjában eredményesek, amit pénzügyi oldalról az bizonyít, hogy a bolti kiskereskedelem árualapjának növekedése és a készpénzforgalom bővülése között szoros összhangot tartunk, s hogy az életszínvonal általános emelkedésével párhuzamosan növekednek a lakosság személyes beruházásai és a megtakarítások. Tisztelt Országgyűlés! Egy gazdaságilag eredményes esztendő után sem a várakozás, hanem az újabb nekirugaszkodás vihet bennünket előre. Tennivalóink középpontjában most a IV. ötéves terv ez évben esedékes feladatainak teljesítése áll. Feltétele: fejlődésünk forrásainak bővítése, a termelési szerkezet és a hatékonyság együttes javításával. Ennek ismételt hangoztatása annál inkább jogos, mert a múlt évi költségvetési jövedelmeknél bekövetkezett lemaradással idei terveinkben nem számolhattunk. Eredeti elképzeléseink valóra váltásához tehát a költségvetési bevételek tervet meghaladó növelésére, újabb kötelezettség vállalásoknál pedig mértéktartásra van szükség. Hazánk adottságainak és a fejlődés követelményeinek megfelelően egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a termelés holnapját megalapozó energiahálózat és energiafelhasználás korszerűsítése, az útépítés, a közművesítés és a lakosság életkörülményeinek javításához nélkülözhetetlen szolgáltatások fejlesztése. Az úgynevezett infrastruktúrában bekövetkező változások kezdetben csak lassan bővíthetik a társadalom számára központosítható jövedelmeket. Ezért a hatékonyság eddiginél gyorsabb növelésével elsősorban azoknak az ágazatoknak és vállalatoknak kell megalapozniuk az előrehaladást, amelyek a jövedelmek nagyobb részét képesek adni a társadalom számára. A termelési szerkezet átalakításában és nemzeti jövedelmünk gyarapításában az alapvető ipari és rekonstrukciós programok sikere a legfontosabb. Ez a népgazdaság, az ágazatok és a vállalatok közös ügye. így kell kezeljük ezt mindannyian az irányító ágazati minisztériumok, a pénzügyi szervek és az érintett válla-