Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-20

1469 Az Országgyűlés 20. ülése, 1973. június 14-én, csütörtökön 1470 őrzése mellett — a közgazdasági, pénzügyi szabályozás olyan továbbfejlesztését tervezzük, amely mindezt lehetőségeinkhez képest figyelembe veszi. A módosításra 1975-ben kerül sor. Az időpont megválasztásával is arra törekszünk, hogy a vállalatok idejében, már a változó feltételek ismeretében készíthessék el a középtávú terveiket. Kedves Képviselő Elvtársak! Életszínvonalunk sok olyan tényezőtől függ, amely a költségvetéshez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik. Részletesen szólok egy, a költségvetést legközvetlenebbül érintő témáról, a társadalmi közös fogyasztásról, másként: a költségvetési szervek gazdálkodásáról. Működtetésük és eszközeik felújítása 1972-ben 87,5 milliárd forintba került, amiből a tanácsok 24,5 milliárd forintot használtak fel. A tanácsok ezenkívül még fejlesztési alapjukból 19,7 milliárd forintot fordítottak az ellátás hálózatának bővítésére. A pénzeszközöknél is tekintélyesebb az az erkölcsi forrás, amelyre a társadalmi feladatok megvalósításában támaszkodhatunk, mint azt a nemrég lezajlott tanácsválasztások is bizonyítják. A közéleti tenniakarás, a szocialista demokratizmus folyamata újabb és újabb helyes célokat, megoldandó feladatokat hoz felszínre, de anyagi feltételeinek csak fokról fokra tehetünk eleget. Ezért is kell elvárni az eszközök ésszerű felhasználását, a takarékosságot nemcsak a vállalatoktól, hanem a tanácsoktól és a költségvetési intézményektől is. A tanácsok gazdasági döntései az elmúlt évben megalapozottabbakká váltak. Ez részben annak tudható be, hogy 1972-ben csak Borsod és Komárom megyében mutatkozott kisebb bevételi lemaradás, míg összességében a megyék egymilliárd forinttal több bevételhez jutottak. Ez évben még kiegyenlítettebb helyzetre számíthatunk, mert a megyei tanácsok szabályozó rendszerüket, amely a helyi tanácsok költségvetési bevételeit határozza meg, pontosbíthatták és ezzel elérhették, hogy a pénzeszközök minden tanácsnál összhangban legyenek a helyi feladatokkal. A pénzügyi lehetőségekkel élve jobban figyelembe kell venni — különösen a községeknél — a távlati településfejlesztési terveket, mert különben erőiket szétforgácsolják. Javítani kell a tanácsok közötti koordinációt. Miközben tanácsaink a vállalatokkal együtt jelentős eredményeket érnek el óvodaépítésben, iskolafelújításban és lakásépítésben, a megyén belül a helyi tanácsok közötti együttműködés — néhány kedvező tapasztalat ellenére — nem mindig megfelelő. 1972-ben a tanácsi gazdálkodás központi kérdése a lakásépítés volt. A lakásépítésünket nagy eredmények és gondok jellemzik. A mostani ötéves terv időszakában több mint 400 000 lakás készül el, amiből a terv első két évére szóló előirányzatot csaknem 15 százalékkal túlteljesítettük. E területen van azonban, de... Elmaradt a tervezettől az állami és szövetkezeti lakásépítés és ennek terhét különösen Budapest, Miskolc, Pécs, Szeged, Debrecen érzi. A lakásépítés költségeit az ötéves terv készítése-* kor nem tudtuk kellő pontossággal felmérni. A terület-előkészítési és közművesítési igények nagyobbak, a járulékos fejlesztés normái szűkösek. A korszerűbb építkezések elterjedésének, a gázfűtésre való átállásnak többletterhei vannak és a nagyobb költségekhez a hatósági árváltozások is hozzájárultak. Végső soron tehát a központi kivitelezésű lakásépítéshez a középtávra tervezett 56 milliárd forintnál nagyobb pénzösszegre van szükség, amit a költségvetésből kell előteremteni. A nagyvárosok lakásgondjának enyhítésére a negyedik ötéves terv lakásépítési programjának arányos teljesítésére a kormány ez évben pótlólag 1,4 milliárd forintot szavazott meg. A magánépítkezéseknél a készpénzfizetés, a jobb hitelezési feltételek és a kamatterhek csökkentése jelentenek további kedvezményeket, különösen a munkások lakásépítkezéséhez. Ilyen körülmények között tudomásul kell vennünk, hogy nem lehet túlzott igényű, lehetőségeinkkel összhangban nem álló városközpontokat emelni. Békéscsabán, Csongrádon és Debrecenben egyes területek, Gyöngyösön pedig az egész városrendezés újra tervezésén kell dolgozni. Szerencsére túlnyomóak azok a példák, mint Győr, Kaposvár vagy Orosháza várostervezése, ahol a reális feltételeket és lehetőségeket rögtön felismerték. A kulturális és oktatási intézmények működtetésére, fenntartására 16 milliárd forintot, felújítására közel egymilliárd forintot juttattunk. Dicsérhető, hogy a tanácsok az óvodai férőhelyek számának növelését elsőrendű feladatnak tekintették, 1971—72-ben már a IV. ötéves terv előirányzott fejlesztésének kétharmadát valósították meg. Az általános iskolai diákotthonok építése ugyanakkor nem érte el a tanácsok által tervezettet, a középiskolai tantermek, kollégiumi helyek népgazdasági előirányzatának alig több mint a fele valósult meg. Nem jobb a helyzet a szakmunkásképzés beruházásainál sem. Az építési kapacitások szerkezete ugyanis olyan, hogy a kisebb volumenű beruházásokra nehéz kivitelezőt találni. Ebben segíthet a könnyűszerkezetes építési technológia fokozatos elterjesztése, a szorosabb együttműködés a tanácsi és szövetkezeti építőipar között, amit tanácsainknak kell összefogni. Az oktatási színvonal javításának és korszerűsítésének feltételeit pénzügyi oldalról folyamatosan biztosítjuk. 1972-ben például az intézmények felszerelésére, szemléltetőeszközök beszerzésére 490 millió forintot fordítottak a tanácsok. Ez 17 százalékkal magasabb az előző évi összegnél és jó alapot nyújt ahhoz, hogy az Országgyűlés előző ülésszakán az általános iskolai taneszközök ellátásának javítására jóváhagyott 125 millió forint célhitel már érezhetően segítse az iskolákat. Különösen akkor lehet ez így, ha a beszerzésnél és a gyakorlati hasznosításban is minden intézmény olyan serény lesz, mint amilyen a kívánságok előterjesztésénél volt. Az oktatás mellett az állam a népművelést újabb és újabb formákban támogatja. Népművelési intézményeink kiadásaikat tíz százalékkal növelhették tavaly. A könyveket, filmeket és más művészeti alkotásokat létrehozó vállalatok tavaly több mint félmilliárd forint támogatásban részesültek. Mindez jelképesen szólva kamatostul megtérül kulturális értékeink köz-