Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-3

189 Az Országgyűlés^, ülése 1971. június 24-én, csütörtökön 190 a Minisztertanács elnökének előterjesztését a kormány programjáról, s a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag, egyhangúlag tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Napirendünk szerint következik a Magyar Népköztársaság 1970. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter elvtárs kíván szólni. FALUVÉGI LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Elvtársak ! A kormány nevében előterjesztem a Magyar Népköztársaság 1970. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést. A benyújtott törvényjavaslat anyaga tartalmazza a költségvetés adatait és annak indokolását. Az elmúlt években kialakult gyakorlatnak megfelelően a népgazdaság egyes ágazatainak, területeinek költségvetési kapcsolatairól az országgyűlési bizottságok számára részletes elemzések is készültek. A Minisztertanács elnökének beszámolója, és az imént befejeződött vita értékelte társadalmi, gazdasági fejlődésünket, megerősítette ennek keretében a következő évek gazdaságpolitikájának fő céljait. Ebből kiindulva most a szokásosnál rövidebben ismertethetem a zárszámadás jellemző vonásait. Az időt és a figyelmet két szempont között szeretném megosztani. Foglalkozom a költségvetés végrehajtása során szerzett tapasztalatokkal, emellett azokat a pénzügyi törekvéseket szeretném kiemelni, amelyek terveink eredményes valóra váltását hivatottak szolgálni. Az 1970. évi állami költségvetés forrásait jelentő bevételek összege 171,9 milliárd forint volt, ami 11 százalékkal több, mint az előző évben, és 2 százalékkal meghaladja az előirányzatot is. Az állami jövedelmek növekedésében a termelés és a forgalom bővülése volt a meghatározó. Ehhez kedvező feltételeket teremtett a fogyasztási cikkek és a beruházási javak élénk belföldi kereslete, és a dinamikus külkereskedelmi forgalom. A gazdálkodás legfontosabb minőségi jellemzői közül a termelékenység jobban emelkedett, mint a korábbi években és javultak a külkereskedelmi cserearányok is. Az állam költségvetési bevételeiben mégis mérséklődött a vállalati nyereségbefizetés aránya. Ebben az játszotta a fő szerepet, hogy egyes ágazatokban a termelés és a teljesítmények növekedése által az indokoltnál gyorsabban növekedtek a ráfordítások, mind a bérek, mind az anyagköltségek, mind a vállalati általános költségek. A nyereség alakulásának ez rendkívül figyelemre méltó tendenciája. A vállalati eredmények és a termelési költségek alakulásába a rendkívüli körülmények nagyban beleszóltak: az árvíz és a belvizek egyfelől a mezőgazdaságot ért elemi károk helyreállítása miatt többlet-erőfeszítéseket követeltek a költségvetéstől, a termelőszövetkezetektől, a vállalatoktól és a lakosságtól, másfelől pedig mérsékelték a jövedelmek képződését, növelték a mezőgazdaság, az élelmiszer, az építőipar" és szállítás ráfordításait, emellett a vállalati alapok és a költségvetési intézmények megtakarításai egy részének igénybevételét is megkívánták. A társadalom nagyszerű összefogása megakadályozta nagyobb károk keletkezését, a vállalatok és a szövetkezetek jó együttműködése, irányítási rendszerünk rugalmassága pedig lehetővé tette a példamutatóan gyors helyreállítást. A helyzet tárgyilagos megítélése szempontjából tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy a népgazdaságot ért 8 milliárd forintos többlet teher pénzügyi következményeit nem lehet egyetlen év gazdálkodásában teljesen kiegyenlíteni; s az államháztartástól, az érintett üzemektől még egy-két évig megújuló takarékosságot kíván. Az önálló vállalati gazdálkodás feltételei 1970-ben tovább szilárdultak. A vállalatok vagyona gyarapodott: 69 milliárd forint értékű új állóeszközt helyeztek üzembe. Az éves eredmények alapján 20 milliárd forintot számolhattak el a nyereségből fejlesztési célokra. Több mint 10 milliárd forint részesedési alap képződött, a jóléti célokra biztosított résszel együtt elérte a teljes bérköltség 15 százalékát. A tartalékalapok hárommilliárd forinttal nőttek, és közelítenek a 8 milliárd forinthoz. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tiszta vagyona 8,7 milliárd forinttal gyarapodott, amelyből 5,6 milliárd forintot a jövedelmekből képzett fejlesztési alap tett lehetővé. A kedvezőtlenebb természeti feltételek folytán az elmúlt évben kisebb volt az év végi részesedés. A jövedelemképződés és elszámolás folyamatában kifejezésre jutott, hogy az elmúlt év második fele a negyedik ötéves terv előkészítésének és ezzel összefüggésben a szabályozók módosításának időszaka volt. A vállalatok várakozással tekintettek e módosítások elé és ez némi óvatosságra késztette őket. A költségvetési pénzeszközök túlnyomó részét a terveknek megfelelő célokra, beruházásokra, támogatásokra, a társadalmi intézmények és szolgáltatások finanszírozására fordítottuk. Az állami költségvetés kiadásainak összege 175,7 milliárd forint volt, ami 12 százalékkal több, mint az előző évben, és 3,2 százalékkal meghaladja az előirányzatot. Bevételeinket a tervezettől némileg eltérő szerkezetben használtuk fel. A népgazdaságnak az állami költségvetésből, a tanácsi és a vállalati alapokból, továbbá a *• bankhitelből beruházásokra fordított pénzöszszegei összességében elérték a 87 milliárd forintot, ami 17 százalékkal több az előző évinél. Köztudott, milyen sok új létesítménnyel gazdagodtunk. Javult az anyagi-műszaki összetétel; a szocialista országokból származó gépbehozatal ösztönzése érezteti kedvező hatását. A beruházási helyzet további elemzésével a mai vita után nem szeretnék foglalkozni, nem szeretném a szót szaporítani, de a zárszámadásnál mégis rá kell mutatnom egy sajátos összefüggésre. A beruházási tevékenység tervelgondolásainkat túlhaladó növekedése mellett figyelemre méltó, hogy a költségvetés állami nagy beruházásokra fordított kiadásai 1,3 milliárd forinttal elmaradtak a tervezettől. Az ilyen, úgynevezett megtakarításokat nem tekinthetjük kedvezőnek, 0 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ