Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-3

187 Az Országgyűlés 2. ülése 1971. június 24-én, csütörtökön 188 kedése. De a lényege abban van, hogy a tenyész­tői kedvet fenntartjuk, az emberekben megerő­sítjük azt a hitet, hogy nem kell félni tőle, ha több sertés van, mert akkor a kormány interven­ciós felvásárlásokkal is megakadályozza az árak zuhanását, tehát hogy újra a ciklus elkezdődjék úgy, ahogyan sok éven keresztül tapasztaltuk. Most bármennyire húzom a szót, eljutottam ahhoz a kifejezéshez, ami nem tetszett nekem, vagy amit mondjuk a szívemre vettem, ez az, hogy viszont vérszegény a kormány intézkedése a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése területén. (Derültség.) Ha nem szocialista ország miniszter­elnöke lennék, hanem kapitalista országé, azt mondanám, nem vérszegény, hanem tőkeszegény az intézkedés. (Derültség.) A kormánynak elha­tározott szándéka, hogy ezt a problémát is meg­oldja. Az eddiginél céltudatosabb, sokrétűbb te­vékenységet követel meg a kormánytól, ha ezt meg akarja oldani és hozzáteszem, hogy a sertés­kérdésnél hosszabb időt követel ennek megoldá­sa. Ezért mondtam a programbeszédemben azt, hogy a negyedik ötéves tervünkben a szarvas­marha-tenyésztés biztonságos megoldásának alapjait kívánjuk lerakni. Tehát nem megoldani, a megoldás, majd az ötödik ötéves tervnek a fel­adata lesz, nekünk a csökkenést meg kell tud­nunk állítani ebben a ciklusban, valamelyes nö­vekedést el lehet érni a következő években, iga­zán megoldani a következő öt esztendőben lehet majd, az ötödik ötéves tervben. Itt férőhelyről is van szó, modern férőhely­ről, gépesítésről, takarmányellátásról és nem utolsósorban legalább félmillió hektár rét és le­gelő jelentős föl javításáról, ami önmagában is nagyon sok anyagi eszközt fog megkövetelni. A beruházásokról: a népgazdasági helyzet egyensúlyának fő kérdése a beruházások hely­zete. Ezt az Országgyűlés világosan látja, ilyen értelemben foglalkoztak ezzel a kérdéssel többek között Molnár, Méhes, Szépvölgyi, Radnóti kép­viselő elvtársak is. A kormány világosan látja, hogy dinamiku­san fejlődő népgazdaságunkban a beruházási igé­nyek túlnyomó része jogos, de a lehetőségek korlátozottak, ezért rendkívül fontos a helyes sorrendiség megállapítása, s annak következetes betartása. A már elhatározott beruházásokat a legnagyobb következetességgel, az erők össz­pontosításával, a gazdaságosság legmesszebb me­nő szem előtt tartásával kell végrehajtani. En­nek érdekében kell az építő- és építőanyagipart fejleszteni és a legkorszerűbb technológiai eljá­rásokat megvalósítani, örülök annak, hogy Bon­dor elvtárs rövid, tartalmas felszólalásában jól egészítette ki azt, ami a kormányprogramban az építőipart illetően csak röviden kerülhetett kifejtésre. De ugyanakkor tanácsolom Bondor elvtársnak, magamnak, a kormánynak, hogy na­gyon figyeljünk oda arra, amit erről a kérdés­ről különösen a lakásépítéssel kapcsolatban Ha­vasi Béla elvtárs és Korponai elvtárs miskolci és debreceni tapasztalatok alapján elmondtak. A házgyári kapacitások teljes kihasználása nem raktárra termelés, mert az nem házgyári kapacitás, ami raktárra termel, rögtön kell vinni és építeni, az egész világon így csinálják, ahol ezt csinálják, egymással összehangolni a házgyá­rak tevékenységét, hogy variálni lehessen, s az egész házgyári tevékenységet összehangolni a most kifejlődés alatt álló könnyűszerkezetes építkezési móddal. Arra kell törekednünk, hogy a beruházó, a tervező és kivitelező között har­monikus együttműködés alakuljon ki. Ne az le­gyen a jellemző, amit mint televízió néző hétről hétre élvezek, hogy hogy dobálják egymásra a fe­lelősséget a beruházó, a tervező és a kivitelező Foglalkozunk azzal a célszerű javaslattal, hogy a határmenti beruházásokban fejlesszük az együttműködésünket a baráti országokkal. Tud­juk azt, hogy jó néhány határmenti területünkön, ha talán nem is tudnak róla, hogy a kormány is odafigyel és tud róla, van ilyen együttműködés. Én azt hiszem, hogy a kormánynak nem az a dolga, hogy szemet hunyjon, hanem inkább az, hogy ezekre támaszkodva kezdeményezze hiva­talosan, hogy ezt a határmenti együttműködést, ahol nagy tömegekről van szó, például itt elhang­zott hozzászólásban javaslatként is, hogy kő és kavics átszállítása néhány kilométerre és nem kell száz kilométerről odavinni. Az árvíz idején 400 ezer tonna követ kaptunk néhány hét alatt, amit ha nem onnan kapjuk, szovjet területről és kisebb részben csehszlovák területről, akkor az ország másik csücskéből kellett volna igen nehéz körülmények között és sokkal lassabban oda­vinnünk. A beruházások sorolásának elfogadtatása és azok következetes végrehajtása nem csupán gaz­dasági, hanem politikai feladat is, hiszen jogos igények között kell rangsorolni. Ehhez kéri és igényli a kormány a társadalmi szervek megértő és bíráló segítségét. Befejezésül a kormány programjának fogad­tatása azt az egyetértést tükrözte, amely meg­nyilvánult pártunk X. kongresszusának, a Nép­front választási felhívásának össznépi fogadta­tásában. A kormány az Országgyűlés jóváhagyá­sát, helyeslését és egyetértését a program végre­hajtásában nagy erőforrásnak tekinti, s úgy ér­zi, hogy a vitában megnyilvánult egyetértés anyagi erővé válik dolgozó népünk javát, szo­cialista hazánk felvirágoztatását szolgáló prog­ramunk végrehajtásának minden szakaszában. Amint a képviselő elvtársak megállapították, né­pünk bízik a párt és kormány politikájában, ve­zetésében és célkitűzéseiben, azok megvalósítá­sáért kész minden erővel munkálkodni. Ez a bi­zalom, támogatás számunkra magasabb szintű munka kedvező feltételeit biztosítja. Mégegyszer megismétlem, az önök által meg­választott kormány munkáját az elkövetkező négy esztendőben úgy kívánja végezni, hogy majdan ismét azt mondhassuk, amit vállaltunk, teljesítettük. Köszönöm. (Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Kérem az Országgyűlést, hogy akik a Minisztertanács elnökének előter­jesztését a kormány programjáról, s a vitában elhangzott felszólalásokra adott válaszát jóvá­hagyólag tudomásul veszik, szíveskedjenek kéz­felemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? Nincs. Tartózkodott-e vala­ki a szavazástól? Nem. Határozatilag kimondom: az Országgyűlés

Next

/
Oldalképek
Tartalom