Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-15

1181 Az Országgyűlés 15. ülése, 1972. december 13-án, szerdán 1182 tás a MÁV részére csak nálunk folyik. Az épí­téssel párhuzamosan folyó kocsi javítás nem gé­pesíthető, általában piszkos, bizonyos munka­végzés az egészségre ártalmas is. Ezeket azért mondottam el, hogy a fluktuá­ció alapvető okát feltárjam. Ma már azonban bérre való hivatkozás egyre ritkább a felmondók részéről. Üzemen belül sikerült a helyes bérará­nyokat is kialakítani. Ezen munkát nagyban elősegítette az 1971-^ben a munkások és alkal­mazottak alapbérét szabályozó rendelet. Ennek alapján lehetőség nyílt a dolgozók kvalifikálásá­ra, a bérek helyes, a munka nehézségi fokának, a munkások szakképzettségének, a minőségi kö­vetelményeknek megfelelő értéksorrend kialakí­tására. Differenciáltuk az alapbéreket, mely végső soron a szocialista bérezés elvét juttatja kife­jezésre. A munkák kategorizálása során megál­lapítottuk, hogy jelenleg már különösebb torzu­lások nincsenek, amik vannak, azokat bérfej­lesztéssel, keret igénybevételével folyamatosan rendezzük. Az említett kedvező hatások mellett nem hallgatható el az sem, hogy a bértömeggazdálko­dásnak káros következményei is lehetnek. Rend­kívül fontos, hogy annak bevezetése nagy mű­szaki gondossággal történjék, beindítása után pedig állandó és szigorú ellenőrzés folyjék. Megemlítem még, hogy a gazdálkodás alap­ját nálunk az éves normaóraterv képezi, amely a gyártandó és javítandó cikkek egységnormái­nak halmaza. Nélkülözhetetlenül szükséges ezen normák pontos rögzítése, mert az ebből való megtakarítás képezi alapját a létszám, illetve bértömegmegtakarításnak, ami bérfejlesztésre fordítható. Hogy azonban az egyéni, illetve üze­mi érdekeltség fokozódása ne hathasson károsan a népgazdasági érdekre, fokozott gondot kell for­dítani a valóságosan elvégzett munkának és a minőségnek az ellenőrzésére. Végül fontosnak tartom megjegyezni, hogy a bértömeggazdálkodás bérfejlesztési lehetőségei nagyok, de nem korlátlanok. Már saját tapaszta­latunk is bizonyítja, hogy a létszámmegtakarí­tásban előbb-utóbb optimális állapot következik be, egyre inkább magasabb szintű szervezési, műszaki fejlesztési erőkifejtésekre van szükség a már elért technikai szint emeléséhez, a to­vábbi létszámmegtakarításhoz. Csak megemlí­teném, hogy folyó évben például létszámmegta­karítást már nem tudtunk vállalni. A létszámcsökkentés véges lehetőségét bizo­nyítja az államvasutak példája is, amely teljes egészében ugyancsak bértömeggazdálkodást folytat. A vasút technikai rekonstrukciója kö­vetkeztében a közlekedésben is belátható időn belül bekövetkezik az optimális létszámra való beállás. Az elmondottak egybevetésével megállapít­ható, hogy az abszolút bértömeggazdálkodás üzemünk tapasztalatai alapján célszerűen szol­gálja a termelékenységi követelményeket. Ezen megállapítás alapján tisztelettel kérem a kor­mányt, hogy a bértömeggazdálkodás további fennmaradását biztosítsa, s kiterjesztését java­solom az arra alkalmas ágazatokban, illetve üze­melőben. "• Végezetül engedje meg a tisztelt Országgyű­lés, hogy helyi választókörzeti tapasztalattal tá­masszam alá a lakásépítés elősegítése érdeké­ben a jövő év január 1-én bevezetésre kerülő, a jelenleginél kedvezőbb készpénzfizetési rendszer biztosításának szükségességét. Az erősen iparo­sodó, s ma már 25 ezer lélekszámot meghaladó lakosú Dunakeszi a folyamatosan épülő több szintes lakóházak létesítésével a várossá válás küszöbére lépett, tekintettel arra, hogy a köz­művesítés vonatkozásában sok pótolnivalója nincs. A mai lakásépítéseket a szövetkezeti jel­leg jellemzi. A KISZ lakásépítési mozgalom ke­retében a megelőző időszakban 72 lakás épült, az elmúlt hónapban a kivitelező, építővállalat újabb lakásokat adott át. Ez utóbbi lakások tu­lajdonosai a két és fél szobás lakásokra előtaka­rékossági alapon 73 ezer forintot fizettek, ami­hez még lakásonként tízezer forint közművesí­tési hozzájárulási költség is járulhat. Az építte­tők túlsúlyban albérletben lakó ipari dolgozók, akik a készpénzelőtörlesztés összegét csak úgy tudják előteremteni — bár üzemük maximális segítséget nyújt ebben —, hogy rokonságuknál is teljesen eladósodnak. Ezért üdvözlöm az 1973. évi költségvetésnek a lakásépítő szövetkezetekre vonatkozó terveze­tét, amely szerint a készpénzelőtörlesztés össze­gét lakásonként átlagosan 20 ezer forinttal mér­sékelni szándékozik. E lehetőség a körzetemben most épülő és jövő évben átadásra kerülő laká­sok ügyét is elősegítheti, de mindenképpen ked­vez a nálunk most a szervezés időszakában levő újabb KISZ háztömbépítési szerződésnek a meg­kötésénél. Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyminiszter expozéját meghallgatva, illetve az Országos Tervhivatal értékelő tájékoztatóját áttanulmá­nyozva, megállapítható egy egészséges fejlődés­gyorsulás, amely az új gazdaságirányítás beve­zetésével szerves összefüggésben van. A gyorsu­lás fokozásához Newton, illetve a fizika sark­törvénye szerint erőkifejtés kell. Úgy érzem, ez megszívlelendő akkor is, ha nem másra, csupán a termelékenység fokozására, és az annak kulcs­kérdését képező szervezési intézkedésekre gon­dolok. Mint beszédem bevezetőjében mondottam, az 1973. évi költségvetési törvényjavaslatot elfo­gadom. (Taps.) ELNÖK: Somogyi József képviselőtársunk­nak adom meg a szót. SOMOGYI JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Zavarban vagyok, hogy ennyi egzakt dolog után nem tolakszom-e a nemzet színe elé egy olyan kérdéssel, amely talán első pillanatban nem megfogható ilyen pontosan és ilyen nagyon kéz­zelfoghatóan. Mindegyik képviselőtársam elmon­dotta, hogy a költségvetést elfogadja és minden erejével segíti annak végrehajtását. Nem szte­reotip módon, hanem őszintén csatlakozom eh­hez én is, bár meg kell mondani, átfogni nem tudom. A milliárdos számok valami olyan bű­völetével vesz körül és tulajdonképpen lehetet­len is annak, aki ezzel a kérdéssel nem hozzá­értőén, nem hivatásból foglalkozik elsődlegesen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom