Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-14

1075 Az Országgyűlés 14. ülése, 1972. december 12-én, kedden 1076 a fogyasztásban legjobban érintett gyermekek, több gyermekes családok és öregek részére kompenzáljuk. Ezen a felelősségteljes fórumon sem felesleges beszélnünk arról, hogy árpolitikánk és árrendszerünk nem öncélú. Az áraknak fontos szabályozó szerepük van gazdaságirányítási rendszerünkben, a népgazdasági tervek megvalósításában, a gazdasági hatékonyság növelésében, a termelés és a fogyasztás alakulásában. A tapasztalatok alapján reálisan megállapítható, hogy a fix, a limitált és a szabad árak rendszere alapvetően betölti rendeltetését. így van ez akkor is, ha még mindig van egy sor problémája árrendszerünknek, és ez a rendszer is állandó ellenőrzést és fejlesztést igényel. A Központi Bizottság ezért úgy foglalt állást, hogy gazdaságpolitikai céljaink elérése érdekében a jelenlegi árpolitikát tovább kell folytatni. Ezzel összhangban — a realitások és a lehetőségek határain belül — törekedni kell az értékarányos árak kialakítására. Ugyanakkor törekedni kell az árak lehető legnagyobb stabilitására. Most elsősorban arra van szükség, hogy a kormány és az illetékes állami, gazdasági szervek minden szinten szigorítsák, javítsák az árellenőrzést. Hangsúlyozni kívánjuk : költségvetésünknek nemcsak a bér- vagy árintézkedései igazodnak a tervezett életszínvonal-emelés követelményéhez, hanem tágabb értelemben minden intézkedés, így a szociális, a kulturális fejlesztések, a beruházások is a nép javát, az életszínvonal emelését, további haladásunkat szolgálják. Tisztelt Képviselőtársak ! Külön is szólni kívánok — szinte csak jelzésszerűen — a nők és az ifjúság helyzetéről. Csakis a társadalom általános fejlődésével együtt biztosíthatjuk a dolgozó nők helyzetének javítását. A X. kongresszus óta e téren nagy erőfeszítéseket tettünk, vannak is eredmények, de még nem sikerült teljesen leküzdeni a konzervatív szemlélet maradványait. A közvetlenül előttünk álló feladatok teljesítése közelebb visz bennünket e nézetek leküzdéséhez. Ezért például a béremelésre nyílt lehetőséget is fel kell használni arra, hogy a vállalatoknál újabb határozott és megfontolt lépést tegyenek előre az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének megvalósításában. Tetteinknek, magatartásunknak sugároznia kell, hogy a dolgozó nőkről, különösen az anyákról való gondoskodás nem szívesség, hanem társadalmunk lényegéből fakadó kötelesség. A kormány a társadalom minden szervezetével karöltve napirenden tartja az ifjúságpolitika időszerű tennivalóit. Az ifjúsági torvény alapján ez év végéig minden minisztérium kiadja a végrehajtási utasításait. Most következik a gyakorlati munka „kritikus" pontja, amikor a fő figyelmet a vállalatok, üzemek, intézmények és iskolák reális intézkedéseire kell fordítani. Ennek során biztosítani kell, hogy a fiatalok jogainak érvényesülése együtt járjon az ifjúság fokozódó munkalendületével, kötelességérzetének erősödésével. Tisztelt Országgyűlés! A Központi Bizottság ülését követően minden munkahelyen ki kell alakítani a konkrét következtetéseket, a gyakorlati teendőket. Oly módon kell a tevékenységet folytatni, hogy a végrehajtás érezhetően javuljon. Azokon a helyeken, ahol e feladattal nem képesek megbirkózni — megfelelő türelmi idő után— egyes jól megfontolt és szükséges káderintézkedésektől sem szabad visszariadni. A végrehajtásban nem lehet engedményeket tenni ! Ezen politikánk ha^ tékonysága múlik. Mindenkinek tudnia kell, hogy a munkahelyen dől el az egyes ember munkájának eredményeként gazdasági fejlődésünk mértéke, életszínvonalunk sorsa, nemzetünk jövője. Ezért a munkahelyén minden dolgozónak legjobb tudása szerint, maximális teljesítményre kell törekednie. Ez találkozik személyes érdekeltségével. Ahhoz, hogy bárki is többet kereshessen, jobban élhessen — társadalmi normáink szerint — többet és jobban kell dolgoznia. A vezetők akkor követelhetnek többet, ha gondoskodnak is beosztottaikról. Mégpedig több vonatkozásban is. Ha biztosítják munkájuk feltételeit; ha foglalkoznak anyagi és szociális ellátásukkal; ha megadják számukra a vélemény- nyilvánítás lehetőségét; ha tájékoztatják őket az üzem és a társadalom helyzetéről, feladatairól. A gazdasági, állami vezetőknek nemcsak a termelés parancsnokainak kell lenniük, hanem politikai vezetőknek is. A munkahely nemcsak az anyagi javak előállításának színtere, hanem az emberformálás kohója is. A társadalmi termelés folyamatában mindennap újratermelődnek, megújulnak az emberek közötti kapcsolatok. Az emberi kapcsolatok újratermelődése, fejlesztése — nálunk és napjainkban — a szocialista nevelés legfontosabb folyamata. Megköveteli minden vezetőtől, hogy vállaljon nagyobb részt a munkahelyi közélet irányításában. Ne csak a termelési folyamatokkal törődjenek, hanem alakítsák az emberek gondolkodását, véleményét, politikai hangulatát. A vezetők legyenek bátrabbak. Önállóan, alkotó módon éljenek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket biztosítottak számukra. A párt, a kormány csak a társadalmi fejlődés fő irányát határozhatja meg, a teendők pontos megállapítását és megoldását mindenütt helyileg kell biztosítani. Ez nagy szakértelmet, ügyszeretet, jó vezetői és emberi tulajdonságokat feltételez. Pártunk a kongresszusi határozatok megvalósításában a legszélesebb társadalmi ellenőrzésre tart igényt. Ezt azért teheti meg, mert a X. kongresszus irányvonala találkozik munkásosztályunk, népünk cselekvő támogatásával. A dolgozók magukénak vallják és végrehajtják a X. kongresszus határozatait. Erre épül a mi szilárd egységünk. Tisztelt Országgyűlés! Az 1973. évi állami költségvetést — amely megfelelően tükrözi a jövő évre szóló gazdasági munka irányelveit — a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Mráz Tibor képviselőtársunk.