Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-14

1067 Az Országgyűlés 14. ülése, 1972. december 12-én, kedden 1068 ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 7 perc híján másfél órára, tehát délután 3 óráig felfüggesztem. (Szünet: 13.38—15.04. Elnök: APRÖ ANTAL) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést folytatjuk. Pullai Árpád képviselőtársunknak adom meg a szót. PULLAI ÁRPÁD: Tisztelt Országgyűlés! Eseményekben gazdag időszakban ülésezik par­lamentünk. Közvéleményünk belpolitikai éle­sünket fokozott figyelemben részesíti. Ez nem­csak vitánkra termékenyítő, hanem az ország előtt álló jövő évi munkára is. A közéleti érdeklődésnek több forrása is van. Engedjék meg, hogy ezek közül kettőt kü­lön is megemlítsek. Mindannyiunknak maradandó élménye a szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása hazánkban. Pártunknak, népünknek szóló meg­tiszteltetésnek tekintjük, hogy a küldöttséget személyesen Brezsnyev elvtárs, a nemzetközi élet kiemelkedő személyisége, a magyar nép jó barátja vezette. Tárgyalásainkat a nyíltság, a szívélyesség és az elvtársi egység szellemében folytattuk ; azok kölcsönösen hasznosak és sikeresek voltak. Az összes tárgyalt kérdésben ezúttal is teljes elvi nézetazonosság és politikai egyetértés nyilvá­nult meg pártjaink, kormányaink, országaink között. Munkásosztályunk, népünk mint a szocializ­mus építője, következetes híve és ápolója a ma­gyar—szovjet barátságnak, a küldöttség vala­mennyi részvevőjét a kipróbált barátnak, a na­gyon közeli harcostársaknak kijáró méltó fogad­tatásban részesítette. Mind a tárgyalások, mind a fővárosban és az ország más részein lezajlott találkozások egyaránt demonstrálták szövetsé­günket és barátságunkat. Mindenki számára megmutatták, hogy a magyar—szovjet kapcso­latok szilárd alapokon nyugszanak, eltéphetet­lenek, és a jövőt tekintve továbbfejlődésük le­hetőségei szinte korlátlanok. Jó távlatokat vá­zoltunk fel együttműködésünk minden fontos területén. Tárgyalásaink, bár kétoldalúak voltak, s közvetlenül a két pártot, országot érintették, nagy és megérdemelt visszhangot kaptak kül­földön is. Elsősorban a baráti, szocialista sajtó­ban és közvéleményben — ami természetes. De a nyugati hivatalos hírközlő szerveknek, a pol­gári lapoknak is el kellett ismerniük, hogy a budapesti látogatás és a tárgyalások eredményei fontos állomást jelentenek a zavartalan és al­kotó légkörű magyar—szovjet viszonyban. En­nek megvan a maga nemzetközi jelentősége is. A másik esemény, amire utalni kívánok, pártunk Központi Bizottságának novemberi ülé­se. Mostani vitánkat segíti, hogy a Központi Bizottság ezen az ülésen áttekintette a X. kong­resszus óta végzett társadalmi és gazdasági épí­tőmunkát. Mi szolgáltatott indítékot erre? Egy gyakorlatias szempont. A párt X. kongresszusát két esztendeje tartottuk. A végrehajtásban most érkeztünk el a félidőhöz. Itt volt az ideje és megvolt a szükségessége, hogy tapasztalatain­kat rendszerezzük, áttekintsük, az eredménye­ket összegezzük, fogyatékosságainkat feltárjuk és kijavítsuk. Tisztelt Országgyűlés! Az állami költségvetés természetéből ere­dően pénzügyi tételein keresztül elsősorban gaz­dasági kérdésekkel foglalkozik. A költségvetés­sel szemben követelmény, hogy igazodjék öt­éves tervünk időarányos célkitűzéseihez, reáli­san, jól tükrözze az elért eredményeket, vala­mint a soron következő feladatokat. Előirány­zatai álljanak összhangban adottságainkkal és lehetőségeinkkel. Most itt közösen és felelősen állást kell foglalnunk: megfelel-e költségveté­sünk azoknak a gazdaságpolitikai törekvések­nek, -amelyeket Központi Bizottságunk állásfog­lalása meghatározott? Állást kell foglalnunk ab­ban is, hogy az országnak mire van pénze, hol kell megvonnunk a határt a költségvetéssel szemben támasztható igényeknél. Mivel a költségvetés tételei révén gazdasá­gunk, társadalmunk minden területével kapcso­latban áll, s minden állampolgárt érint, vitáján szükségszerűen felvetődnek fejlődésünk, társa­dalmi életünk összes főbb kérdései. A tények sokoldalú vizsgálata alapján pár­tunk Központi Bizottsága arra a következte­tésre jutott,. hogy előbbre léptünk a szocializ­mus teljes felépítésének útján. Állásfoglalásá­ban országunk fejlődését — fő vonásaiban — sikeresnek minősítette. IV. ötéves tervünk idő­arányos feladatai a legfontosabb területeken tervszerűen teljesültek. Népgazdaságunk alap­vetően a X. kongresszus által megszabott köve­telmények szerint lendületesen fejlődik. Irá­nyítási rendszerünk eredményesen szolgálja a szocialista építést. Eredményeink megalapozzák népünkben a szocialista nemzeti büszkeség érzését, ami nagy előrevivő erő és része szocialista nemzetközi­ségünknek is. Ahhoz, hogy egy nép büszke le­hessen arra, amit elért, megalkotott, az kell, hogy minden munkahelyen számon tartsák és érdeme szerint meg is becsüljék mindenkinek a munkáját; méltassák figyelemre a helyi mun­kaközösségek sikereit. Ebből születik meg tár­sadalmunk közös felelőssége és népünk jogos nemzeti büszkesége. Az is kell, hogy minden ar­ra illetékes — a sajtó is — egyértelműen, hite­lesen tárja közvéleményünk elé szocialista fej­lődésünk tényeit. És az is kell, hogy a közvéle­mény ítélje el azokat, akik abban a tévhitben élnek, hogy az a „sikk" és a „bátorság", ami­kor a kákán is csomót keresnek, és minden örömnek keserű szájízt kölcsönöznek. Tisztelt Képviselőtársak ! A kongresszusi határozatok, a negyedik öt­éves terv megvalósítása közben vannak gond­jaink is. A tisztánlátás és a helyes cselekvés ki­alakításához szükséges ezek körültekintő vizs­gálata. A gondok egy része objektív okokból ered: a fejlődés belső természetéből, abból, hogy nemcsak korábbi ellentmondások feloldásával jár együtt, hanem újak keletkezésével is. És ez a belátható jövőben is így lesz. Többféle ellent-

Next

/
Oldalképek
Tartalom