Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-14
1059 Az Országgyűlés 14. ülése, 1972. december 12-én, kedden 1060 mi erők mozgósíthatok, amelyek képesek gyors, hatékony, összehangolt cselekvésre. Egy ilyen akcióban a társadalom minden rétege tevőlegesen részt vállalhat. Az összefogás igen jelentős, anyagiakban kifejezhető eredményt hozott, amely lehetővé tette a tanyai iskoláik villamosításának gyors megoldását. Ennél azonban nagyobb, szinte felbecsülhetetlen értékű az a politikai jelentőségű kontaktus, amely az akcióban részt vevő szocialista szervezetek, azok tagjai, valamint a tanyán élő emberek között jött létre, és amely nem szűnt meg a villany gyújtással. Bár értünk el eredményeket általános iskolai diákotthonok építésében és 3000 a körzeti iskolákba különféle közlekedési eszközökkel, de főleg gyalog bejáró kisdiákok száma, közel 3000 felsőtagozatos tanuló nem részesül megyénkben szakrendszerű oktatásban. Kidolgoztuk a tanyai kollégiumépítés terveit. A megyei pártbizottság és a megyei tanács felkérésére a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a KISZ megyei bizottsága felhívása nyomán társadalmi akció keretében a lakosság és a vállalatok, intézmények önkéntes befizetéseiből, a tanácsok többletbevételeinek 10 százalékából ez évben eddig 14 millió forint jutott a Megyei Kollégiumi Alap számára. Mi azt kérjük, hogy e két, országos visszhangot és társadalmi összefogást kiváltó akciót ne csak a közvélemény ismerje el, de segítsék az illetékes minisztériumok is az eddig biztosítottakon túl, az aránytalanság csökkentését célzó kulturális, egészségügyi többletkeretből — tudjuk, szerények a lehetőségeink — éppen ezért szerényen ebben az ötéves tervben és talán rangasabban az ötödik ötéves tervben. Befejezésül a költségvetési törvényjavaslatot elfogadom és javaslom az Országgyűlésnek is elfogadását. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Szurgyi Istvánné (képviselőtársunk. SZURGYI ISTVÁNNÉ: Tisztelt Országgyűlés ! Valamennyiünk előtt ismert, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának júniusi határozata óta és a határozat nyomán oktatáspolitikánk az egész társadalom érdeklődésének középpontjában van. Felszólalási szándékomat is ez a tény indokolja és az, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat, a következő évi költségvetési lehetőségek szorosan kapcsolódnak az oktatási rendszer továbbfejlesztésére hozott központi bizottsági határozathoz. Jövőnk építésének elengedhetetlen feltétele a marxista világnézetű, kommunista meggyőződésű, önálló munkára képes szakemberek képzése, nevelése. E társadalmi igény megköveteli a szocialista közoktatás fejlesztését, magasabb szintre emelését. Tudatában vagyok annak, hogy a határozat végrehajtása nem elsősorban anyagiakon múlik. A jövőben azonban a hatékonyabb nevelő munkának, a tartalmi területen való továbbhaladásnak az előfeltétele lesz, hogy az oktatási feladatok ellátására az eddigiéknél több anyagi alap álljon rendelkezésre. Az 1973. évi állami költségvetésben ennek az igénynek érvényesüléseként szerény előrehaladás érezhető. Az a tény, hogy az ez évi 5,1 százalékkal szemben az 1973. évi költségvetési kiadásoknak 5,4 százaléka fordítható oktatási feladóitokra, 1577 imillió forinttal jelent magasabb részesedést, és ez lehetővé teszi a határozat végrehajtásának megkezdését. Tisztelt Országgyűlés! Ez a kezdeti költségvetési lehetőség arra kötelez, hogy az optimális felhasználásra törekvés mellett ésszerű, az oktatási rendszer reálisan feltárt helyzetének ismeretében, ahol szükséges, differenciált felhasználás váljék lehetővé az oktatási intézményekben. E követelmény érvényesülését a Központi Bizottság határozatának végrehajtására készült megyei intézkedési tervek segíteni tudják. A Szolnok ímegyei pártbizottság intézkedési terve alapos helyzetelemzéssel tárta fel az oktatási intézmények meglevő, jelenlegi gondjait és így határozta meg a tennivalókat. Ennek alapján 1985-ig megyei tervek készülnek azzal a céllal, hogy a következő ötéves tervek előkészítésekor a megye oktatásügyének fejlesztése kiemelt társadalmi, politikai feladatként érvényesülhessen. Szolnok megyében is elsődleges feladatnak tartjuk az óvodáztatás fejlesztését, az általános iskolák anyagi ellátottságának fejlesztését és a meglevő színvonalbeli különbségek felszámolását. Az óvodáztatás területén a legnagyobb gondot az intézmények elavultsága, zsúfoltsága jelenti. Az óvodaépületeknek körülbelül egyharmada épült csak óvodai célokra. Közülük többet le kell bontani, több mint hetvenet kell felújítani. A megvalósuló óvodai fejlesztések, bővítések és az egyre jobban kibontakozó társadalmi öszszefogás hatására a férőhelyek a tervezettnél nagyobb arányban növekednek megyénkben is. Ennek ellenére a férőhelykihasználtság 114 százalékos, de a megyeszékhelyen, az ipari központokban csaknem 130 százalékos. A nők foglalkoztatásának növekedése miatt ugyanis egyre jobban növekszik az óvodát igénylők száma. Az óvodáztatásban jelenleg erősen hatnak a szociálpolitikai szempontok. Emiatt az ötévesek óvodáztatási aránya csökken, az üres helyekre, illetve azon felül elsősorban a (mindenkori háromévesek, a gyermekgondozási szabadságról visszajövő édesanyák gyermekei kerülnek, és így — bár az iskolára előkészítés nagyon fontos lenne — a felvételeknél ez a követelmény nem mindig érvényesíthető. Itt említem meg azt a távlati tervezéssel öszszefüggő igényt, hogy az óvodai nevelés előtérbe kerülése szükségszerűen megköveteli a jövőben az óvónői kettősváltás lehetővé tételét, a dajkák számának növelését, és az ennék megfelelő béralap-növekedést. Általános iskoláinkban a legnagyobb gond abból adódik, hogy az iskola- és a tanteremépítések nem tartottak lépést a követelmény ékkel. A körzetesítést az országban elsőként Szolnok megyében fejeztük be. Ennék eredményeként a szákrendszerű oktatásban részesülők aránya 98,8 százalékos, meghaladva az országos átlagot. A kedvező hatás mellett azonban más következményekkel is számolnunk kellett. Elsősorban a