Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-14

1051 Az Országgyűlés 14. ülése, 1972. december 12-én, kedden 1052 mezőgazdasági bizottság vitájában is erőteljes hangsúlyt kapott —, hogy a kormány hathatós intézkedéseket tegyen annak érdekében, hogy a gépipar és a külkereskedelem, megfelelő számú és jóminőségű munkaeszközt biztosítson a termelés fokozásához a mezőgazdaságnak. Az áruszállítási tevékenység bővülése -megfelel a népgazdaság igényeinek, ezen belül is gyorsabban fejlődik a közúti .áruszállítás. A személyszállítás tekintetében azonban korántsem ilyen kedvező a kép. Jogos igény, hogy kormányunk a jövőben nagyobb eszközöket összpontosítson a városi tömegközlekedés fejlesztésére, a zsúfoltság enyhítésére, a közlekedés kulturáltságának javítására. Mind a bel-, ímind a külkereskedelemben a korszerű, keresettebb, az igényeknek jobban megfelelő cikkek forgalma nő gyorsabban. Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülésén felvetődött az a kérés, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium biztosítsa: kereskedelmünk legyen igényesebb az ipar és a mezőgazdasági termékek átvételekor, hogy a lakosság megfelelő minőségű és választékú ellátása tovább javuljon. Tisztelt Elvtársak! Az életszínvonal jövő évi alakulását befolyásoló jövedelem-, ár- és szociálpolitikában is a szelektivitás erősödését szolgáló lépések történnek. Mindezek együttesen a terv- és költségvetési bizottság véleménye szerint a jövedelmek igazságosabb elosztását és újraelosztását eredményezik. Jelentőségében elsősorban az állami ipar és az építőipar munkásainak és művezetőinek átlagosan 8, illetve 6 százalékos béremelése emelkedik 'ki. Ez az intézkedés ismételten bizonyítéka annak, hogy a párt és a kormány megfelelő felelősséggel, figyelemmel kíséri a társadalom alapvető osztályai és rétegei életszínvonalának alakulását, és amennyiben indoktalan aránytalanságok keletkeznek, határozott intézkedéssel változtatnak azon. így történt ez most is. A tej- és tejtermékek fogyasztói árának •emelése széles rétegeket érint. Ez a közgazdaságilag indokolt és tovább nem halasztható lépés különböző lakossági rétegek életszínvonalára — a fogyasztás eltérő (mennyiségén kívül is — különböző hatást gyakorol. Ezért indokolt bizonyos rétegeknél a kompenzálás is. Differenciál az intézkedés abban is, hogy az utalványra adott csecsemőtej ára nem változik, valamint a gyermekgondozó intézmények, a kórházak és más hasonló típusú intézmények élelmezési normáit úgy emelik, hogy az itt jelentkező többletköltségek az érdekelteket nem terhelik. Tisztelt Elvtársak! Kedvező visszhangot váltottak ki a lakosság körében azok az intézkedések, amelyek módosítják a magánlakásépítés hitelfeltételeit. Tovább csökken az előtörlesztés összege, s — kedvező kamatfeltételek mellett — emelkedik az igénybevehető hitel összege. A lakásépítő szövetkezetek szervezésében épülő lakásoknál átlagosan 20 000 Ft-tal csökken äz előtörlesztés összege, a több gyermekes munkáscsaládoknál ettől teljesen el is lehet tekinteni. Itt nagyon indokolt, hogy a vállalatok és az intézmények erőteljesebben dolgozzanak, elsősorban az arra rászoruló munkások lakásgondjainak megoldásában. Az állami költségvetés a lakásépítési célok támogatásából tevékenyen részt vállal. Az állami lakásépítés növekvő költségének fedezetét a tanácsok rendelkezésére bocsátja. A magánlakásépítésben résztvevőket szociálpolitikai kedvezményben részesíti, átvállalja a lakásépítési hitelek után térítendő kamatok jelentős részét. A lakosság érdekei és a lakásárak stabilitását szolgálja a rögzített-áras építési, szerelési munkák körét szélesítő, a kalkuláció készítése során kötelező normák alkalmazását előíró rendelkezéseik is. A lakásépítési program maradéktalan teljesítése azonban így is nagy erőfeszítéseket követel. A bizottság indokoltnak tartja, hogy a középtávú tervidőszak hátralevő éveiben az irányító és az illetékes tanácsi szervek a tervezőkkel, és a kivitelezőkkel karöltve tegyenek .meg mindent annak érdekében, hogy több állami lakás épüljön, s ezzel elsősorban a városok — ezen belül is a kiemelt városok és az ipari települések — lakáshelyzete javuljon. Tisztelt Országgyűlés! A jövő évre tervezett gazdasági növekedést az is jellemzi, hogy a társadalom igényeinek és a népgazdaság lehetőségeinek a korábbinál következetesebb szembesítésére kerül sor. Ebből a szempontból az 1973. évi gazdasági fejlődés követelményei lényegében két pontban foglalhatók össze. Az egyensúlyi viszonyok javításában és a hatékonyság fokozásában. Az előbbivel kapcsolatban az idei kedvezőbb eredményekre kell építeni. A korábban hozott és most elhatározott intézkedések következetes végrehajtásával az 1972. évi eredmények megismétlésére kell törekedni, tehát arra, hogy a belföldi végső felhasználásnak a nemzeti jövedelemhez viszonyított többlete ne növekedjen, sőt, csökkenjen. A felhalmozás növekedési üteme a korábbi éveknél mérsékeltebb legyen. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege lényegében az ideihez hasonlóan alakuljon. Hogy ezeket a célokat elérhessük, a központi szándéknak érvényesülnie kell a gazdálkodó szervek gyakorlatában. Gazdaságpolitikai törekvésével összhangban, azzal azonosulva fokozni kell a vállalati döntések tudatosságát. Ügy is lehet fogalmazni e feladatot, hogy a vállalatok főként a hatékonyság, az irányító szervek pedig az egyensúly javítására törekedjenek. E két feladat szorosan összefügg, egymástól el nem választható. A terv- és költségvetési bizottság úgy ítéli meg, hogy a vállalatoknak erőfeszítéseiket a termelékenység emelésére jobban kell összpontosítani. Ennek érdekében: az üzem- és munkaszervezés korszerű módszereinek alkalmazásával a belső tartalékokat fokozatosan fel kell tárni. A rendelkezésre álló eszközök és munkaerő észszerű felhasználásával a költségek csökkentésére, a jövedelmezőség emelésére kell törekedni. Ehhez a gazdaságirányító szerveknek folyamatos és az eddiginél hatékonyabb segítséget kell nyújtani.