Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-14

1053 Az Országgyűlés 14. ülése, 1972. december 12-én, kedden 1054 Minden szinten a társadalmi szükségletek jobb kielégítésére kell törekedni. Ez a költség­vetésben biztosított eszközökön túl ( azt is meg­követeli, hogy általános legyen a törekvés a fel­adatok és az eszközök összehangolására, a köz­pénzek takarékos felhasználására. A közösségi fogyasztás területén a tanácsoknál és a költség­vetési intézményeknél (következetesen érvényesí­teni kell az ésszerű gazdálkodás szabályait és ia rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásá­ban okos szigorúsággal kell a takarékosságot ér­vényre juttatni. A társadalom .minden szintjén tudatosítani és erősíteni kell azt a szemléletet, hogy a terme­lés és az elosztás viszonyában a termelés a meg­határozó, s minden egyéb indokolt társadalmi igényből csak annyit lehet kielégíteni, ameny­nyinek a gazdasági-anyagi feltételei a népgazda­sági terv célkitűzéseinek teljesítésével .megte­remtődnek. Erősíteni kell tehát a .közgondolkodásban és a cselekvésben azokat az elemeket, amelyek a társadalom és egész népünk előtt álló 1973. évi 1 gazdasági termelési feladatokat szorosan össze­kapcsolja az életszínvonal javulásával és nyil­vánvalóvá teszi mindenki számára, hogy csak azt lehet elosztani, amit megtermeltünk. Tisztelt Elvtársak ! A gazdaságirányítás felső szintű szerveinek feladata a népgazdaság egyen­súlyi viszonyainak megteremtése és szilárdítása érdekében az alsó szintű törekvések összehango­lása. Az 1973. évi állami költségvetés, minit a szo­cialista állam egyik pénzügyi mérlege, az egyen­súlyi viszonyok közelítésére irányuló törekvést fejez ki. Az előterjesztett költségvetés hiánya kevesebb az 1971. évinél és az 1972. évben vár­hatónál, annak ellenére, hogy a jövő évben a költségvetés részben a központi elhatározásokon alapuló program megvalósítása, részben a világ­piaci árhatások egy részének semlegesítése ér­dekében jelentős többletterhet vállal magára. A pénzügyi és a gazdasági szervek tudatos munkájának eredményeként a népgazdaság és a költségvetés egyensúlyi helyzete az elmúlt évek­ben tovább javult. A végzett munkáról csak az elismerés hangján lehet szólni. A terv- és költ­ségvetési bizottság ugyanakkor kéri a kormányt, a pénzügyi és a gazdasági szerveket, hogy ezt a kedvező tendenciát 1973-ban továbbra is követ­kezetesen érvényesítsék és erősítsék. Tisztelt Országgyűlés! Az 1973. évi költség­vetés előirányzatai azt bizonyítják, hogy a tör­vényjavaslat a maga eszközeivel megfelelően elősegíti gazdaságpolitikai céljaink megvalósítá­sát, megfelelő feltételeket teremt az ország gaz­dasági, társadalimi előrehaladásához. Meggyőződésünk, hogy a Központi Bizott­ság novemberi határozata nyomán kibontakozó társadalmi aktivitás elősegíti a 'munkahelyi kol­lektívák és minden magyar állampolgár tevé­keny és cselekvő részvételét a költségvetési tör­vényjavaslatban is tükröződő társadalmi és gaz­dasági célok megvalósításában. Mindezek alap­ján a terv- és költségvetési bizottság nevében a Magyar Népköztársaság 1973. évi költségvetésé­ről szóló törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom. (Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a költségvetéshez eddig 26-an jelentkez­tek hozzászólásra. Dr. Gajdácsi István képviselőtársunknak adom meg a szót. DR. GAJDÓCSI ISTVÁN: Tisztelt Ország­gyűlés! A költségvetésről kiadott írásos anyag­gal, a szóbeli előterjesztéssel egyetértek. Módom­ban volt választóim néhány csoportjával tanács­kozni róla, véleményt cserélni, sőt beszélni olyan nagyobb jelentőségű, költségvetést is 'meghatá­rozó dokumentumról, mint a Központi Bizottság novemberi határozata. Választóim megbízásából tehát egyetértek az előterjesztéssel, mert a X. kongresszus által meghatározott gazdaságpolitikánk töretlen vona­lát érvényesíti, mert törekszik konzekvensen és eredményesen a népgazdaság egyensúlyi helyze­tének javítására, mert reálisan biztosítja az igé­nyek és a lehetőségek harmóniáját, mert javít­ja a lakosság, különösen az arra legjobban rá­szoruló rétegek életszínvonalát, szociális helyze­tét és, mert életünk minden területén dinami­kus fejlődést biztosít. Úgy vélem, gondjaikkal küzdve is derűlá­tóak lehetünk, mert a Központi Bizottság hatá­rozata megyénk lakosságában széles körű, pozi­tív, alkotó visszhangot keltett. Céljaink előre­mutatóak, politikánk ímeggyőző, képes az embe­reket mozgósítani és joggal támaszkodik a tár­sadalmi összefogás lebírhatatlan erejére már­csak azért is, mert nálunk a nép nemcsak a mun­ka részese, hanem élvezője, gazdája is eredmé­nyeinknek. E tények ismeretében és szem előtt tartásá­val szeretnék szólni tömören, a teljesség igénye és összekötő szöveg nélkül az eredményekről és gondokról a mezőgazdaságban, bizonyos feszítő lakossági igények kielégítéséről, és beszélni egy kicsit büszkén olyan kezdeményezésekről, ame­lyeket döntően széles körű társadalmi összefo­gással értünk el Bács-Kiskun 'megyében. Természetesen mindhárom kérdéscsoport olyan, és azért említem e napirend kapcsán, hogy az erkölcsi elismerés mellett költségvetési res­pektust, anyagi elismerést is ma vagy holnap megérdemel. Tisztelt Országgyűlés! Talán formabontás, hogy a mezőgazdaságról is beszélek, hiszen ez önálló országgyűlési napirend volt, de egyrészt megyénk helyzetét, rangját a népgazdaságban a dinamikus iparfejlesztés ellenére is elsősorban a mezőgazdaság szabja meg, másrészt rövid mon­danivalóm főleg fogyasztócentrikus lesz. A mi szocialistává átszervezett mezőgazdasá­gunk az utóbbi években jó néhány társadalmi várakozást valóraváltott. Említhetem a kenyér­gabona termelést, amelyben a hektáronkénti ter­mésátlag 10 év alatt megduplázódott. Van elég, általában jó minőségű kenyér és országosan is optimálisak a tartalékaink. Vagy emlékszem a közelmúltra, amikor a lakosság húsellátását sür­gető belpolitikai kérdésként kezeltük, és ma a baromfi- és sertéshús ellátás kielégítő. De hogy ez a mondat milyen hatalmas munkát takar, pél­dául az én választókerületemben, Baja térségé­ben, hadd érzékeltessem nagyon röviden.

Next

/
Oldalképek
Tartalom