Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-14

1049 Az Országgyűlés 14. ülése, 1972. december 12-én, kedden 105O ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 12.08—12.27. — Elnök: DR. BERESZTÓCZY MIKLÓS.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácsko­zásunkat folytatjuk. Varga Gyula képviselőtár­sunknak, a költségvetés bizottsági előadójának adom meg a szót. VARGA GYULA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az előttünk levő — a kor­mány által benyújtott 1973. évi 'költségvetési tör­vényjavaslat — előkészítéséhez és à parlamenti . bizottságok vitájához a politikai, gazdaságpoliti­kai alapot a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának novemberi állásfoglalása, határozata adta. A törvényjavaslat előkészítését szolgáló bi­zottsági viták kedvező légkörben folytak le. A jövő évi terv és költségvetés számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyeknek megoldását korábbi üléseinken a bizottságok szorgalmaz­ták. A bizottságok üléseinek aktivitását bizonyít­ja, hogy a törvényjavaslathoz 90 képviselő mond­ta el egyetértő véleményét. A terv- és költségve­tési bizottság úgy ítéli meg, hogy az előterjesz­tett törvényjavaslat összességében és részletei­ben hatékonyan szolgálja az ország társadalmi, gazdasági fejlődését, megfelelő feltételeket te­remt a szocialista építőmunka magasabb szintű folytatásához. A költségvetési előirányzatok összhangban állnak a népgazdasági terv célkitű­zéseivel, a szocialista állam háztartása a pénz­eszközök központosításával és megfelelő újrael­osztásával a tervszerű és arányos fejlődést se­gíti elő. Az állam pénzgazdálkodása megnyugtató. A pénzügyi mechanizmus hatékony és összehan­golt alkalmazása biztos alapokat teremt a gaz­daságpolitikai célok valóraváltásához. Tisztelt Elvtársak! Az 1973. évi költségvetés lényeges jellemző vonása, hogy azoknak a fon­tos politikai feladatoknak a sikeres végrehaj­tását kívánja elősegíteni, amelyek a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának legutóbbi ülésén megfogalmazásra kerültek. Megoldani tervezi azokat az időszerű gazdasági és társadalmi problémákat, amelyek előrehaladá­sunk nélkülözhetetlen feltételei. Az állami költségvetés előirányzatai a Köz­ponti Bizottság állásfoglalásában foglalt vala­mennyi gazdasági feladat megvalósításának pénzügyi hatásait is világosan tükrözik. Ezek mindegyike mögött az a törekvés rajzolódik ki, hogy a népgazdaság fejlődése, és a társadalmi előrehaladás a következő években lényeges szer­kezeti változásokkal járjon együtt. A jövő évi fejlődés követelményeinek kielégítéséhez — a munka társadalmi hasznosságának minden szin­ten végbemenő javulása mellett —a társadal­mi haladást, a gazdasági növekedést szolgáló ál­lami beavatkozások a korábbinál hatásosabb sze­lektivitására, a fejlődés differenciáltabb segíté­sére van szükség a gazdálkodás területén és a j övedelempolitikában egyaránt. A népgazdasági terv és a költségvetés elő­irányzatai, mutatói a strukturális átrendeződés erősödésére utalnak. Az ipar összességében 6 százalékkal termel többet, ezen belül viszont a progresszív ágazatok — a vegyipar és a gépipar, valamint a villamosenergia-ipar — gyorsabban, fejlődnek. Az ipar ágazati szerkezete — elsősorban a központi fejlesztési programok következetes megvalósításával — fokozatosan változik. Ezt mutatják: a szénhidrogének feldolgozása és fel­használása, a gyorsan fejlődő alumíniumipar és. a közúti járműgyártás, a lendületes ütemben folytatódó könnyűipari rekonstrukció, az egyre inkább teret hódító könnyűszerkezetes építési mód, és a megvalósuló számítástechnikai prog­ram. Határozottabb lépések történnek a gazdasá­gosabb termelés elősegítése, és a gazdaságtalan tevékenység visszaszorítása terén, s ezáltal a termelés és a gyártmányok szerkezete is jobban igazodik az igényekhez. Ezt a gazdaságpolitikai szándékot igen határozottan fejezi ki a Központi Bizottság novemberi állásfoglalása, amely ki­mondja, idézem: „A gazdasági irányító szervek külön vizsgálják meg és kísérjék figyelemmel az ország ipari termelésének jelentős részét elő­állító legnagyobb 40—50 állami vállalat tevé­kenységét, és amelyiknél ez szükséges, külön in­tézkedéssel biztosítsák a megfelelő munkához szükséges feltételeket. Az általánostól eltérő megoldást kell kidol­gozni, és alkalmazni annak a több ezer dolgozót foglalkoztató 8—10 nagy vállalat korszerűsíté­sére, amelyeknél a termelési struktúra szüksé­ges átalakításához saját erőből nem biztosíthatók az anyagi eszközök." Eddig az idézet. E nagy horderejű, alapos előkészítést és kö­rültekintést igénylő feladatokat segítik elő az állami költségvetés fejlesztési célokra nyújtott támogatásai, adókedvezménye és más hasonló jellegű juttatások. Ezért szükséges, hogy a vál­lalatok ésszerűen és takarékosan gazdálkodjanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal, folyama­tosan növeljék tevékenységük jövedelmezőségét és hasznosítsák a tudomány, a műszaki fejlődés eredményeit. Annak érdekében, hogy a korszerű üzem- és munkaszervezési módszerek széles körben elter­jedjenek, az ágazati minisztérium munkájának javítására van szükség. Tisztelt Elvtársak! Jövő évben a mezőgazdaságot is differenciál­tan fejlesszük. A növénytermesztésben az idei, viszonylag magas színvonal elérése, az állatte­nyésztésben pedig ennek túlteljesítése a cél. Nö­vénytermesztésen belül is azonban az ipari kul­túra, a cukorrépa, a dohány, valamint a zöldség­es gyümölcs termesztése fejlődik gyorsabban, .míg az állattenyésztésnél a sertéstenyésztés szín­vonalának fenntartása mellett most a szarvas­marhatenyésztés és tartás fellendítése, produkti­vitásának növelése a fő feladat. E program komplex és sikeres megvalósítása érdekében az állami költségvetés áldozatot vállal. A végrehaj­tással kapcsolatos kiadások 1973-ban egymilliárd forinttal haladják meg a keletkező többletbevé­teleket. A mezőgazdaság területén a célkitűzések megvalósításához azonban az szükséges — ez a

Next

/
Oldalképek
Tartalom