Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-13

1025 Az Országgyűlés 13. ülése, 1972, október 11-én, szerdán 1026 megyében a felszabadulás után a volt földbir­tokosi kastélyépületek többsége oktatási célra került hasznosításra. A megye 440 iskolaépüle­téből 21 kastély vagy hasonló célra használt épület. Ezekben 239 szükségtanterem van, az épületek mindegyike 100 évnél idősebb és ezek körzeti iskolák lettek. Tudatában vagyok annak, hogy a tanács­törvényből adódóan az alapellátásért, és így az általános iskolai oktatás helyzetéért, a hálózat­fejlesztésért a tanácsok felelősek. A tanácsok jelentős erőfeszítéseket tesznek a problémák enyhítésére, a gondok azonban nem az utolsó három-négy esztendőben, hanem az elmúlt év­tizedekben keletkeztek. Somogyban a IV. ötéves terv időszakára tervezett 50 általános iskolai tanteremmel szem­ben a tanácsok hetvenegyet terveztek. Az 1971—72-es évben is .tapasztalható nagymérté­kű állagromlás miatt 91 általános iskolai tante­rem megépítésére kényszerülünk. A megyei és a helyi tanácsok többletbevételeikből, egyéb forrásaikból 1971-ben és 1972-ben 16,2 millió forintot csoportosítottak át, ki kell hangsúlyoz­nom, hogy más ágazatok terhére, e cél megol­dására. Sajnos azonban a megépülő plusz tanter­mek nálunk nem új fejlesztéseket jelentenek, hanem a meglevő, de használhatatlanná váltak pótlását. Jelenleg mégis olyan helyzet állt elő à megyében, hogy két iskola 18 tanteremmel használhatatlanná vált, szinte egyik napról a másikra lezárásra került. Egy nyolc tantermes iskola a napokban került lezárásra, ezenkívül további hat iskolának — 36 tanteremmel — az állaga oly mértékben romlott, hogy az oktatás kérdésessé vált bennük. Ezek az iskolák mind olyan helyen vannak, ahol a tanulólétszám 200—500 fő között van, továbbra is körzeti is­kolák maradnak. Mindegyikére jellemző, hogy az oktatás folyamatossága csak különféle léte­sítmények igénybevételével, átmenetileg és csak rövidebb időszakra oldható meg az okta­tás rovására, jelentős színvonalcsökkenés mel­lett. Mivel kötelező állami oktatásról van szó és a feladatok megoldására a helyi tanácsok anyagi lehetősége szűkös, tisztelettel kérdezem miniszter elvtársat, mit kíván tenni annak ér­dekében, hogy az általános iskolai oktatás eze­ken a helyeken is zavartalan legyen. ELNÖK: Az interpellációra Ilku Pál elv­társ, művelődésügyi miniszter válaszol. ILKU PÁL: Tisztelt Országgyűlés! Sajnos igaza van az interpelláló képviselőnek. Minde­nütt vannak szükségtantermek, de Somogy me­gyében ezek száma több, elavultsági foka pedig rosszabb, mint másutt. Utánanéztünk ä dolog­nak. A negyedik ötéves tervbe beállítptt tan­teremépítés éppen hogy számszerűleg fedezné a már összedőlt vagy a közeljövőben összedőlés előtt álló tantermek számát. Másról -nem is aka­rok beszélni. Ez eléggé mutatja, hogy a helyzet Somogy megyében valóban olyan, amilyennek röviden leírta, festette az interpelláló képviselő elvtársnő. Én nem tudok most pénzt ígérni. Elv­társnő, nagyon sajnálom, de egyet tudok Párdi elvtárssal egyetértésben ígérni önnek, mégpedig azt, hogy a Tervhivatal és a Pénzügyminiszté­rium, a Művelődésügyi Minisztérium a közeljövő­ben lemegy Somogyba azzal a feladattal, hogy a helyszínen, a megyei tanáccsal együttműködve gyorsan találják meg a megoldás lehetőségét, mert ezzel az ötödik ötéves tervig nem lehet vár­ni. Engedjék meg az elvtársak, hogy megra­gadjam az alkalmat, és a megyéket arra kér­jem, hogy nagyon gondosan állítsák össze az ötödik ötéves tervhez általános iskolai fejlesz­tési programjukat, hogy ilyen meglepetéseknek ne legyünk a jövőben kitéve. Kérem, fogadja el válaszomat, és kérem a képviselő elvtársakat, hogy ők is fogadják el a választ. Köszönöm. ELNÖK: Megkérdezem Szokola Károlyné dr. képviselőtársamat, hogy egyetért-e a mi­niszter elvtárs válaszával. SZOKOLA KÁROLYNÉ DR.: A miniszter elvtárs válaszát elfogadom, a segítséget előre is köszönöm. ELNÖK: Kérdezem az Országgyűlést, hogy a miniszter elvtárs válaszát tudomásul veszi-e. Aki igen, szíveskedjék kézfelemeléssel szavaz­ni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki el­lene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazás­tól? (Nem.) Megállapítom, hogy a miniszteri választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés tudo­másul vette. Következik Szászi Gábor képviselőtársunk interpellációja a középiskolákban a világnéze­tünk alapjai tantárgy oktatása, személyi felté­teleinek biztosítása tárgyában a művelődésügyi miniszterhez. Szászi Gábor képviselőtársunké a szó. SZÁSZI GÁBOR: Tisztelt Országgyűlés! 1965-ben bevezették a középiskolákban a világnézetünk alapjai című tantárgy tanítását. Az eltelt évek azt bizonyítják, hogy e tantárgy­nak igen nagy jelentősége van ifjúságunk vi­lágnézetének alakításában. A tantárgy oktatásá­nak bevezetésekor az iskolák többségében nem volt kellő számú és felkészültségű oktató, ép­pen ezért a Művelődésügyi Minisztérium tan­folyamot szervezett, hogy biztoáított legyen e tárgy szakszerű oktatása. Azóta a pedagógusok közül sokan elvégezték a Marxizmus—Leniniz­mus Esti Egyetemet, annak szakosítóját. Köz­bevetőleg említem itt meg, hogy ezen oktatási formák indulásakor a hallgatók olyan ígéretet is kaptak, hogy ezen oktatási formák elvégzé­se jogosít majd a világnézetűink alapjai tan­tárgy tanítására. E tanév elején a Művelődés­ügyi Minisztériurri 140/1972-es számú rendeleté­43 ORSZÁGSYÜLESI ÉRTESÍTŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom