Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-13

1027 Az Országgyűlés 13. ülése, 1972. október 11-én, szerdán 1028 vei úgy intézkedett, hogy a világnézeti nevelés szempontjából oly rendkívül fontos tárgyat csak és most idézem, „külön tanfolyam elvég­zésével felkészült tanár taníthatja". Ugyancsak közbevetőleg említem meg, hogy ezen tanfolyamok általában a nyári szünetben két hét időtartamúak. Számunkra a Művelő­désügyi Minisztérium ilyen intézkedése nem egészen érthető, annál is inkább, mert még elég sok olyan középiskola van, ahol nincs ilyen tanfolyamot végzett pedagógus, legtöbb esetben az iskolán kívül álló okok miatt. Választókerületem egyik iskoláját hadd hozzam fel példának, lehet ugyan, hogy egé­szen egyedi eset, úgy érzem azonban, hogy hasonló problémája több iskolának is van. Eb­ben az iskolában egy pedagógus elvégezte az említett tanfolyamot, nem sokkal később köz­úti baleset következtében meghalt. Az elmúlt két évben ebből az iskolából két-két pedagó­gust küldtek volna e tanfolyamra, de egyik év­ben sem vették fel őket. Ugyanakkor az iskola tantestületének tagjai közül három pedagógus elvégezte a Marxizmus—Leninizmus Esti Egye­temet, kettő ennek szakosítóját, három jelen­leg végzi. A végzettek közül ketten jelenleg is állandó előadói a marxizmus—leninizmus okta­tásnak. A minisztérium rendelkezése szerint vi­szont egyikük sem oktathatja a világnézetünk alapjai tárgyat, mert nem végezték el az em­lített tanfolyamot. Pedig a tanulók igénylik e tantárgy tanítását, amit mi sem bizonyít job­ban, mint àz a tény, hogy ebben az iskolában, ahol az említett okok miatt nem indulhatott meg e tárgy tanítása ebben a tanévben, a 60 negyedik osztályos tanuló közül 45-en önkénte­sen megvásárolták a tankönyvet és tanórán kí­vüli KISZ-politikai foglalkozás keretében dol­gozzák fel az egyik esti egyetemet végzett tör­ténelem—földrajz szakos tanár vezetésével a tankönyv anyagát. Az elmondottak alapján azt szeretném kér­dezni a művelődésügyi miniszter elvtárstól, hogy miért nem taníthatja e fontos tárgyat olyan pedagógus is. aki elvégezte a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egyetemet és minden más szempontból egyébként is alkalmas e tárgy tanítására. ELNÖK: Az interpellációra Ilku Pál műve­lődésügyi miniszter válaszol. : ILKU PÁL: Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a válasz érdemi részére térnék, két megjegyzést tennék. Az egyik,, hogy magunk Js tantárgynak nevezzük a világnézetünk alapjai* tantárgyat, de egyszerűen csak azért, mert nem tudunk jobb kifejezést találni. Ez a tantárgy nem úgy tan­tárgy, ahogy a matematika, a fizika, és nem aka­rom a többit sorolni. A másik megjegyzésem az, és teljesen iga­za van az interpelláló képviselőnek, hogy 1965­ben vezettük be ennek az ismeretkörnek — nem akarom azt a kifejezést használni mindig, hogy tantárgy — az oktatását a középiskolákban. Be­vezettük, de nem tettük kötelezővé. És még most sem kötelező. És mégis a múlt oktatási év­ben a számba jöhető középiskolai osztályok 60 százalékában nagyon eredményesen tanították ezt az ismeretkört. .\ Annak ellenére, hogy én készségesen elis­merem — bár ezt nem tette szóvá interpelláló képviselő elvtársam —, hogy a tankönyv na­gyon nehéz, nehézkes, a program szintén jó ne­héz, és közismert dolog, hogy a középiskolák szépen meg vannak pakolva feladatokkal, nagy a túlterhelés, mégis ennek a tantárgynak — most- hadd használjam ezt a kifejezést — az oktatása az érintett ifjúság túlnyomó többségé­nek egyeértésével, helyeslésével találkozott. Ez így igaz, bizonyos számokra hivatkozott az in­terpelláló képviselő elvtárs is, hogy 60 gyerek­ből 45 magánszorgalomból megvette a könyvet, és KISZ-körben foglalkoznak az anyaggal. Nem rossz helyen foglalkoznak, hadd mondjam meg, hogy ott is lehet nagyon jó politikai munkát végezni. Oda akarok kilyukadni, tisztelt képviselő elvtársak, hogy ezt az eredményt, ezt a 60 szá­zalékos eredményt és ami még ennél is fonto­sabb, azt, hogy a diákok túlnyomó többsége iz­galmas, élményt adó foglalkozásnak tartja a vi­lágnézetünk alapjai tanulásában való részvé­telt, annak köszönhetjük, hogy nagyon jó pe­dagógusok tanítják. Féltjük az eddig elért ered­ményeket, ha erőltetetten tesszük kötelezővé valamennyi helyen a bevezetést, ahol esetleg a feltételek még nem értek meg. Kiderült ugyan­is, hogy amennyiben ez eltérő jellegű tantárgy, ugyanolyan mértékben más a tanítási metodi­kája, és ennek következtében sajnos kénytele­nek vagyunk arra ügyelni, hogy a pedagógu­sok, akik minden más szempontból megfelel­nek, két- vagy háromhetes tanfolyamon vegye­nek részt. Konkréten azt tudom válaszolni, ha önök­nél van egy megfelelő pedagógus, aki nem vé­gezte el ezt a tanfolyamot, bízzák meg az ille­tékesek azzal, hogy azt a hatvan gyereket a vi­lágnézetünk alapjaira úgy tanítsa, hogy izgal­mat adó, élménvt adó legyen ennek az oktatá­sa, és tényleg váljon vérévé a fiatalságnak a vi­lágnézetünk alapjai. De a tanfolyamot a jövő­ben is meg fogiuk tartani mindazok számára, akiknek erre szükségük van. Kérem tisztelt képviselőtársamat, és kérem a tisztelt képviselőket, fogadják el a választ. ELNÖK: Kérdezem Szászi Gábor képvise­lőtársamat, egyetért-e a válasszal? SZÁ SZI GÁBOR: Kérem a Mővelődésügyi Minisztériumot és miniszter elvtársat, hogy mi­hamarabb vizsgálják meg alaposabban a prob­lémát és mielőbb az ország valamennyi közép­iskolájába vezessék be e tárgyat és tegyék lehe­tővé, hogy ahol pillanatnyilag nincs ilyen vég­zettségű pedagógus, annak a megfelelő képzett­ség megszerzésére a tanfolyamokon biztosítsák

Next

/
Oldalképek
Tartalom